Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-10 / 8115. szám

Új Magyarország, 1991. Szepteirber 4~. Külügyi sajtótájékoztató Csúcsidény szeptemberben Diplomáciai csúcsidény kezdődik szeptemberben. A magas szintű lá­togatások, rangos nemzetközi konfe­renciák sorát Antall József japán látogatása nyitja meg A kormányfő szeptember 7.—10. között látogat a felkelő nap országába, ahol vendég­látója, Kaifu Tosiki miniszterelnök mellett megbeszélést folytat a szi­getország pénzügyi, üzleti köreinek vezetőivel is. A magyar kormányfő távol-keleti látogatásáról, és a dip­lomáciai naptár más fontos szep­temberi dátumairól Herman János külügyi szóvivő tájékoztatta az új­ságírókat. A magyar kormányfő Japánból közvetlenül Franciaországba látogat, ahol várhatóan találkozik Francois Mitterrand elnökkel. A tervek sze­rint a két ország külügyminiszterei a látogatáshoz időzítve Írják alá a magyar—francia alapszerződést. Párizsból Sfrasbourpba vezet An­tall József útja. Itt találkozik Enrique Baron Crespóval, az Euró­pai Parlament elnökével, s felszólal a tekintélyes európai grémium előtt. Antall József Strasbourgban veszi át az európai egység ügyét szolgáló politikusok rangos kitüntetését, a Schumann-díjat. Jelentős nemzetközi esemény színhelye lesz szeptember 10-e és ok­tóber 4-e között Moszkva. Az orosz főváros ad otthont a helsinki folya­mat úgynevezett emberi dimenzi­ókkal foglalkozó konferenciasorozata következő találkozójának. A sor­rendben immár harmadik találkozó­ra Jeszenszky Géza külügyminiszter vezetésével magyar küldöttség uta­zik. Még a moszkvai tanácskozást meg­előzően, szeptember 4-e és 6-a kö­zött Hollandiába látogat a magyar külügyminiszter. Jeszenszky Géza találkozik partnerével, Hans van den Broekkel, a holland külügyek irá­nyítójával. Emellett megbeszélést folytat a holland politikai és üzleti élet képviselőivel, s részt vesz a Mi­kes Kelemen Kör konferenciáján. Kérdésekre válaszolva a szóvivő elmondotta, hogy a Baltikum beke­belezése után befagyott kapcsola­tok újjáélesztésével Magyarország nagyköveti szintű diplomáciai kap­csolatokat kíván ápolni a három bal­ti köztársasággal. Magyarország soha nem ismerte el a Baltikum szovjet bekebelezését megalapozó Molotov—Ribbentrop­­paktumot, így a balti államok füg­getlenségét sem kellett formálisan elismernie, „csupán" az alvó diplo­máciai kapcsolatok újraindításáról kellett intézkednie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom