Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-02 / 8034. szám
Magyar Hírlap 1991. Április 25. 4 Megszavazták a képviselők a kárpótlási törvényt Folytatás az 1. oldalról Elsősorban az állami tulajdon privatizációja során értékesítésekre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására és a termőföld tulajdon szerzésére. A kárpótlási jegyet fizetőeszközként lehet használni az önkormányzat illetve az állam tulajdonában lévő lakás megvételére. Az Országgyűlés megszavazta azt is, hogy az Egzisztencia hitel, valamint más privatizációs hitelek igénylésénél a kárpótlási jegyet névértékén saját erőforrásként figyelembe kell venni. Az ma még nagy kérdés, hogy a bankok miként viszonyulnak ehhez, kötelezni ugyanis nem lehet őket. Aki idős kora, vagy egyéb okok miatt nem kíván vállalkozni, kárpótlási jegyét - a társadalombiztosításon keresztül - életjáradékra válthatja. Hogy miként, arról egyelőre hírt adni nem tudunk, mert a társadalombiztosítást szabályzó, űj törvényben rendelkeznek róla. Az Országgyűlés nem fogadta el, hogy alkosson törvényt 1996 decemberéig a fel nem használt kárpótlási jegyek készpénzre történő átváltásáról. Jogszabály intézkedik a kárpótlási jegyek egyes sorozatainak felfüggesztéséről is. A felfüggesztésre két éves átlagban azonos időtartamban kerülhet sor. A felfüggesztés időtartamával a kamat szempontjából figyelembe veendő idő meghosszabbodik. Tudni kell azt is, hogy a kárpótlási jegyek sorozatának felfüggesztése nyilvános sorsolás alapján történik. Aki vállalkozni akar, azok figyelmébe ajánljuk; az értékesítésre kerülő állami tulajdonú vagyontárgyak értékének legalább 10 százalékáig fogják ellenértékként beszámítani a kárpótlási jegyet. A szövetkezeti vételi jog alapján megszerzett kárpótlási jegy, a gazdasági társasággá átalakuló állami élelmiszeripari vállalatok vagyonmérleg szerinti vagyonának legalább 20 százalékig fogadható el ellenértékként. A föld aranykorona értékét ezer forintban állapították meg. Szívós küzdelem után bekerült a törvénytervezetbe, hogy az állami tulajdonban lévő védett, és fokozottan védett területek, a nemzeti parkok, és a nemzetközi egyezmények alá eső földterületek nem oszthatók ki. Ha az adott településen nincs elég kiosztható föld, a természetvédelmi terület kimérésére akkor is csak a Természetvédelmi Főigazgatóság hozzájárulása után kerülhet sor. A kárpótlási igényeket a törvény hatályba lépéstől számított 90 napon belül kell benyújtani az illetékes megyei illetve fővárosi kárpótlási hivatalhoz. Aki ezt elmulasztja, elveszíti mindenkori jogosultságát. A hivatalnak két hónapon belül kell értesíteni a szövetkezetét vagy az állami gazdaságot a területére vonatkozó kárigényről. • Nagy Ildikó - Pogány Sára Az ellenzék véleménye: A kárpótlási törvény elfogadását követően megkérdeztük az ellenzéki pártok képviselőitől, miként gondolkodnak a törvényről, hogyan szavaztak, esetleg tervezneke valamilyen további lépéseket. Wekler Ferenc (SZDSZ) kifejtette: véleménye szerint elég nagy tragédia az ország számára, hogy a parlament elfogadta a kárpótlási törvényt. Az elkövetkező hónapok megmutatják majd, hogy milyen nagy hiba volt a törvény elfogadása, hiszen számtalan per, elégedetlenség lesz az „eredmény”. Azok, akik számítanak valamire, keveset fognak kapni, hiszen nem tudnak majd hozzájutni a különböző dokumentumokhoz, amivel igényük megalapozottságát igazolhatnák. A kárpótlási körből kiszorulók pedig szintén jogosan fognak elégedetlenkedni, hiszen közvetve ők is érintettek. Az elfogadott törvényben benne maradtak azok a problémás pontok, melyeket az SZDSZ előre jelzett, emiatt a szabad demokrata frakció egységesen nemmel szavazott. Katona Béla (MSZP) kiemelte: a szocialista frakció fenntartja azon véleményét, hogy a most elfogadott törvény diszkriminatív, hiszen kirekeszt néhány olyan réteget a kárpótlásból, akinek jogos igénye lenne. A szocialista politikus ezzel kapcsolatban szólt a dolgozókról, akik az .elmúlt évtizedekben munkájukkal járultak hozzá az állami vagyon gyarapításához, ám most, az állami vagyon lebontásánál semmilyen részhez nem jutnak. Szólt pártja alkotmányos aggályairól is, amelyek javarészt szintén abból indulnak ki, hogy a törvény diszkriminál, egyes rétegeket kárpótol, másokat viszont kirekeszt. Ugyancsak sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült elérni, amit az MSZP szorgalmazott; e törvény megvitatásakor egyszer s mindenkorra tárgyaljanak meg minden kárpótlási kérdést, s végérvényesen zárják le a problémát. Borzasztó ugyanis — hangoztatta Katona Béla —, hogy egy fél esztendő múltán újrakezdődnek az egész országot felkavaró viták. Glattfelder Béla (Fidesz) elmondta, hogy a Fidesz képviselőcsoportja természetesen nemmel szavazott. A fiatal demokraták fenntartják korábbi aggályaikat. Nem látják továbbra sem megoldottnak, hogy a kormány miként kívánja kezelni a törvény elfogadásával fellépő inflációt, illetőleg hogyan próbálja megértetni e törvény igazságosságát azokkal az emberekkel, akiknek meg kell fizetniük e kárpótlás árát. A törvény végrehajtása során a problémák még növekedni fognak. Épp ezért a Fidesz szerencsésnek tartaná, ha a törvény kihirdetése előtt a köztársasági elnök kontrollt kéme az Alkotmánybíróságtól, hiszen ez halasztó hatályú lenne, vagyis nem kezdhetne el működni egy olyan törvény, amellyel szemben alkotmányjogi kifogások is felmerülhetnek. • F. A.
