Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-27 / 8106. szám
Népszava, 1991. augusztus 24 /7L~ \tl Alkolmanybíróság már tárgyalja 3tegsérthetö~e a köztársasági elnök ? Itárd Károly: Kern bővül a személyi kör Az igazságügy-miniszter nemrég az Alkotmánybírósághoz fordult a köztársasági elnök személyi sérthetetlenségével összefüggő alkotmányos előírás értelmezését kérve. Dr. Bárd Károlyival, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárával az indítvány hátteréről beszélgettünk Egy szellőztetett Jogszabálytervezet kapcsán a téma már szerepelt a tömegkommunikáció napirendjén. Az Igazságügyi tárca házatáján születő elgondolások akkor meglehetősen ingerült reakciót váltottak ki több ellenzéki politikusból. A tervezetben ugyanis sokan a kormányzósértés, sőt a felségsértés egykori szabályozásának anakronisztikus feltámasztását látták. — Az alkotmány deklarálja a köztársasági elnök személyi sérthetetlenségét, s azt is kimondja, hogy büntetőjogi védelméről külön törvény rendelkezik Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványunkban lényegében e rendelkezés értelmezését kértük. Az alkotmányos előírásra figyelemmel ugyanis, el kellene dönteni: külön kell-e gondoskodni a köztársasági elnök becsületének és méltóságának a védelméről, avagy az alkotmányban rögzített személyi sérthetetlenség „pusztán" az élet és a testi épség fogalmát öleli fel. Ehhez képest ugyanis eltérőek a jogszabálykészítők feladatai. Mindez jogtechnikai problémának látszik, ugyanakkor egyfajta politikai óvatosság is meghúzódhat mögötte. — A történeti elemzés során — az 1946-os, a köztársaság védelméről hozott törvények analógiája alapján, olyan konklúzióra is juthatunk, hogy a köztársasági elnök védelme alatt egyértelműen a becsület és a méltóság védelmét is érteni kell. Mindenesetre a minket körülvevő társadalmi közeg, politikai közhangulat és intellektuális légkör különböző, bár jogilag egyaránt védhető megoldásokat tehet indokolttá Például szimbolikus jelentősége lehet annak, ha külön tényállásban védi a jog a köztársasági elnök életét, testi épségét. Korábban a merénylet tényállása szolgált hasonló célokat. ami azonban a háromoldalú tárgyalások eredményeként kikerült a Btk.-ból. Említést kell tenni az alkotmányos védelem törékeny garanciáiról is. A többi között ugyanis erre figyelmeztet a szerencsére kérészéletű moszkvai katonai puccs. — Az alkotmányos garanciák valóban törékenyek, de a hézagmentes jogi szabályozásnak azért ebből a szempontból is rendkívüli jelentősége lehet. Ha ugyanis megfelelően kiépül az alkotmányos szabályozás, az állam legfőbb vezetőjét sem lehet könnyen az alkotmányos út megkerülésével elmozdítani. Pontosabban: nyíltan át kell hágni bizonyos jogi normákat, ami gyorsan leleplezi az alkotmányellenes törekvéseket. De itt természetesen nem csupán a büntető-, hanem az állam-, az alkotmányjog szabályai is kimelkedő szerepet játszanak. Vigyázni kell arra, hogy ne olyan gumitényállásokkal dolgozzon a törvényhozó, ami aztán kritikus helyzetben, sanda politikai célokra, erőszakos hatalomátvételre is felhasználható: például az alkotmányosság látszatát keltve, a politikai riválisokkal történő leszámolásra Saját «tat kívánunk Járni, vagy a külföldi tapasztalatokra Is figyelemmel lesz a magyar szabályozás? — A nemzetközi gyakorlatban több megoldás is létezik. Az angolszász jogrendszerben általában nincs speciális szabály, majdhogynem közembernek minősül a politikus. Sőt, a személyiség védelmét illetően talán rosszabb helyzetben is van. Néhány konkrét ügy kapcsán az Európai Emberi Jogi Bíróságnak is hasonló a véleménye. Aki politikai pályát választ, vállalnia kell azt is, hogy élesebb kritikának van kitéve Milyen egyéb megoldást ismer a nemzetközi jog? — A német törvény — és ez a másik lehetséges modell — gondosan felsorolja az egyes közjogi méltóságokat, intézményeket, az ezek védelmét szolgáló büntetőjogi tényállások is kidolgozottak. A szakértők úgy vélik, ez valószínűleg a Weimari Köztársaság gyengeségével, összeomlásával függ össze. A német jogalkotók ugyanis úgy vélték, hogy a szigorúbb szabályozás jobban elriaszt egyes csoportokat attól, hogy diktatórikus módszereket vezessenek be. és a demokrácia egyes alapintézzményei ellen támadjanak. Igv a német megoldás védelmet ad e jogintézményeknek távoli támadásokkal szemben is A korábbi hírek szerint az ' Igazságügyi Minisztérium tágítani szerette volna a személyi kört, fokozott bünte- ~ tőjogi védelmet biztosítva a kormányfőnek és más közjogi méltóságoknak is. — Ami a büntetőjogászok klubjában annak idején felmerült, az inkább a belső műhelymunka részeredménye volt. Kétségtelen, volt olyan elképzelés, hogy nemcsak az alkotmányból fakadó kötelezettségeknek kellene eleget tenni... De végül is az ilyen büntetőjogi szabályozásra nincs életbevágóan szükség Léteznek szürkébb tényállások is. amelyek a kívánt jogpolitikai célt ugyanolyan eredményesen szolgálják. A büntetőjogban ma sincsenek fehér foltok. Valóban volt szó a miniszterelnökről, az Alkotmánybíróság elnökéről és az Országgyűlés elnökéről, vagyis az egyes hatalmi ágak legfőbb képviselőinek fokozott büntetőjogi védelmé- : röl Mai elképzelésünk azon- I ban ettől némileg eltér, és j kizárólag az alkotmányban i irt kötelezettségnek kivá- ] nunk eleget tenni. Anélkül, j hogy a kérdés politikai mér- | legelésébe bocsátkoznánk i A mi indítványunkban a■ j személyi kör bővítésének j gondolata már nem is szere- > pel. Most kaptuk meg az Al- j kotmánybíróságtól a végzést, amelyben már arról értesítenek, hogy indítványunk tárgyalását megkezdték. | Bodnár Lajos '
