Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-03 / 8111. szám
Magyar Hírlap, 1991. augusztus 29 dasáei feladatok megoldására tudjanak koncentrálni. Ezért el kell ítélni a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozását. El kel! ismerni, hogy a balti államok annexió áldozatai voltak, ezért függetlenné válásuk egy korábbi nemzetközi jogi helyzet helyreállítását jelenti. Kozirjev hangsúlyozta, szükség van arra. hogy a Szovjetunió tagköztársaságai mind a külső, mind a belső határok vonatkozásában ismerjék el a Helsinki Záróokmánv alapelveit, bárhogyan is alakuljon az új unió sorsa. Oroszország mindenesetre csak olyan unióba fog belépni, amely szoros baráti kapcsolatokat ápol a kelet-közép-európai demokráciákkal. ígv Magyarországgal is. A magyar miniszterelnök javasolta. hogy a gazdasági kapcsolatok megoldatlan problémáit (magyar külkereskedelmi aktívum törlesztése. kompromisszumként nullszaldós megoldás a csapatkivonással összefüggő kölcsönös pénzüevi követelésekről stb.) csomagtervben rendezzük. Ezzel utat nyitnánk a kapcsolatok új. piaci alapokra helyezése előtt, amiről szintén rövid időn belül megkezdődhetnek a szakértői tárgyalások. Andrej Kozirjev a magyar miniszterelnök kérdésére válaszolva közölte, a stratégiai és taktikai nukleáris fegyverek feletti ellenőrzés megbízható kezekben van. Erről Jelcin elnök tegnap telefonbeszélgetésben újfent biztosította. A magyar kormányfő rámutatott. Magyarország üdvözölné, ha Oroszország és a szövetségi kormányzat az Európai Közöséggel és az USA-val összehangoltan lépne fel a jugoszláviai válság békés megoldása érdekében. A kormányfő átadta Borisz Jel- i cin orosz elnöknek szóló válaszle- j veiét. Ebben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a demokratikus erők szovjetunióbeli győzelme új lehetőségeket teremt az. országaink közötti együttműködés előtt és megerősítette Borisz Jelcin hivatalos magyarországi látogatásra szóló meghívását. A magyarok belháborútól félnek MH-információ^_______________ Ukrajna — követve több szovjet köztársaság példáját — bejelentette függetlenedési szándékát az uniótól. Mi a véleménye erről a lépésről a Kárpátalján élő magyaroknak, milyen a hangulatuk a bejelentés után? — erről kérdezte a Magyar Hírlap Egressy Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjét. Egressy György érdeklődésünkre kijelentette: csak a saját véleményét mondhatja el. mert a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége egyelőre nem foglalt állást Ukrajna függetlenségével kapcsolatban. Mindenesetre ő úgy érzékeli, hogy az ott élő magyarok felemás érzésekkel fogadták a köztársaság önállósodásának hírét. Egyrészt jónak tartják Ukrajna kiválását az unióból, de nagyon félnek annak következményeitől, s nem tudják eldönteni, mi lenne jobb a számukra: az. önálló Ukrajnában élni. vagy pedig megmaradni valamilyen formában a Szovjetunióban. Mint a főszerkesztő elmondta, éppen ma jelentetnek meg egy írást arról, hogy Oroszország területi igényekkel lép fel a kiválni készülő köztársaságokkal szemben. Ez pedig Ukrajnát nagymértékben érinti, hiszen Moszkva a Donyec-medencét és a Krím-félszigetet követelheti vissza Kijeviül. A kárpátaljai magyarok attól félnek, hogy az orosz lépés láncreakciót indíthat cl. más tagköztársaságok is követelhetnek területeket egymástól, ez. pedig könnyen elvezethet a jugoszláviainál sokkal súlyosabb bclháboriíhoz. Ez pedig őket is érinti, mert ami rossz Ukrajnának. az rossz a kárpátaljai ma- ' gyúróknak is. Egyelőre tehát várják a fejleményeket, mondta el lapunknak Egressy György, s főleg arra várnak, hogy javuljon az életszínvonaluk. Változatlanul nagyon rossz ugyanis az ellátás, üresek az. üzletek annak ellenére, hogy minden a három-négyszeresére drágult. A fizetések viszont nem emelkedtek, az áremelést „kompenzáló" havi hatvanöt rubeles emelés semmire sem elég. ,S bár viszonylag nyugodt a helyzet Kárpátalján, a csöndes felszín alatt egyre nő az emberek clégcdcttlenségc. ~~ -M.Cs. Kárpátalján egyre nehezebb az élet
