Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-20 / 8101. szám

Pesti Hírlap, 1991. augusztus 13. KUBINYI FERENC

Akik megalapozták a diktatúrát (VII.)

Legutóbb a Katonapolitikai Osztály főnökét, Pálffy György őrnagyot mutatta be a szerző, és fényt derített Hátszegi Ottó vezérkari tiszt drámájára. Ó tekinthető a szervezet első koncepciós áldozatának. Dokumentumok cáfolják, melyeket ismertetett, Kornis Pál könyvének („Tánúként jelentkezem”, Zrínyi Kiadó, 1988) állításait az ezredes múltjával kapcsolatban. Hálszegi Ottót a Magyar Köztársaság elnöke 1991. január 16-án vezérőrnaggyá léptette elő, és teljes rehabilitációban részesítette.

12. Az újabb áldozat: Kruchina Viktor

Ismét idézek Kornis Pál könyvéből: „Ehhez, a munkához keresve sem lehetett volna jobb vezetőt találni Pálffy Györgynél, aki személyes példamutatással, bölcs, higgadt irányítással, a feladatra mozgósító készséggel olyan gárdát tudott összetoborozni, amely feltétel nélkül követte ót és a kommunista pártot, nem sajnálta erejét, egészségét, képességét, hogy azt a népi demokrácia és hadserege erősítésének szolgálatába állítsa.

Kevés kivétel persze akadt, de ők nem maradhattak az osztályon. Egyébként nagyon kevés ilyen eset fordult elő, az egyetlen beépült — később lelepleződött — idegenek ügynöknek báró Kruchina Viktor százados (később ezredes) bizonyult, akit a szoedem vezetés erőszakolt ránk” (vö. Kornis i. m. 67.0.).

Kruchina Viktor ezredes esete már keményebb diónak ígérkezett. Nagyon nehéz lett volna fasiszta vádat koholni ellene zsidó származása miatt, akit éppen ezért távolítottak el a m. kir. honvédségtől. Apja, Kruchina Manó altábornagy megbecsült tagja volt & tábornoki karnak. A4 apát és a fiút is ismerte és becsülte a régi tisztikar. Kruchina Viktor a németek elleni fegyveres akciókban sokkal több babért szerzett, mint Pálffy György. A Szent-Györgyi Albert köré csoportosuló ellenállási szervezet tagja. 1944 nyarán bajtársaival rádión irányítja a Dunán haladó német benzinszállító uszályok ellen a Máltáról felszálló szövetséges légierőt. Szovjet oldalról sem támadható, hiszen az orosz hírszerző tisztekkel — 1944 nyarán Budapesten — éppen Dési Huber Istvánná ismertette össze Ipar utcai lakásán Fischer Antal (Szalmás Piroska félje) kapcsolta Mód Aladáron keresztül az illegális kommunista párthoz. 1944. október 15-én nyílt tűzharcban szabadította ki a Taurus-üzemből Pécsi Fischer Antal ellenálló brigádját. Ráadásul kapcsolatban állt Kiss János altábornaggyal és Bajcsy-Zsilinszky Endrével. Egyszóval támadhatatlan és ezért hallatlanul veszélyes PálíTyra nézve, főleg azért, mert a Szociáldemokrata Párt delegáltjaként a Katonapolitikai Osztály helyettes parancsnoka is!

1946-47 fordulóján már tejjes gőzzel folyt az a nagyszabású akció, moly a köztársaság elleni összeesküvés, illetve a Magyar Közösség pereként vonult be a közelmúlt történetébe. Az eljárás az elkövetkező koncepciós perek főpróbájának bizonyult, célja pedig a magyar parlamentáris demokrácia szétverése, azaz a diktatúra alapjainak lerakása volt. Sem a Magyar Kommunista Párt vezetői, sem a háttérből dirigáló oroszok, de főleg a végrehajtással megbízott PálíTy vezette Katonapolitika nem kívánta, hogy a soron következő politikai rémdrámának egy nyugati elkötelezettségű szociáldemokrata ellenőre legyen. Ezért elkészült a terv Kruchina Viktor ezredes meggyilkolására.

13. A merénylet

Az egykori halálraítélt így emlékezett a merényletre: „1947. január 18-án, szombaton reggel felhívott telefonon Gyurics Aladár rendórezredes, Péter 'Gábor egyik helyetteso’.'Még n németek elleni ellenállás idejéből ismertük egymást. Meghívott farkasréti villájába délután hat órára teára, hogy közben bizonyos dolgokról tárgyaljunk. Bár semmi rosszra nem gondoltam, szokás szerint töltött revolvert tettem a zsebembe. Amint közeledtem a Gyurics-hózhoz, egy nagy fekete autót pillantottam meg. A kocsi mögül öt ember lépett ki és kényszeríteni akartak, hogy üljek be az autóba. Válaszként tüzet nyitottam a támadókra. Revolvergolyók záporoztak körülöttem, amikor megfordultam és lefelé rohantam a Lejtő utcán. Szerencsére a nagy limuzin nem tudott követni, mivel orra a hegynek állt és a megfordulást a nagy hórakások akadályozták. Ahogyan rohantam, egy ütést éreztem a bal vállamban és egy tompa fájdalmat a halántékomon. Hamarosan elértem az utca végére. A villamos síneken, bár ott nem volt megálló, megpillantottam egy várakozó 59-es kocsit. A vezető megállította a villamost, amikor a lövöldözést meghallotta. Segítő kezek pillanatok alatt felemeltek a kocsiba, és a vezető rögtön elindult a Farkasréti temető irányába. A vérveszteség miatt elájultnm. Mikor magamhoz tértem, ott feküdtem a kocsi padlóján. Kihívtak egy orvost, és fegyveres rendőröket kértek a helyi őrsz.oháról. Igazoltam magam, és a rendőrök parancsnoka követte az utasításaimat. Mentőt hívott. Csak a kocsiban adtam meg a brit katonai misszió címét. Itt jól ismertek és nagy szimpátiával figyelték azt a harcot, amit a kommunista előretörés ellen folytattunk. Bár Anglia következetesen megtartotta azt az álláspontját, hogy nem avatkozik bele a magyar belpolitikai eseményekbe — amit a Szovjet egy pilanatig sem tartott be — kérésemre mégis menedékjogot adtnk. Két órán belül átkötötték a sebeimet, injekciókat kaptam és rám adtak egy angol egyenruhát.

Egy Collins nevű kapitány kíséretében beültettek egy nyitott katonai dzsipbe. Mellékutcákon át kijutottunk a városból. Mire megvirradt, átléptük az osztrák határt és hamarosan megpillanthattam az első családias piros bécsi villamost."

Pálffyék még tettek egy kísérletet Kruchina ezredes likvidálására. Ajól begyakorlott módszerükkel el akarták rabolni Kruchinát Ausztria szovjet megszállási övezetéből. Az angol katonai rendőrség meghiúsította az akciót, és Kruchinát továbbszállították az angol megszállási övezetbe (vö. Kruchina Viktor: Napló. Angol nyelvű kézirat a leszármazottak tulajdonában. London, 1975. 313-350. o.; Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. MacMillan Co. Kiadó, New-York, 1948. 66. fejezet; Dr Sulyok Dezső: Zwei Nachte ohne Tag Thomas Kiadó, Zürich, 1948. 3. rész).