Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-10 / 8115. szám

Új Magyarország, 1991. Szeptember 4. T~‘ Az SZDSZ-es képviselő nyilatkozata - és a tények Lassuló infláció, gyorsuló privatizálás Sós Károly Attila múlt heti .sajtótájékoztatóján azzal a tényekkel nem számoló megállapítással állt eló, hogy az Infláció növekedési Üteme gyorsul, a privatizáció pedig lassul. Az ember azt gondolhatná, hogy valami tévedés történt. Vagyis az ellenzéki képviselő felcserélte az ütemre vonatkozó állításokat. De nem ez történt, mert későbbi nyilatkozataiban újfent korábbi álláspontját Ismételte meg. Lássuk hát a tényeket, amelyek éle­sen ellentétben állnak Sós Károly Attila nyilatkozatával. Az infláció növekedési üteme hónapról hónapra csökken (január: 7,5 százalék, feb­ruár: 4,9 százalék, március: 3,7 szá­zalék, április: 2,4 százalék, május: 2,2 százalék, június: 2,1 százalék, július: 0,9 százalék). Nézzük a második állítást, milyen a privatizáció és a tőkebevonás se­bessége. Míg 1991 első két hónap­jában 640 millió US-dollár működő tőke érkezett hazánkba készpénz formájában, addig 1990-ben — egész évben — 330 millió. Vagyis ez év hét hónapja alatt dupla annyi tőke jött be, mint tavaly egész évben. Ez komoly gyorsulást jelent. Az apport formában érkező tőkeimportról még nincs 199l-es adat. Ha az Állami Vagyonügynökség által jóváhagyott vállalati átalaku­lásokat vesszük számba, akkor Íme: 1990-ben 27 vállalat teljes átalaku­lása történt meg, de 1991 első hat hónapjában már 67 cég teljes át­alakulása, privatizációja ment vég­be. Még érdekesebb adat, hogy jelen­lep folyamatban van 523 vállalat át­alakulása és privatizációja. Ha az ál­lami vállalatok által kezdeményezett, jelentősebb — AVÜ-kontroll melletti —, új társaságalakításokat vesszük számba, akkor 1990-ben 46 cég gründolt új társaságot, míg 1991-re ugyanez a szám 55. Az úgynevezett vagyonvédelmi törvény hatálya alá eső esetek (vállalati vagyonrész el­adás, bérlet stb.) száma 1990-ben 38 volt, 1991-ben pedig 43. Bármily jelzőszámot keresünk is, mind azt mutatják, hogy 1991-ben ugrásszerűen nőtt a vállalati átala­kulások és privatizációs esetek szá­ma. Vagyis a privatizáció nem las­sul, hanem gyorsul. A privatizáció és a tőkebefektetés ütemének növe­kedését jól illusztrálja az a tény, hogy ez év júliusában egy hónap alatt 200 millió készpénztöke lan­dolt hazánkban. Ha a jelenlegi ütem továbbra is így folytatódik, akkor az egymilliárd US-dollár tőkebevonás­sal szemben akár az 1,3-1,5 milliárd US-dollár csúcsot is elérhetjük. Megjegyzem még, hogy a privati­záció jogi és intézményi keretei alap­vetően kialakultak. Természetesen a gyakorlati tapasztalatok alapján a törvények korrekciójára szükség vart, de ne tegyünk úgy, mintha „most kezdenénk a privatizációt”. Az állami tulajdon lebontását és a privatizációt egy tuoat törvény sza­bályozza, kár lenne újabb törvények­kel akadályozni a folyamatot. Akit a privatizáció jogi szabályozása érde­kel, először tanulmányozza át a tár­sasági, a külföldi befektetésekről szóló, az átalakulási, a vagyonügy­nökségről és vagyonkezelésről szóló, a vagyonvédelmi, az előprivatizáci­ós, az önkormányzati vagyonról szó­ló, a kárpótlási törvényeket, és a vagyonpolitikai irányelveket. Nincs szükség újabb és újabb törvényekre. A részletes és mindenre kiterjedő szabályozás Inkább drf, mint hasz­nál. De ezt a liberálisok úgyis tud­ják... Végül egy megjegyzés: helyes do­lognak tartom, hogy az SZDSZ az antiinflációs gazdaságpolitikát el­sődlegesnek tartja, de akkor mfért javasol ezzel gyökeresen ellentmon­dó dolgokat? Például 200 milliárd forintnyi ingyenes értékpapírt a la­kosságnak, és 200 milliárd forintnyi ingyenes részvényt, üzletrészt a helyi önkormányzatoknak. Ha ez a sok in­gyenes értékpapír a piacra kerülne, akkor tényleg „elszállna” az inflá­ció! összegzésként, az infláció növeke­dési üteme lassul, a - privatizáció pedig gyorsul — legalábbis a tények ezt mutatják. ' -1- Dlciházl Bertalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom