Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-27 / 8047. szám
Magyar Nemzet, 1991.V.20 if Vannak-e kémek Magyarországon? (Biztonságpolitikai Szakértőnktől) A rendszerváltás előtti évtizedekben mindenki azt hitte, hogy az úgynevezett szocialista országok között a testvéri együttműködés keretébe nem lért bele az egymás titkainak fcifürkészése. Pedig • baráti országok speciális szerveinek hivatásos és nem hivatásos hírszerzői szorgos méhecske módjára gyűjtötték mindazokat az információkat, amik a klasszikus hírszerzés témakörébe tartoznak. Egyértelmű volt, hogy a csehszlovák hírszerzők érdeklődtek az általuk nacionalistának tartott ér. telmiségi körök helyzetéről, kiemelt személyeiről, a magyar külpolitikai állásfoglalások előkészületeiről, amelyek a nemzetiséggel kapcsolatosak, de a magyar gazdaság külkapcsolatairól, törekvéseiről, sőt a többi környező országgal alakuló kapcsolataink legkisebb részletéről is. A szovjet hírszerzés minden iránt érdeklődött, ami a szovjet érdekviszonyokat érintette, de azokról Is, amiket úgy ítélt meg, hogy érdekelheti. Varsói Szerződés, KGST. Internacionalizmus jó malaclopó köpönyegként fedte és barátivá tette az érdeklődést akkor is, ha az kimondottan nagyhatalmi, szigorúan szovjet érdeket érintett. A román Secvritáte tevékenysége pedig nem is leplezett expanzionlsta, az országunk életébe beavatkozó a „Nagyromán” álmokat támogató volt. A nyolcvanas évek végén, a nemzetiségi kérdés kiéleződése Erdélyben, és a menekültáradat megindulása pedig alkalmas volt nagy számú ügynökének magyarországi letelepítésére. Azzal sem törődtek, hogy jelentős részük már az első szűrésnél lelepleződött. Ez arra Is Jó volt, hogy a menekülőkkel szemben bizalmatlanságot keltett és az „ügynökinvázió” rémével fenyegetettség érzetét terjesztette. A rendszerváltás után ma már mindenki előtt világos, hogy az ország biztonságpolitikáját reális talajra kell helyezni. Az ország ellen irányuló hírszerzői tevékenységet tudomásul kell venni. Számolni kell azzal, hogy minden ország érdeklődik az Itt lévő ' helyzetről, a legitim hatalom előkészület alatt álló intézkedéseiről, gazdasági stratégiánk részleteiről, a pénzügyi stabilitásunkról, szövetséges! viszonyainkról, honvédelmi ée biztonsági intézményeinkről, szerződéseinkről. Egyszóval minden olyan kérdésről, amelynek az alapján eldönthetik, hogy milyen Magyarországgal számolhatnak és ennek milyen lesz a viszonya az érdeklődő, információt gyűjtő országgal. Ez határozza meg, hogy ők milyen kapcsolatokat alakítanak velünk, mennyire bíznak bennünk, mekkora a lehetőség az ő érdekviszonyaik érvényesítésére, a kölcsönös érdekek során hol a határ, ameddig elmehetnek. A környező országok hírszerző szervei természetes módon kiemelten kezelnek bennünket. A geopolitikai érdekviszonyok Itt ütközhetnek leginkább, és itt a veszélye annak is, hogy esetleg hibás szomszédkapcsolati viszony következtében a környező országok szélsőséges politikai erőinek nyújthatunk önkéntelenül is segítséget. Világos tehát, hogy a hírszerzői tevékenység szempontjából kiemelt terület a Külügyminisztérium. A kémkedés története bizonyltja, hogy a KUlügy- és a Hadügyminisztérium, a speciális szolgálatok emberei leginkább veszélyeztetettek a külső hatalmak szolgálatai részéről A hadi ipari : létesítmények, katonai érdekszférába tartozó kutatók regonális jellegüknél és területi körülhatároltságuknál fogva viszonylag könnyebben megvédhetők.
