Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-21 / 8044. szám
Népszabadság, 1991.V.13 fi ÜZENET ILIESCUHOZ Nyitás a magyar—román égbolton (Munkatársunktól.) ,.Éppen most beszéltem telefonon román kollégámmal, Nastase úrral s remélem: megindulhat valami. Nem használnám az olvadás kifejezést, mert ez azt feltételezné, hogy jégpáncél borítja a kapcsolatokat, s azokat én annál jobbnak Ítélem” — a többi között ezt válaszolta a Népszabadság kérdésére Jeszenszky Géza külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője váratlanul, de — mint megtudtuk — nem véletlenül nyitott be vasárnap reggel a Külügyminisztériumnak abba a szobájába, ahol Somogyi Ferenc államtitkár és Urbán János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség repülőfőnöke sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a Bukarestben aláírt magyar—román „nyitott égbolt” szerződésről. A külügyminiszteri „ajtónyitás” is megerősítette azt a benyomást, hogy remélhetően a javulás lehetősége kínálkozik Budapest és Bukarest kapcsolataiban; elérhetővé válik — Jeszenszky szavai szerint — a „szomszédok között szükséges szint”. Ezf szolgálja a magyar—román „égboltnyitás”, amelyet a magyar részről aláíró Somogyi Ferenc példa nélkül álló bizalomerősítő lépésnek miijősített. E kedvező irányú mozgásnak mintegy keretet kínálhat Antall József kormányfő levele és szóbeli üzenete Ion Iliescu elnökhöz, amelyet a külügyi államtitkár személyesen adott át a román államfőnek a tervezettnél hosszabb, közel egyórás, jó légkörű megbeszélésen. Az üzenet — mintegy a londoni Antall—Iliescu megbeszélés folytatásaként — szorgalmazta a kétoldalú kapcsolatok kulcskérdéseinek megoldását, és reményét fejezte ki. hogy az érdmi előrelépés lehetővé teszi „a hivatalos politikai szintű kontaktusokat”. E kulcskérdések megoldása mindkét félnek érdeke, és Magyarország kész arra, hogy támogassa Románia bekapcsolódását az európai együttműködés széles körű rendszerébe — így a kormányfői üzenet. Somogyi államtitkár külön is hozzáfűzte: Budapest nem törekszik Románia bármifajta nemzetközi elszigetelésére. Várhatóan már a közeli jövőben — ugyancsak levélben — érkezik válasz a magyar javaslatokra. A Népszabadságnak arra a kérdésére, konkrétan melyek a „kulcskérdések”, az államtitkár tudatta: a levél nyilvánosságra hozatalában nem állapodtak meg, ezért a részletezés nehezíthetné az előrelépést. Ugyanakkor utalt rá, hogy a szakértői tárgyalásokon a problémákról hosszú listát állítottak össze, s ezek között vannak olyanok, amelyek megoldása lényegi áttörést eredményezhetne. Mindenesetre — amint azt Jeszenszky külügyminiszter la-: púnknak válaszolva érzékeltette — a nagy és kis lépések nem zárják ki egymást, ö egyébként a „nyitott égbolt” egyezményt legalább két lépcsőfoknak tekinti. Éppen azért, mert — egyetértve Nastase román külügyminiszterrel — úgy látja, hog1 a mindkét országban meglevő bizalomhiányt, félelmeket fel kell számolni. Érzékeltette, hog e korábban elhalasztott bukaresti útja napirenden van, jóllehet időpontja még nincs Mindenesetre addig is folyamatos a kapcsolattartás; a vasárnapi telefonbeszélgetést a rnag’ar külügminiszter kezdeményezte, s feltehetően még a héten választ is kap román kollégájától a neki küldött levelére. Ami a hét végén aláírt „nyitott égbolt” megállapodást illeti, Somogyi államtitkár külön is felhívta a figyelmet rá, hog- annak szelleme és szerkezete követi azt a tervezetet, amelynek alapján a széles körű -nemzetközi szerződés elkészülhet. Z. I. Az egyezmény A magyar—román „nyitott égbolt” egyezmény szerint — mint Urbán János vezérőrnagy elmondta — mindkét fél négynégy alkalommal hajthat végre ellenőrző repülést egymás területe felett. Az egyezmény pénzügyileg és technikailag alkalmazkodik a két ország lehetőségeihez, a teljes egyenlőség jegyében. Nem okoz újabb költségeket. A katonai tevékenységet (új objektumok, csapatmozgások) figyelő fegyvertelen repülőgépeken fényképezőgépet, videokamerát lehet használni. Mindkét országban két-két „belépő kaput" jelöltek ki. Romániában Bukarestből és Temesvárról indulhatnak majd a magyar gépek, Magyarországon pedig Budapestről és Szolnokról a román repülők. Innen számít a repülés időtartamára megállapított három óra vagy 1200 kilométeres távolság. Az útirányt nem korlátozzák, kivételt a nemzetközi repülési közlönyökben bejelentett „veszélyes repülési területek” jelentenek. A gépeken a fogadó ország képviselői is helyet kapnak. Az ellenőrizni kívánót a felek kötelesek 24 órán belül fogadni az ellenőrző fél az időpontot tetszése szerint választhatja meg. Az ellenőrzések során szerzett adatokat Magyarország és Románia együtt használja, s csak közös megállapodással adhatja át harmadik országnak.
