Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-02 / 8034. szám
Népszava 1991. Április 25 IC Közös érdek a magyar—román csúcs A magyar vezetésnek fel kellene hagynia a kádári politikával, legfelső szintű magyar-román találkozóra lenne szükség - mondta tegnap Király Károly, a román parlament szenátusának alelnöke, aki a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének tárgyaló delegációja élén tartózkodott hazánkban. A szenátor az SZDSZ vezetőivel folytatott tanácskozás után nyilatkozott munkatársunknak. Szenátor úr, többször is említette magyarországi Iálátogatása során, hogy enyhült a Romániában élő magyar kisebbségre nehezedő nyomás. Mivel tudná ezt alátámasztani? — Elsősorban politikai értelemben javult a helyzet. A kormánvzat kezdi felvállalni a nemzetiségi kérdést. A szembenállás és a pogromveszély csökkent, de azért még sok, megoldásra váró probléma maradi. A jogi szabályozás még sok kívánnivalót hagy maga után. Ugyanakkor változást látok abban, ahogyan a többi párt viszonyul a kisebbségekhez. A Nemzeti Parasztpárt például teljesen korrekt módon foglal állást. A román közvélemény előtt az RMÜSZ-nek tekintélye van, a magyarság visszanyerte korábbi jó "hírét a románság előtt. Rájöttek, hogy sok mindenben félrevezették őket eddig a magyarokkal kapcsolatban Mint parlamenti pártot, továbbra is fenyegeti-e veszély az RMDSZ-t? — Ha kitartanak amellett, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítják az etnikai és vallási alapon szerveződő pártokat és szervezeteket, (Folytatás a 3. oldalon) fFolytatás az 1. oldalról) akkor azt mondom, hogy igen. Ugyanakkor meg vagyok győződve, hogy Románia demokratikus irányba halad, és akkor e kérdés is kielégítő megoldást nyerhet. Melyik párt az igazi vezető erő Romániában? — A hatalmon levő párt, s ez a Nemzeti Megmentési Front. Ezt így ki is mondják, sajnos, amikor önmagukat kormánypártnak és nem kormányon levő pártnak nevezik. Ez arról tanúskodik, hogy nélkülözik a tapintatot, és hiányzik a politikai érzékük. A Front elmélete és gyakorlata feltűnően emlékeztet a régi kommunista pártéra. Én tulajdonképpen ebben látom a nagy veszélyt. Addig nem lesz Romániában megnyugtató a helyzet, míg Petre Roman egyszerre lesz kormányfő és a Front vezére, ö az, akiben egyesítve testesül meg minden szélsőséges ravaszság, a Ceauseícu-maradványokkal. Várható-e második forradalom is Romániában? — Nem tudom, forradalom lesz-e, de az várható, hogy a kormány megbukik. Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy idő előtti parlamenti választásokat írnak ki. A gazdasági problémák óriási elégedetlenséget váltottak ki az emberek között. Százezrek maradnak rövidesen munka nélkül, ez pedig óriási veszélyt jelent a; román társadalom stabilitására. Mit kellene elsőként megoldani Erdélyben? — Egész Romániának demokratikusabb, új kormányra van szüksége. Meg kell tartani a helyi választásokat, enélkül nem lehet demokrácia egy országban. Erdélyben pedig az iskola, s a főiskola kérdését kellene, nemcsak a magyarság, hanem a többi nemzetiség számára is, a legsürgősebben megoldani. A feszült magyar—román államközi viszony mennyire érezhető a romániai magyarság sorsában? — Nagymértékben. Magyarországnak változtatnia kellene a Kádár-korszak politikáján. Akkoriban helyénvaló volt, hogy nem fogadták Budapesten Ceausescut. Most közeledni kellene egymáshoz a két államnak, a két államfőnek, a két kormányfőnek, még akkor is, ha ez nehezükre esik, vagy ha sok dologban, sőt, a legtöbb kérdésben nem értenek egyet. A viszonyok rendezését mindkét részről szorgalmazni kell. Habár ez tudott, és én is határozottan állítom, hogy Románián belül a kormányzat tudatosan tartja fenn a rossz hangulatot, hogy Ily módon vezesse le a belső feszültségeket. Ez azonban politikai diverzió, tudatos figyelemelterelés Décsi Katalin i
