Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-27 / 8106. szám
Népszabadság, 1991. augusztus 24 ^KÖZVÉLEMÉNY A BÜROSZEXRÖL Előnyös, ha kellemes a küllem A szerelmi kapcsolat kezdeményezője beosztottak főnökök Mimkaheilyfinkőn ■rmeaak 1 aazUUyveaetők ét bérelszámolók, baromligondozók és karosszérialakatosok. hanem férfiak és nők is vagyunk, s ha megtehetjük, igyekszünk úgy viselkedni, hogy erről kollégáink se feledkezzenek meg. A nemi vonzerő kihasználható a munkában is. Ezt tartja a közfelfogás a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet néhány hete végzett felmérése szerint. (Az ország felnőtt lakosságát reprezentáló ezer megkérdezett közül e témakörben annak a 650-nek a válaszait kértük, akiknek jelenleg is van munkahelyük.) A csinos nők mindenképpen előnyösebb helyzetben vannak a munkahelyükön, mint a kevésbé szebbek, vallja a válaszolók 59 százaléka, míg további 21 százalékuk szennt ez az előny bizonyos esetekben, bizonyos körülmények között mutatkozik meg. A férfiak gyakrabban vannak ezen a nézeten, mint a nők. Ez utóbbiaknak viszont két, feltehetően ellenkezőképpen érintett csoportja hajlik fokozottan e véleményre: a magukat az átlagosnál csinosabbnak tartók, valamint az idősebbek. A mi kultúrkörünkben nem szokás, hogy a férfiak a külsejükből igyekezzenek előnyt kovácsolni, s erre a munkahelyeken már csak azért is kisebb a lehetőségük, mert a vezetők többsége férfi. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a jóképű férfiak könynyebb munkahelyi boldogulásáról kevesebben vannak meggyőződve, mint a csinos nőkéről. A válaszolók 31 százaléka fenntartás nélkül, 29 százaléka pedig bizonyos megszorításokkal vallja, hogy a jóképű férfiak helyzete kedvezőbb. mint a csúnyábbaké. A munkahely a szerelmi kapcsolatok kialakulásának egyik legfőbb terepe. Minden ötödik válaszoló ismerte el, hogv már volt része ilyesmiben (Azt már nem firtattuk. hogy egyoldalú vagy kölcsönös, plátói vagy „kézzelfogható" vonzalomról volt-e szó.) Hogy a valóságban számosabbak az effajta esetek, mutatja, hogy arra a kérdésre: „Előfordult-e már valaha, hogy egy kolléganő je'kollégája, esetleg a főnöknője/fónöke szerelmi kapcsolatot kezdeményezett önnel?", 19 százaléknyian feleltek igenlően, míg azt, hogy ők voltak a kezdeményezők, csak nyolc százalék jelentette ki. Szintén a szemérmességet jelzi, hogy az érintettek többsége: 62 százaléka csak olyan esetről számolt be, amikor ő passzív szereplő volt, s kilenc százalék kizárólag olyanról, amelyben ő volt a kihívó fél. (29 százalékuk említette, hogy kapott is, tett is szerelmi ajánlatot.) Munkahelyi szerelmi kapcsolatról férfiak és nők egyforma arányban számoltak be. de a „teremtés koronái" gyakrabban ismerték el, hogy ők voltak a kezdeményezők. A húszas, még inkább a harmincas éveikben járók, valamint a budapestiek között viszonylag többen vannak olyanok, akik szóltak effajta élményükről, ami nemcsak a gazdagabb tapasztalat, hanem a nagyobb nyíltság jele is lehet. A népesebb foglalkozási csoportok közül az ún. „egyéb”, tehát nem diplomás szellemi dolgozók azok, akik fokozottabban érintettnek látszanak, némileg alátámasztva azt a nyelvi fordulatot, amely az egész jelenséget leegyszerűsítve „büroszexnek” nevezi. Az önmagukat az átlagosnál előnyösebb külsejűnek ítélőknek gyakrabban, az előnytelenebb megjelenésűnek vélőknek pedig ritkábban volt részük ilyesmiben, mint azoknak, akik középszerűnek tartják a küllemüket A vezetők közül viszonylag többen ■tettek szert munkahelyi szerelmi tapasztalatra, mint a beosztottak, kiváltképpen olyanra, amelyben ők kezdeményeztek. A munkahelyi szerelmi kapcsolatokat nehéz titokban tartani a kollégák előtt. A válaszolók 91 százalékának legalábbis az a véleménye, hogy a munkatársak általában tudomást szereznek az ilyen ügyekről.
