Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-02 / 8034. szám

Népszabadság 1991. Április 25 st I Amerikai magyarok Soros védelmében Amerikai magyarok egy cso­portja szerdán nyilatkozatban foglalt állást Soros György mellett, s a magyar közélet­ben tapasztalható nacionalista Jelenségek ellen. A Népszabadság washingto­ni irodájához eljuttatott doku­mentumot neves amerikai ma­gyar személyiségek, köztük Teller Ede, Lipták Béla, Ge­reben István, Szörényi Éva, írta alá. (A nyilatkozat teljes szöve­ge a 3. oldalon.) származású. Az ilyen, magyart az egyetemes magyarságból ki­rekesztő állásfoglalással nem­csak Soros Györgytől fosztjuk meg önmagunkat, hanem meg­tagadjuk Szent Imre, Nagy La­jos, a Hunyadiak, Petőfi Sán­dor, Prohászka Ottc'.:ár, Sík Sándor, Rácz Aladár, Angyal István, a Nobel-díjasaink nagy részének, a tudomány és mű­vészet sok kiválóságának, számtalan neves és névtelen hazánkfiának magyarságát is. A XX. század történelmének sötét eseményeire emlékezve azt valljuk, hogy a már Szé­chenyi István által is elítélt „■nemzetszűkítő” felfogás párt­­politikai szempontok feletti, határozott elutasítást követel. Tiltakozunk a magyar múlt, jelen és jövő előítéletekre ala­pozott megcsonkítása ellen. Meggyőződéssel azonosítjuk magunkat Illyés Gyula véle­ményével: „magyar az, aki an­nak vallja magát”, aki áldo­zattal építi a magyar jövőt. Washington, D. C. 1991. áp­rilis 23. Dr. Balogh Károly (Boston, MA), Belső Gyula (New Brunswick, NJ), Prof. Borsody István (Boston, MA), Cxene Ferenc (Los Angeles, CA), Prof. Darvas József (Ann Arbor, MI), Dolinaky János (Los Angeles, CA), Füry Rudolf (Wa­shington, D. C.), Gereben István (Washington, DC), Györik Ilona Mária (Berkeley Springs, WV), dr. Hass A. Péter (Detroit, MI), Heffele G. Egon (MUltown, NJ.), dr. Huseby-Darvas Eva (Ann Ar­bor, MI), dr. Koncz Lajos (Boston, MA), Laping Ferenc (Blue Bell, PA), Lipták Béla (Stamford, CT), Magas István (Calgary, Alb.), dr. Pogány András (South Orange, NJ), dr. Polgár George (Phila­delphia, PA), Polgár István (Washington, DC), dr. Rupp Kálmán (Washington, DC), dr. Szabó Sándor (Boston, MA), Szodfrledt József (Philadelphia, PA), Szonntagh Jenő (Clearwater, FL), Szonntagh Nóra (Clearwater, FL), Szörényi Éva (Los Angeles, CA), Sztáray Zoltán (San Ber­nardino, CA), prof. TeUer Ede (Berkeley, CA), Whitehouse Louis (Havertown, PA), Zegedy Dénes (RobblnsvUle, NJ). A kommunista diktatúra végnapjai óta újjáalakuló po­litikai és kulturális élet olyan jelenségeket is felszínre hozott, amelyek aggodalomra adnak okot. A „kirekesztő nemzetfel­fogás” Csurka István író, az egyik párt parlamenti frakció­jának vezetőségi tagja köré csoportosult terjesztői felbe­csülhetetlen kárt okoznak mind külföldön, mind a ma­gyar társadalomban. Az ország határain kívül élő magyar — aki környezetének reakcióiból kénytelen lemérni a leírt vagy elmondott írások, rádióesszék és tv-interjúk negatív követ­kezményeit — megdöbbenten áll e jelenség előtt. Az Egyesült Államok Kül­ügyminisztériuma által 1991 februárjában nyilvánosságra hozott „Country Report on Human Rights Practices 1990” Magyarországgal foglalkozó fe­jezete elmarasztalja Csurka Istvánt 1990 januárjában tett „gyújtó hangú” kijelentéseiért. Élek István, a Magyar Demok­rata Fórum parlamenti képvi­selője a Magyar Nemzet feb­ruár 28-i számában Csurka István egy héttel előbb publi­kált, magyarokat etnikai ala­pon nemzetidegennek minősítő szemléletét mind pártja, mind önmaga számára erkölcsileg és politikailag elfogadhatatlannak ítéli. Ezek a példák bizonyít­ják, hogy a „kirekesztő nem­zetfelfogás” a külföld magyar­ságról alkotott véleményét előnytelenül befolyásolja és megmételyezi a magyar köz­életet. A faji, vallási, nemzetiségi előítéletnek ezek az esztelen, a nemzet érdekét semmibe vevő, politikailag, társadalmilag és gazdaságilag önromboló meg­nyilvánulásai elkeserítenek és megijesztenek bennünke:, akik hiszünk az emberi tisztesség­ben és jogokban, a demokrá­ciában, a magyar szeilemiség nemzetformáló erejében, az új szabad Magyarország életké­pességében. A „kirekesztő nemzetfelfo­gás” erkölcstelen jellegére jel­lemző, egy, a múlt év végén megjelent és nemrég kezünkbe került kiadványban ismertetett megnyilatkozás bennünket is álláspontunk nyilvános kifeje­zésére késztet. A Soros Alapítvány 1989-es aktivitását felmérő Évkönyv előszavában Sorai György, az alapítvány igazgatótanácsának elnöke többek között ezt írja: „Megkezdtük a határon túli magyarok civil társadalmának segítését is. Ezt már eddig is tettük, a Bethlen Alapítvány­nyal közösen. Az utóbbi idő­ben személyes támadás ért a Bethlen Alapítvány bizonyos tagjaitól, azért, mert úgy érez­ték, zsidó létemre a határon túli magyarok sorsát nem vi­selhetem kellően szívemen. Ez megdöbbentő, mert őkjobban ismerték álláspontomat, mint bárki más, hiszen anélkül, hogy ezt közhírré tettem vol­na, én megtízszereztem azt a pénzt, amit ők össze tudtak szedni. Ezt azért tettem, mert kisebbségként el voltak nyom­va, és alapelvem, hogy nem­zetiségre való tekintet nélkül segítenünk kell azokat, akiket emberi jogaikban korlátoznak. Erről beszélgettünk azon a Margit-kerti vacsoránkon, amit Gsoóri Sándor pécsi beszédé­ben hamisan idézett. Ezek után semmiképpen nem mű­ködhetünk együtt. Nem va­gyok hajlandó közreműködni abban, hogy a kommunista rendszert egy nacionalista zárt rendszerré alakítsák át. A magyar kisebbséget to­vábbra is támogatni kívánom, de ezentúl a Soros Alapítvány saját hatáskörében intézi eze­ket az ügyeket.” Nem kell Soros György nem­zetközi politikai nézeteivel vagy állásfoglalásával, a Soros Alapítvány adminisztratív ve­zérelveivel szükségszerűen egyetértenünk ahhoz, hogy eb­ben az előszóban ismertetett, jelentős magyar körök részé­ről elhangzott megnyilatkozást a megújuló demokrácia jövő­je szempontjából károsnak tartsuk. Ha a Bethlen Alapít­vány bizonyos tagjainak Soros György kisebbségi magyarok kulturális tevékenységét bőke­zűen támogató magatartásával kapcsolatban fenntartásai vol­tak, azokat a Soros Alapítvány első, erre a célra adott adomá­nyának átvétele előtt kellett volna tisztázniuk. Elgondol­koztató, hogy a Bethlen Ala­pítvány, amelynek tagjai kö­zött a magyar szellemi élet sok köztiszteletben álló kiválósá­ga foglal helyet, miért nem ítélte el bizonyos tagjainak So­ros Györgyre vonatkozó, elő­ítéletektől vezérelt állásfogla­lását. Számunkra elfogadhatatlan, hogy a magyar értelmiség egy csoportja magát a magyarság egyedüli letéteményesének te­kintse, és kijelentse, hogy egy, az egyetemes magyarsághoz tartozó magyar nem viselheti kellőképpen szívén a határon túli magyarság sorsát pusztán azért, mert zsidó vallású vagy Amerikai magyarok nyilatkozata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom