Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-19 / 8100. szám

Beszélő, 1991. augusztus 3.

ír

Megszólalnának a vészjelek II.- interjú Körinek László helyettes államtitkárral és Szikinger Istvánnal, a rendőrségi és határrendészeti főosztály vezetőjével

Beszélgetésünk első részét az önkéntes polgárvédelmi csoportok témájával zártuk. Horváth Balázs volt belügyminiszter tavaly egy sajtótájékoztatóján leszögezte: „a polgárok önkéntes csoportjai semmiképpen sem tekinthetők a hajdani munkásőrség vagy az önkéntes rendőri mozgalom utódjának, amelynek a hatalom közelsége adta meg a legfőbb vonzerejét" (Kiemelés tőlem - R. S.) Körinek László 1990 májusában a Népszabadságban a rendőrség paramilitáris segédcsapatai között emlegette az önkéntes rendőrséget Horváth Balázs 1990. június 1-jei hatállyal felfüggesztette az ökéntes rendőrök járandóságairól szóló rendeletet Ősszel a BM és az ORFK olyan előterjesztést készített a kormánynak, amely szerint az önkéntes rendőri intézmény nem tartható fenn a továbbiakban. Mindannyian azt hittük, hogy az önkéntes fendőr fogalma a

múlté. Tévedtünk.

Idézed a BM és az ORFK előterjesztéséből, 1990. szeptember. »A még érvényben levő minisztertanácsi rendelet olyan, az állampolgárok személyét és jogait érintő jogosítványokkal ruházza fel az önkéntes rendőröket, amelyeket csak törvény biztosíthatna e testület számára. Jogi és politikai ellenérvek alapján kétséges az is, hogy az állampolgárok bármely csoportját indokolt-e felruházni más állampolgárok személyét és jogait közvetlenül érintő jogosultságokkal, különösen az önálló igazoltatás és előállítás jogával. A tulajdonviszonyok változásai, a gazdaságirányítás új rendjének kialakulása során nem tartható fenn a munkáltatók munkaidő-kedvezmény biztosítására kötelezése sem az önkéntes rendőrök számára." (Magyarország, 1990. október 5.)

Beszélő: Van Magyarországon több mint harmincezer felsőbbrendű ember, önkéntes rendőr, aki az érvényben lévő rendeletek szerint még mindig jogosult alsóbbrendű polgártársait igazoltatni és előállítani. Én ez év áprilisáig azt hittem, hogy már csak elméletben. Áprilisban viszont az országos rendőrfőkapitány körlevélben szorgalmazta a korábban szolgált önkéntes rendőri állomány reaktiválását Az általam ismert rendőrségi törvénytervezet szerint nem is tervezik az önkéntes rendőrökről szóló rendeletek hatályon kívül helyezését. Mire véljük ezt?

Körinek László: Meg kellene pontosan nézni ezt a körlevelet, amit az országos rendőrfőkapitány úr kiadott, hogy mi is van abban pontosan. Az én emlékeimben valami olyasmi szerepel - de ezt az országos rendőrfőkapitánnyal készített interjúban kellene tisztázni -, szóval úgy emlékszem, hogy léteznek vagy létezhettek olyan csoportok, amelyeknek a fenntartását maga a lakosság vagy adott esetben az önkormányzat kérte és kezdeményezte Nem lett volna kívánatos egy jól működő önkéntes rendőri csoportnak a feloszlatása pusztán azért, mert itt Budapesten rossz véleménnyel vannak en bloc az önkéntes rendőri mozgalomról Viszont amennyire én tudom - de ennek kellene utánanézni -, a jogosítványaikat jelentős mértékben beszűkítették, nyilvánvalóan nem igazoltathatnak már, nem viselhetnek karszalagot stb.

Beszélő: Miért nem? A körlevél a régi rendeletre hivatkozik, új rendelet kiadásáról nem tudok.

K. L: Részletesebben meg kell nézni ezt a kérdést. Én ezt egy elég perifériális ügynek tartottam, s látja, az ORFK oly mértékben levált a minisztériumról, hogy ilyen körlevelek esetenként el sem jutnak hozzánk. Még egyszer azt mondom: kérdezze meg az országos főkapitányt.

Beszélő: Értem. Boross miniszter úr januárban a Magyar Nemzetben azt nyilatkozta, hogy »1989 végén és 1990 elején számos, a rendőrségi jogkört korlátozó intézkedés született. Ez... az adott hatalmi szituációban érthető volt, most azonban újra kell gondolni ezek egy részét" A BM jelenlegi álláspontja szerint pontosan melyek azok, amelyeket újra kell gondolni, és melyek azok, amelyeket nem?

K. L.: Tételes felsorolást most nem tudok rögtönözni, de az a törvénytervezet, ami ónná van, azt hiszem, tükrözi a minisztérium álláspontját Mondok egy konkrét példát érkezett egy informátori jelzés arról, hogy fegyvert fognak átadni külföldi állampolgárok magyaroknak, de erre nézve a telefonjelentés még be fog futni, és nincs idő egyszerűen ennek a telefonjelentésnek az elfogására, mert az engedélyeztetési procedúra olyan hosszú. Mi ugyan idegenkedünk ezeknek a titkos eszközöknek az alkalmazásától de ez is a bűnügyi felderítő munka része, és nem hiszem, hogy az állampolgárok vonakodnának ezt a jogot megadni, ha megszavaztatnánk őket Természetesen azoknak a súlyos bűnügyeknek a meglehetősen szűk körében, amelyeket a törvénytervezet felsoroL

Beszélő: Megengedi ezt a törvény például bármilyen »sorozatban vagy szervezetten elkövetett vagyon elleni" bűncselekmény esetében is, ami érinthet akár egy egyszerű zsebest is.

K. Lz Azért annak elég komoly bűncselekménynek kell lennie, hogy ilyen eszkö- „ zök bevetése felmerüljön.

Beszélő: Az Önök javaslatában az szerepel hogy a köztársasági elnök által kinevezett bíró dönt három munkanapon belül a különleges eszközök alkalmazásának engedélyezéséről, de ha a nyomozás érdeke úgy kívánja, előzetesen és ideiglenesen bármelyik rendőrfőkapitány megadhatja az engedélyt, amit aztán a bíró megerősít vagy nem, s ha nem, akkor meg kell semmisítem, teszem azt, a titkos házkutatás jegyzőkönyvét, el kell felejteni a lehallgatott beszélgetést Ön elég erősnek érzi ezt az utólagos bírói garanciát?

K. L.: Én nem hiszem, hogy ebben reális veszély lenne Szerintem a független magyar bírók, éppen a Duna-gate ügyre és más ügyekre emlékezve nagyon aggályosán fogják elbírálni ezeket a kérelmeket. S ha csak egyszer kiderül, hogy egy főkapitány megalapozatlanul engedélyezte a különleges eszközhasználatot, az olyan precedens lesz, ami után nagyon visszafogottan fognak élni a különleges eszközökkel.

Beszélő: A törvénytervezet felsorolja azokat a különleges adatokat amelyeket a rendőrség bírói engedéllyel gyűjthet. Ezen adatok között szerepelnek a »faji eredetre" és a »nemzeti és etnikai hovatartozásra" vonatkozó információk. Hányféle faji eredete lehet egy embernek á minisztérium jelenlegi véleménye szerint? Továbbá: hogyan lehet a nemzeti és etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat gyűjteni annak az alapvető emberi jognak a tiszteletben tartásával hogy mindenkit csak a saját akarata és nyilatkozata alapján lehet egyik vagy másik nemzethez, illetve etnikumhoz tartozónak tekinteni?

K. L: Ezeknek az adatoknak a felsorolása az Európa Tanács ajánlásán alapul, de Szikinger István kollégám tud önnek részletesen válaszolni

Szikinger István: A mi törvénytervezetünkben az adatkezelésre vonatkozó rész az adatvédelmi törvény tervezetéhez igazodik. Van az Európa Tanácsnak egy ajánlása a rendőrségi, adatfeldolgozásra vonatkozóan, ami egyébként szintén adatvédelmi tör-