Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-28 / 8107. szám

Világgazdaság, 1991. augusztus 22. /I? ^ö^kiactó^ bes^ifr-^: ' .. ^ bestsellerek* sem segítenek V 1991-re Magyarország ismét valamiben egyedülálló lett a világon: az utcákon, aluljárókban gombamód szaporodó s nyüzsgő könyvárusok óriási számában. S annak ellenére, hogy a könyvek egyre drágábbak s a kereslet egyre kisebb - nemcsak a komolyabb irodalmi értékű művek, hanem a bestsellerek esetében is úgy tűnik, ez az árusokat nem riasztja eL ’ j ■ ii-A bódékban és standokon megvásárolható könyvek kiadói már csak a legritkábban állami cégek. Gyakran egy-egy siker­könyv már rég elfogyott az aluljárókban, amikor az állami könyvesboltok még csak meg sem állapodtak a szállítás idő­pontjáról. A szemfülesebb, fürgébb, 2-3 éve létrejött ma­gánkiadók kaparintottak maguk­hoz bizonyos témákat, egyes írók publikálásának jogát. A megkérdezett kiadók közül mindegyik elsősorban arra tö­rekszik, hogy a sikerkönyvek, sci-fik, krimik mellen helyet hagyjon a saját arculatukat tükröző színvonalas, irodalmi értékeknek is. így a bestselle­rek nyeresége fedezheti azt a veszteséget, amelyet az értéke­sebb és nem feltétlenül drágább, de szűkebb réteghez szóló al­kotások hoznak a konyhára. A Magyar Világ Kiadó Kft. három éve alakult, azzal a cél­lal, hogy a Magyarok Világ­­szövetsége lapjának, a Magyar Híreknek kiadását rentábilissá tegye. Az állami támogatás és a tényleges költségek közöni rés 1988-ra ugyanis már annyira megnőtt, hogy 20 millió forin­tos. deficitet kellen elkönyvel­niük. Az akkor megalakuló kiadó új ötletekkel, széles nemzetkö­zi kapcsolatokkal vágón bele a könyvkiadói munkába. S nem kis sikerrel: az elmúlt három évben a felére faragták le a kezdeti deficitet. Az idén ez már sajnos nem várható - tudtuk' meg Halász Györgytől, a kft. igaz­gatójától. Ennek oka az olvasó­közönség egyre növekvő elé­gedetlensége, mely egyrészt a könyvárak gyors emelkedésével, másrészt az emberek szabad­idejének csökkenésével magya­rázható. Fő profiljuk a nyugati magyar írók, költők műveinek itthoni megismertetése. így lettek Faludy György. Eszenyi László kiadói. De a kft. nevéhez fűződik Claire Kenneth regényeinek hazai megjelentetése, valamint a természetgyógyászok névso­rát tartalmazó könyv és a Vita­minbiblia piacra dobása. A „termékösszetételből” látható, hogy a magánkiadó kénytelen a keresztfinanszírozásra. A terjesztők nagyon nehezen fizetnek - mondotta az igazga­tó. Nemegyszer előfordul, hogy rajtuk marad egy-egy könyv több ezer példánya. A nyomdának viszont az éri meg - főként a szedés költségei miau -, ha egy­szerre mmél több példányban nyomtatnak ki egy-egy művet. A másik megkérdezett, a Maecenas kiadó, 1987-ben, az elsők között alakult. Kezdetben kisszövetkezetként, majd kft.­­ként folyamatosan nyereséges. Szántó György Tibor irodalmi igazgató szerint azonban a tavalyi évhez képest az idén ők is lényegesen kisebb haszonra számítanak. Elképzelhető, hogy az 1991-ea nyereség a tavalyi­nak még a felét sem fogja elér­ni Forgótőkéjük 20-22 millió forint, a számlákon viszont csak körülbelül másfél millió jelenik meg. Mint a pillanatnyilag az egyik legjobb helyzetben lévő kiadó, megengedheti magának, hogy a kultúra szponzorálására évente 400-500 ezer forintot fordítson. Zemlinyi Zoltán hí­res Hoppáiézimi című könyvé­nek bevételéből hozták létre például a Maecenas-alapítványt, melyet az idén Kocsis Zoltán nyert el. A kiadó erősen angol­­orientált, sok könyvük angol nyelven jelenik meg, illetve két nyelven. Ilyen például az a verseskötet-sorozat, amelyet tavaly indítottak Babits Mihály, az idén Füst Milán műveit bemutatva; s a jövőben készül Radnóti és Pilinszky műveit tartalmazó könyv is. S bár külföldre is adnak el e kiadvá­nyokból, a várt kinti siker elmaradt. A megkérdezettek egységesek abban, hogy a könyv lassanként egyre inkább luxuscikké válik. S amíg a könyvszerető közön­ség sora nem megy igazán jól, és megengedhetünk magunknak olyat, hogy a valutában kifize­tett könyvek nem kerülnek piacra, mert olyan nagy szám • szerepel árként, hogy senki sem veszi meg, *és a kiadók kény­telenek félmillió forintos vesz­teségekkel leselejtezni azokat - ne csodálkozzunk: egy jó anya­gi helyzetben lévő magánkiadó a bevételét a következő évben inkább a bankba teszi, ahelyett, hogy újra könyvekbe befektetné. Horváth Évp

Next

/
Oldalképek
Tartalom