Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-24 / 8046. szám
— Nem volna káros a magas színvonalon dolgozó akadémiai ku latói mézetek szétbomlasztása ? — Demagógiának tartom a színvonallal érvelő szembeállítást. Egyrészt az akadémikusok döntő többségének szava volt az egyete mi káderkiválasztásokban, másrészt az akadémiai bizottságok munkájában is mindenütt ott vannak az egyetemi oktatók. A globális minősítés helyett tessék megmondani inkább, melyik a gyenge egyetem vagy tanszék, nem beszélek persze a főiskolává kreált felsőfokú technikumokról. De a kényszerűen eluralkodott gyakorlati célú, pénzkereső alkalmazott kutatás az intézetekben is lezüllesztette a kutatók jó részét. Érdemi kutatást művelni a fiatalok oktatásának sikerélménye nélkül szerintem egyébként sem igen lehet, ahogy ez Nyugaton jól látható. Elismerem, hogy a kontraszelekció az egyetemeken működött jobban, de ebbe azért a politikán túl belejátszott az is, hogy az Akadémiánál jobban fizettek, az utazási lehetőségek is nagyobbak voltak, sőt még a nyelvpótlék is volt. ellentétben az egyetemmel, ami érthetővé teszi a nyelvvizsgával rendelkezők — és nem a nyelvel tudók — száma közti különbségeket. Én nem mondtam, hogy mindent máról holnapra kell átadni az egyetemeknek. ám a készülő akadémiai törvény a jelenlegi állapotot konzerválná. — Ha közvélemény-kutatást végeznének az akadémiai kutatóintézetekben, az ott dolgozók nem hinném, hogy el akarnának szakadni az MTA-tói. — Ezt bizonyítja, hogy az alapkutatás morális színvonala is veszélyben van. Kétségtelen, hogy elegánsabb az Akadémiánál dolgozni. ahol a kormánytámogatás beáramlása mellett még jövedelmező tevékenységet is lehet folytatni. Nem véletlen, hogy a legtöbb helyen tiltakoznak az alap és az alkalmazott kutatás szétválasztása ellen, mivel ezzel egyrészt elveszte nék a költségvetési támogatást, másrészt pedig a nyereség után járó jutalmat. Volt olyan alapkutató intézet, ahol 1988-ban az évi jutalom átlagosan 75 ezer forint volt, némelyik osztályon pedig elérte a 227 ezret is. — Ön ezek szerint úgy érzi, hogy az át nem vett Akadémiai Díjjal a lojalitását akarták volna megszerezni? — Nem. A díjat a kémiai osztályban helyet foglaló akadémikusok titkosan szavazták meg. s az ő döntésük szakmai tisztaságát nem vonom kétségbe, bár 57 éves koromban úgy gondolom, ez a díj korábban talán jobban ösztönzött volna. — Mit vár tulajdonképpen egy megújult Akadémiától'? — Hogy a nemzeti tudomány és kultúra nemzeti őrévé váljon. S én éppen attól félek, hogy piacorientáltsága ettől a szereptől fosztja meg. Az Akadémia nem lehet elfogulatlan bírálója a közéletnek sem, ha intézményeivel érdekelt ilyen vagy olyan módon, s ki van szolgáltatva a piaci viszonyoknak. Én az Akadémia mindennél jobban kívánt függetlenségéért kívánok harcolni — továbbra is. • Palugyai István
