Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-21 / 8102. szám

1991/augusztusLétünk, CT SZAKMAI MELLÉKLET J coc* * 0.;"* 1991. augusztus Ezzel a címmel a közelmúltban tartott tájékozta­tó szemináriumot az Országos Atomenergia Bi­zottság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség. Meghívottként a BM PVOP munkatársai is részt vertek a szemináriumon. Az első két nap előadásokat hallgattunk és filmeket néztünk, a harmadik napon pedig Paksra látogattunk el. A szeminárium megnyitóján Va/da György akadémikus az OAB elnökhelyettese célként a közigazgatási szakemberek tájékoztatását jelöl­te meg. Bejelentette, hogy 1991. június 1-jétől Magyarországon is bevezetik a NAÜ által aján­lón hét fokozatú baleseti skálát és már rendelle­nesség esetén is (ez a skála 1 -es fokozata) beje­lentést tesznek és tájékoztatják a közvéleményt is. Az előadások keresztmetszetet adtak az atomenergia békés célú felhasználásának jelen­legi helyzetéről a világban. Párhuzamot vontak a villamosenergia atomenergiával vagy más fosszilis energiával való előállítása közön. Szemléletesen mutatták be a két módszer kö­zöm óriási különbséget az előadók. Külön ki­emelték. hogy a hagyományos erőművek mennyivel környezetszennyezőbbek az atom­energiánál. Dr. Sztanyik B. László egyetemi tanár előadá­sában az emben szervezet sugárzás okozta ká­rosodását ecsetelte. .Sugárzás a Földön boly­gónk keletkezése óta mintegy 4.5 milliárd éve - létezik. A kozmikus (a Napból és a még távolab­bi űrből jövő és a földkérgi) sugárzások az élet kialakulásét megelőzően is hatónak. Az élet - és az ember - a sugárzási térben fejlődön ki és fejlődik ma is tovább. Túlzás nélkül áilithatjuk, hogy a sugárzás az élet elválaszthatatlan része és feltétele. A termé­szetes radioaktív anyagok kiszűrhetetlenül jelen vannak a környezetünkben (a talajban, az építő­anyagokban. a levegőben, az élelmiszerekben és az ivóvízben), valamint a szervezetünkben. A természetes sugárzáson felül az embert mesterséges (az ember által létrehozott fórrá.-, sokból származó) sugárzás is éri. Ezen utóbbi­ból legjelentősebb (legnagyobb ménékú) a röntgensugárzás, amely azonban felbecsülhe­tetlen és teljességgel pótolhatatlan diagnoszti­kai információt ad a már kialakult betegségek­ről. avagy a még csak kialakulóban levő kóros állapotokról. A Föld lakosságát természetes forrásokból érő átlagos sugárterhelés a legújabb becslések szerint személyenként évente körülbelül 2.4 mSv. Hazánkban ez az érték némileg na­gyobb. mivel lényegesen több időt töltünk épü­letben (s Így magasabb az építőanyagoktól származó sugárterhelésünk), mint a trópusi or­szágokban. (Ezen utóbbiak lakói azonban nem csekély hányadot képviselnek a Föld népessé­géből.) Az ionizáló sugárzás orvosi alkalmaza sától pedig évente átlagban 0.4 mSv sugártei helést kapunk. Az atomrobbanások és atomeróművi kibe csátások hatásara is éri sugárzás a népessége Ennek mértéke azonban mind természete mind az átlagos orvosi (röntgen és izotópciac nosztikai) sugárterheléshez képest elenyeszóe kicsi, kevesebb egy, illetve néhány százaléknál (I. 1. sz ábra) Dr. Marx György akadémikus előadásában kockázatról beszélt és megismertetett bennür két a kockázat .R' egy lehetséges érteimezé módjával. Hallottunk tőle az Ismeret Joga név 1987-ben Kaliforniában elfogadott törvényre Rövid idézet előadásából: .A kockázat (rizikó, riszk - mint .reszkíroz matematikai értelmezése a következő: R = W . K ahol W a bekövetkezés valószínűsége, K ped a következmény súlyossága (Halálesetbe K = 1) Néhány (nemzetközi) kockazat-bec lés: Vonat 0,4/10* km például Budapest-Peking-Budapest út R = 4,10 Repülő 0,5/10* km például Budapesi-Kalifornia-Budapt R = 2.10 Autó 15/10’ km például " Budapest-Balaton-Budapi R = 3,10 ugyanez minden hétvégén, egy év el Kerékpár 85/10* km R = 50.10 például Budapest-Balaton R = 10.10 Motorkerékpár 500/10* km például Budapest-Velencei tó és vis: R = 50.10 Egyéb típusú (életmóddal vállalt) kocka; tok: 1 csomag (20) cigaretta R _ <t.r

Next

/
Oldalképek
Tartalom