Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
Magyar Hírlap, 1991. augusztus 15. Október 1-től megszűnik a dotáció? Országszerte emelik a fűtési díjakat MH-intormáció_____________ Majd ha megjön az első fűtési számla ősszel, családok tízezrei kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni. Az állami dotáció évtizedeken keresztül elkényelmesítette a távhőszolgáltató vállalatokat -— derült ki abból az állami számvevőszéki vizsgálatból, amelynek részleteit nemrég közöltük. Mivel október 1-jétől -esen meg akarják szüntetni a dotációt, s lehet, hogy az önkormányzatok tovább emelik a díjakat. nem mindegy, hogy mi mennyibe kerül. A Fővárosi Távfűtő Műveket kerestük fel azzal a kérdéssel. mit terveznek11 Két vidéki városban. Debrecenben és Győrben pedig j elmondták.' körülbelül milyen árakra lehet számítani ősztől. A vállalat 240 ezer lakást lát el meleggel ér meleg vízzel, vagyis egymillió állampolgár élvezi előnyeit és hátrányait. Az idei évig leginkább előnyeit, hiszen túl azon. hogy a távfűtés mindig kgj|emes. olyan nagyon sokba sem került. Az árkiegészítés miatt ugyanis a valós költségeknek csupán egy részét kellett a lakosságnak megfizetnie. Júniusban viszont 70 százalékkal emelték a díjakat, s a tervek szerint októberben átlagosan további 30 százalékkal növelik, hogy ezzel végleg megszűnjön a dotáció. A távfűtő azonban kétlelkű: szíve szerint levinné az árat. hiszen ő is szenvedő alany otthon. Ám mint, szakember, az az érdeke, hogy a vállalat minél több energiát adjon — minél magasabb áron. Persze tudja: az árat nem lehet tovább srófolni, a lakosság elégedetlensége elérte a tűrőképesség határát (már most is 100 millióval tartozik a lakosság). Hiszen amíg például Németországban az átlagfizetés nettó kétezer márka havonta (körülbelül 90 ezer forint), s 700-800 márkába kerül egy évre átlagosan a hőellátás, addig hazánkban ugy anennyit kell fizetni érte. csak éppen mintha a fizetés lenne kicsit kevesebb... Ugyanakkor takarékoskodásra sincs sok lehetőség — állítja c? igazgató. Amikor a vállalatot létrehozták. nem üzletpolitikai, hanem szociális szempontok játszottak szerepet, s egy nagyra duzzasztott cég jött létre, olcsó energiárakra alapozva. A távfűtés egy furcsa termék: 75 százaléka energiaköltség. legalábbis itt Magyarországon (Nyugaton az 50 százaléka), a többi munkabér (mindössze 6 százalék). amortizáció, karbantartás stb. Ugyanakkor a fajlagos hőfelhasználási mutató nem rossz. Európában a középmezőnyben van a vállalat. Amikor Nyugat-Európából érkezett szakemberek vizsgálták ezt. megállapították, hogy amit lehetett, csaknem mindent elkövetett már a cég. vagyis technikai oldalról nincs sok javítanivaló. Mit sikerült megtakarítania? Tavalyi 11 milliárd forintos árbevételének mintegy három százalékát, igen nagy erőfeszítések árán. A 300 millió forint ugyan nem kevés. ám ha arra gondolunk, hogy még csaknem háromszor ennyire lenne szükség az októberi áremelés kivédésére. akkor a dolog elég remény telennek tűnik. Pedig a Fővárosi Távfűtő Művek tavaly — a meleg idő miatt — egymilliárd nyereséget számolhatott el (négy évvel ezelőtt 48 milliót!). Mivel a támogatás is körülbelül ugyanekkora, valóban nem lesz könnyű mostantól a saját labára állnia. Azon gondolkodnak tehát, hogy miképp lehetne a kiadásokat tovább csökkenteni. Az egyetlen lehetőség — állítja Scheithauer Imre energetikai főosztályvezető —. hogy fejlesszenek. Az viszont óriási összegbe kerül, sok milliárd forintba. Egyedül tehát nem megy. s az új tulajdonos — az önkormányzat — is szegény. Marad tehu; a partnerkeresés. Külföldieket várnak majd. akik hajlandók lesznek beruházni, s a központokat átállítani alternatív fűtésre. Érdeklődés van. de a pály ázatokat valószínűleg csak később írják ki. Addig viszont, míg mindez megvalósul, sok év eltelhet. Addig is tenni kell valamit. Amivel mégis tudna valamit lépni, az a mérési lehetőségek kiépítése. Erre a vállalat ugyan felkészült, de rendelet híján várakozó álláspontra helyezkedett. Ajánlás ugyan készült — csinálják, ha akarják—. de hát azért ez pénzbe kerül. S az 1KY nem akar hallani sem róla. akkor ugyanis neki kellene beszednie a díjakat is. Ez úgy működne, hogy házanként lehetne mérni a fogy asztást. és aztán valamilyen alapon elosztani lakásonként a távhőfelhasználást. Például úgy. hogy a radiátorokra helyeznének úgynevezett párolog—7
