Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-23 / 8104. szám
Beszélő, 1991. augusztus 17. n Langmár Ferenc Magyar kozmetikai szalon Idén legfeljebb tízmilliárd forinttal lesz nagyobb a költségvetési hiány a tervezettnél, állította a napokban a bajai bankártalál» közön Antal László, az egyik legtekintélyesebb magyar közgazdász. A szokásos őszi kiigazítások megszorító intézkedéseket hoznak majd, s emellett kálóén kozmetikázzák is az adatokat ahhoz, hogy az IMF elfogadja - fejtegette magától értetődően. A jelenlévők ugyanezzel a termésielességgü hallgatták az előadót, csak néhányuk cinkos és egyetértő nevetését lehetett hallani. Hiszen a hazai bankok publikus mérlegei sem mindig adnak valós képet helyzetükről. A nemzetközi piacokon is hitelesnek elfogadott, auditált mérleggel csak nchánv bank rendelkezik. Legalábbis saját állításuk szerint, merthogy azokat nem mindig hozzák nyilvánosságra. A legelragadóbb magyarázatot erre az egyik bank idei közgyűlésén hallottam: nem ismertetik (a részvényesek előtt sem!) az auditált mérleget, mert nálunk még a szakértők sem értenék, s így félreértések támadnának. A tanácskozáson először ismertették egy vizsgálatot, amely az ötvenfősnél kisebb vállalkozások eredményességét kutatta. A nyereség és veszteség alakulását leginkább az határozta meg, hogy éppen mit akartak kimutatni, kezdte az ismertetést a kutató. De ez sem lepett meg senkit Az őszi adóviták előtt nem árt idézni azt a megállapítást, hogy Magyarországon legelőször az Akunháztartús bévé lelát jrrnxdúállák Miközben a korábbi, teljesíthetetlen ígéreteken alapuló szociális rendszerek kiadási szerkezetén jottányit sem változtattak, az adóbevételek egyre erodálódnak. Ezen a ponton tehát az adóbehajtás miatt nagyon erős érdekek fűződnek a jövedelmek mozgását jól követő gazdasági információs rendszer kialakításához. És ahhoz is, hogy ne legyen ilyen. A makrogazdasági folyamatokban való tisztánlátás is alapvető érdeke az országnak. De félő, hogy nem lesznek olyan kormányzaton kívüli befolyásos, erős érdekcsoportok, amelyek kikényszeríthetnék a változást. Ma az ellenzéki pártok, a közgazdászok alig tesznek valamit ennek érdekében. Ez idáig csak ellenpéldákat lehet sorolni. A nyolcvanas években például a kormánynak volt egy titkos számlája, amelyen folyamatosan 10-20 milliárd forint körüli összeg vojt Nem ismeretes, vajon tudtak-e erről az egyre befolyásosabbá és informálta bbá vált reform közgazdászok. Annyi viszont ma már bizonyos, hogy a nyolcvanas évek második felében viszonylag sokan ismerték közülük a valóságos adósságadatokat. Ugyanígy ismerték az 1988-tól szerveződő ellenzéki pártok is, jóval Németh Miklós őszinteség! rohama előtt De nem léptek fői ez ügyben. Az 1989-es költségvetés zárszámadásában sokmilliárdos csalás történt. A napvilágra került részleteket tulajdonképpen nem is tagadta senki. Az egyik ellenzéki párt -az SZDSZ - szónoka a parlamentben is beszélt erről. Aztán a frakció a szavazástól való tartózkodásával mintegy jelentéktelenné degradálta az ügyet. (Kíváncsi vagyok, most miként kezelik majd az 1990-cs zárszámadás „furcsaságait".) Az egyik néhány ezres irodalmi és társadalmi havilap ez évi júliusi száma közölt egy tanulmányt, amely tapintatos megfogalmazásban egy lábjegyzetben megjegyzi, hogy manipuláltál: a tavalyi fizetésimérieg-aáatokkal. A szerző, Lengyel László által vezetett Pénzügykutató Rt. tucatnyi lapban, sok százezres példányban ismertetett, az idézeti tanulmányra is alapozódó gazdasági elemzéséből a megjegyzés - s annak közgazdasági értelmezése - már hiányzott. lgaz.-c Lengyel László állítása? És ha igen. miért nem bizonyítja? Ha nem igaz, akkor miért nem indít a megrágalmazott jegybank elnöke pert ellene? Ha igaz Lengyel László vádja, akkor nemcsak a gazdasági információk nyilvánosságáról, hanem aró) is keserű következtetéseket vonhatunk le, hogy hol tart ma a közgazdászszakma, s a független gondolkodás. Politikailag kényes, mérhetetlen súlyú gazdasági kérdésekről nem beszél senki a gazdaság és a politika nyelvén. De a lelkiismeret megnyugszik egy irodalmi lapban közölt lábjegyzettől... Emlegettük már a kormány titkos számláját. Egy korábbi heti beszámolóból a szerkesztőség hibájából kikerült egy erre való utalás (megváltoztatva a hangsúlyokat is). Az Ybl Bank magánkézbe kerülésének előtörténetéről volt szó. Két, a jelek szerint közös érdekeltségbe tartozó magánvállalkozás szerezte meg a bank többségi részvényeit. A két cégnek, a Gewin Kft.-nek és az Autokliniknek nagyságrenddel kisebb az alaptőkéje, mint a megszerzett részvények értéke. Ez csak úgy következhetett be, hogy a Vagyonügynökség eladta a kezében lévő részvényeket, első lépcsőben többek között a Co-Ncxusnak. a későbbi fejlemények alapján egyértelműen alacsony áron.------^
