Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-20 / 8101. szám

Ottó vezérkari ezredest postumusz a Magyar Köztársaság elnöke 1991. január 16-án vezérőrnaggyá léptette elő, és teljes körű rehabilitációban részesítette. Hétszegi Ottó ezredes talpig becsületes, hazájához hű, kiváló képzettségű és tehetségű vezérkari tiszt volt. Több nyelven beszélt, ezért is nevezték ki 1941 januárjában a szófiai és az ankarai magyar követség katonai attaséjává. Amikor fordult a hadihelyzet és a magyar vezetés elhatározta a háborúból való kiugrást, Hétszegi Ottó — Kálim miniszterelnök és Szombathelyi Ferenc vezérezredes, vezérkari főnök utasítására — felvette a kapcsolatot az amerikai titkosszolgálattal Ankarában.

Az amerikaiak bekapcsolták a tárgyalásokba Gross Endrét, aki kettős ügynökként a németeknek- is dolgozott. Innen eredhet 1945 után az a vád, mely Hátszegit német ügynöknek nevezte. 1944. májusában hazarendelték Budapestre, ahol a GESTAPO azonal letartóztatta. Bizonyítékok hiányában, a magyar katonai vezetés követelésére, már 26-án szabadlábra helyezték. Csatay honvédelmi miniszter szárnysegédjévé nevezték ki, aki október 16-án, a Szálasi-puccsot követően, német letartóztatásban öngyilkos lett. Hátszegi ezredest a frontra irányították, ahol november 7-én átrepült Szegedre Malinovszkij marsall főhadiszállására. Mivel teljes nevével röpcédulákon szólította fel a honvédséget a kálátástaían harc feladására, a nyilas hadbíróság a távollétében halálra ítélte. Csalását a ravensbrücki koncentrációs táborba hurcolták. Anyja és menyasszonya ott pusztult el.

Malinovszkij 1945januárjában a debreceni ideiglenes kormány rendelkezésére bocsátotta Hátszegit. Februárban a Budapesten működő szovjet katonai városparancsnoksághoz vezényelték CBemisov, majd Zamercev tábornok mellé összekötő tisztnek 1945. március 15-én a szovjet MGB letartóztatta. Ennek okaként két hipotézis létezik Az egyik az, hogy Vörös János hadügyminiszter — akinek nagy része volt az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet sikertelenségében, mert mint a vezérkar főnöke a kormányzói szózattal szemben további harcra adott parancsot a németek mellett — el akarta tüntetni németbarátságámak tanúit. Hátezegu mint miruszten szárny - segéd, mindent tudott róla •' r *'•"

A másik verzió, melyet Komis Pál is alátámaszt, a Pálffy-féle felszámolás volt. Gyanítom, hogy a két feltételezésnek közös eredője van: Pálffy és Vörös barátsága. A miniszter szinte tüntetőleg kereste, már a múltja miatt is, azoknak a barátságát, »kik a Moszkvából jött kommunisták, főleg Rákosi belső köréhez tartoztak. PálfFy György pedig szoros összeköttetésben volt Rákosival. Nem zárom ki azt a lehetőséget sem, hogy Vörös kérését Hátszegi eltüntetésére éppen Pálffy tolmácsolta Rákosinak, és ezen keresztül az MGB-nek. Ezt két dolog is alátámasztja. Szinte hajszálra azonos módon, szovjet segítséggel, bánt el Földy Lajos vezérőrnaggyal és Kéri Kálmán vezérkari ezredessel is. Kéri Kálmánnál csak a modus operandi volt fordított. Először Vörös miniszter parancsára tartóztatták le, majd augusztus nyolcadikén Pálffy- közvetítésével került a szovjet MGB fogságába, és csak ezután következett a Katonapolitika börtöne.

Pálffy György nem túrt látótávolságán belül olyan képzett és politikailag fedhetetlen vezérkari tiszteket, akik csak érintóleg is gátolhatták egyeduralmi, sőt. katonai diktatúrára törekvő elképzelését. A sors tragikusan megtréfálta Rákosin nem tudott kifogni: megneszelte Pálffy tervét, és 1949-ben felakasztatta.

Hátszegi Ottót letartóztatása után Moszkvába szállították. Hét évig élt — minden ítélet nélkül — a hírhedett ljubjankai börtönben. 1952. január 29-én a Moszkvai Katonai Kerület hadbírósága 15 év kényszermunkára ítélte. A GULAG-ra került. 1955. júliusában az „olvadás” eredményeként a Szovjet Legfelsőbb Bíróság plénuma minden vád alól felmentette. Visszatérhetett Magyarországra. Kérvényezte rendfokozatának visszaadását és nvugdya folyósítását. A Honvédelmi Minisztérium a kérelmet 1965. július 31-én elutasította. Ne csodálkozzon az olvasó! A Katonapolitika hajdani nyomozó- és verőlegényei, akik a régi „felszámolásban” részt vettek, erre az időre már a minisztérium magas rangú tisztjei voltak. Hétszegi Ottó 1977-ben bekövetkezett haláláig mint vívóedző kereste a kenyerét (vö. Hadtörténeti Levéltár, Hátszegiéletrajzok 1958,1962; Vajda Péter: Egy kardbojtos kétkulacsos. Élet és Irodalom, 1985. november 8.; Dr. Gosztonyi Péter: Hátszegi- Hatz. Élet és Irodalom, 1985. november 29.; Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-án kelt iratai, özv. Hátszeg! Ottóné birtokában).