Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-30 / 8109. szám
Kedves Zsolt! Leveledéi (Magyar Hírlap, 1991. augusztus 22.) átfutva — mert hol van már az az idő, amikor kényelmesen és nyugodtan olvashattam újságot — pokolra kívántalak. Mert válasz írására kénytelenílesz. Rám hozod a pápalátogatás más műsorokat háttérbe szorító, a megszokott rendet megbolygató közvetítése miatti ingerültségedet. De hát igazad van, rám tartozik. Megpróbálok válaszolni. Véled, hogy most előttem a pápalátogatás minket érintő kiadásainak összegezése, s azt tanulmányozhatom. Korántsem. Jelenleg az 1992- es költségvetés tervezésével foglalkozunk. A Magyar Rádió évente körülbelül két és fél milliárd forinttal gazdálkodik, aminek túlnyomó többsége egyrészt költségvetési támogatás, másrészt a tvelófizetési díjakból beszivárgó pénz ötödé. Most az a fejfájási okozó bökkenő, hogy a fináncminisztérium munkatársai a központi költségvetési támogatásban egyetlen percentet sem terveznek az inflációt kompenzálandó. Névértékben tehát ugyanannyi áll a jövő évj rovatban, mind idén. Ez pedig azt jelenti, hogy a valóságban jövőre jóval kevesebb pénz lesz a közszolgálati rádiózásra. Az előfizetési díjakkal kapcsolatos terveknél pedig az a baj. hogy már idén is — adataink szerint — több mint 70 ezren lemondták clófizetésü-Válasz Csalog Zsolt Reklamációjára két. Arról nem is szólva, hogy lehet vagy félmillió hallgató, aki csak úgy nem fizet már régóta. Mindezt azért említem, hogy érzékeltessem az arányokat. A pápalátogatás közvetítéseinek extra költsége körülbelül 5 millió forint volt. Ezt, mármint a közvetítési vonalköltségeket, utazási kiadásokat, túlórákat, a magnószalagok árát stb. nagyjából fedezte a miniszterelnökség erre tartalékolt kerete. Igaz, ebből az alkalomból új eszközöket is vásároltunk, többek között egy olyan riporteri URH-berondezést, amelynek birtokában a közvetítő riporter kábelek, drótok nélkül, szabadon mozoghat élő adásban is. Az utóbbiakhoz szükséges tetemes pénzt úgy teremtettük elő, hogy éppen a pápalátogatáshoz kapcsolódóan szponzorok támogatták műsorainkat, valamint reklámot és egyéb kereskedelmi akciókat szerveztünk. Az így beszerzett műszaki eszközökre egyébként is már rég szükségünk volt, ezért ez — gazdasági és műszaki munkatársaim szakkifejezésével élve — előrehozott beruházásnak tekintendő. Ezt érdemes kihangsúlyoznom, mivel új beruházásokra az utóbbi években gyakorlatilag nincs lehetőségünk; summa summámm, az állampolgárok hozzánk kerülő obulusaiból nem költöttünk egyéb műsoraink rovására. Te azonban, kedves Zsolt, a pápalátogatás közvetítésének mértékével vitatkozol. Sok igazság van abban, amit mondasz. Kérdezed, hány műsorpercet vett mindez igénybe. Sokat. A közvetlen közvetítés 1245 percei, és az ehhez kapcsolódó információszolgáltató műsorok 2430 percet. Mi úgy gondoltuk mégis, hogy egy ilyen milliókat — bár korántsem mindenkit — érintő, érdeklő, hazai és külföldi figyelmet vonzó eseményt a közszolgálati rádiónak teljes egészében közvetítenie kell. Erre adóink közül a legnagyobb hatósugarú Kossuth rádió alkalmas, s ezt segítette szolgáltatóműsoraival a Petőfi és a Calypso rádió. Nem hallgathatom el, hogy ez a közvetítés a közreműködő munkatársaink számára nagy szakmai kihívás volt. Hadd említsem meg, hogy a Magyar Rádió története során az eddigi legnagyobb szabású műszaki teljesítményt nyújtotta, és minden más szempontból is kifogástalan, professzionális munka volt. Ezt biztosan Te is elismernéd, ha hallgattad volna. Elvileg nyitva állt a lehetőség hogy a Kossuth rádió ultrarövid-hullámú adásán külön műsort közvetítsünk a szóban forgó napokon. Ez azonban már nagy többletköltséggel, s műszaki kapacitásunk túl feszítésével járt volna, ezért lemondtunk róla. Nos, mialatt munkatársaink mindent percre kiszámítva, megfeszítetten dolgoztak — oldalba kapott bennünket is a moszkvai puccs. Arra, ahogyan erről az első napon tudósítottunk, nem vagyunk büszkék. Hallgatóink idegesen csavargatták készülékük gombjait, mert nem találhatták meg a szokott helyen és időben híradásainkat. Ráadásul az események rendkrvülisége a hiányzó megszokotton túli, rendkívüli tudósításokat is indokolt volna, s belátom, hogy a Petőfi rádión adott kibővített híradás, s annak propagálása nem volt elégséges. Nem álltunk a helyzet magaslatán, és erre csak részben magyarázat, hogy a pápalátogatás közvetítése lekötötte erőinket. Mentségünk van számos, de ez a hallgatót nem érdekli, s így van ez rendjén. Remélem azonban, hogy mint hallgatónk, nem pártolsz el tőlünk. Hiszen azon nehéz törekvésünkben, hogy szakszerű, tárgyilagos? pártatlan rádiózást valósítunk meg, a hallgatók támogatására szükségünk van. Továbbra is ez a célunk. Ebben biztos lehetsz. Baráti üdvözlettel: GOMBÁR CSABA, a Magyar Rádió elnöke 3$ Magyar Hírlap, 1991. augusztus 27.