Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-30 / 8033. szám
Magyar Narancs 1991. Április 18 2-1 amit Prágában hirdettünk: 'nem fegyverre) jöttünk, hanem virággal'?! Szabad-e, kell-e mérlegelnünk. ho^' hány ember hal meg az Öbölben, s milyen környezetpusztítást eredményez a háború? Van-e a fegyvereken kívül más eszköz egy veszélyes zsarnok örült terjeszkedésének megállítására? Vág.- pedig azt mondjuk, amit több százezer amerikai tüntető vallott és deklarált szerte az USA-ban: War is no solution. (A háború nem megoldás.) Ezeket a sorokat Amerikából írom. ahol az óriási tüntető tömegben ismerősökre bukkantam, két olyan amerikai fiatalra, akik hónapokat töltöttek Magyarországon. s jó! ismerik a Fideszt is. Ók kérdezték tőlem, mi a Fidesz véleménye a háborúról. Tényleg, mi a Fidesz véleménye a háborúról? Mád! László fenti kérdésére (Fidesz Press. 91. febr. 11.) máig nem érkezett válasz. Hacsak nem tekintjük válasznak azt. hogy a párt egyik külpolitikai tanácsadója a Magyar Narancsban rejtett .szovjet barátsággal és értelmiségi öngyűlölette!" vádolta a békemozgalmakat: s azt fájlalta, hog.' azok hozzájárultak a vietnami háború elvesztéséhez is. (91. febr. 21.) Ha a Fidesz a legkevésbé is alternatívnak tekinti magát, akkor a vietnami háború elleni békemozgalom a párt számára is vállalható jelképnek tűnik. Az Öböl-háborúban való magyar részvétel ügyében is ki lehetett volna mondani: alapvetően gazdasági érdekből, jóponio: gvájteni mentünk oda Alternativitásnak ez esetben nyomát sem lehetett találni. A Fideszt támogató nvugati allemativ-szimpatizánsokkal nehéz megértetni, hogv a párt nyilvánosan egvértelmúen háborúpártinak tűnt. Ugyanilyen nehéz elmagyarázni. hogy a Fidesz fellépése időnként a bérból-fizetésból éló tömegek érdekeivel vág egybe (ahogyan látszólag a kárpótlási törvény esetében lortentl. s ez egyelőre nem kerül ellentétbe a neokonzervatív gazdaságpolitikusai által fémjelzett iránnyal. A konzervatív vuppie-k és az alternatívok nyugaton a legteljesebb ellentétben állnak egvmással. Itt egyelőre együtt lépnek fel a nyomor- és nacionalizmus-ellenes szabadelvűsig jegyében. De hosszú távon is együtt lehet-e tartani őket? Meg lehet-e felelni a nagypolitikai felelősségvállalásnak, a mindennapi parlamenti politizálás döntéskényszereinek úgy. hogy az alternatív értékek ne sikkadjanak el teljesen? Sokan reméljük, hogy igen: hogy az altemativitás szám ónk érhető és számonkérendő marad a Fidesz politikáján. Emellett érvel Lányi András is: _A vízlépcső, a világkiállítás és egyéb ügyek kapcsán bebizonyosodott. hogy a többi párt nem hajlandó elsőbbséget biztosítani a zöld és posztmodem értékeknek. Pedig a Világszínpad Igazgatósága a második mllleneum műsorára az ökodrámát tűzte. Ha van szerepünk, nyugatból, keletből kimaradt népnek, úgy ebben van. Hozzánk legközelebb a katasztrófa: ml hamarabb feléltük a természet és az emberi szellem tartalékait. Itt többé nem különíthető el a választás szabadsága (gondoljunk csak utódaink választási szabadságára) az elemi életfeltételek védelmétől, sem az egyéni ónrendelkezés a globális felelősségvállalástól. De ha mindebben tévednék, akkor is jó lesz észrevenni, hogy a Fidesz táborát nem a sikerorientált yuppie-k alkotják... Ókét megnyerni és megtartani csak világos új célok jegyében és az alternatív politika módszerével lehet. Ellenkező esetben a politikával szemben általában táplált bizalmatlanságukat kiterjesztik kedvenc pártjukra is. íaképnél hagyva Narancsnokaíkat." (Fidesz Press. 91/4.1 Sükósd Miklós
