Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-29 / 8032. szám
A VMÍÍK tiltakozik a magyaroknak a körzetesítéssel való megosztása miatt — Ujabo próbálkozás a perszonális autonómia clismcrtetcscre — A Szerb Köztársaságnak most mar a kisebbségekkel is foglalkoznia kell Magyar Szó, 1991.IV.17 Jugoszlávia jövendő államberendezésíről csakis az ország nemlétei dönthetnek referendumon kinyilvánított szabad akaratukkal. Ezt üzente a Szerbiai Szocialista Tárt vajdasági tartományi bizottságának vcgrehajló bizottsága hétfőn kiadott közleményében. A szerb nemzeti egységről szóló deklarációról tárgyalva a párt vezetősége azt Is megállapította, hogy a szerb nemzet identitásának megőrzése és azon jog figyelembevétele szempontjából, hogy a szerb nemzet egy államban éljen, a szerb nemzeti tanács kezdemcnyczőbizotlságának e dokumentuma megfelelő alapúi szolgál. Ugyanakkor a VMDK elnöksége április 13-ai dátummal megjelentetett közleményében határozóit cs éles tiltakozást intézett a Szerb Köztársaság Képviselőházához, mert úgy értékelte, hogy a vajdasági magyarok kollektív érdekei államilag veszélyezielve vannak. A két közleménynek látszólag nincs sok köze egymáshoz. Az ország politikai jövőjét rendező vigyek szempontjából azonban , a magyarok helyzete nagvon is függvénye a szerb nemzeti kérdés rendezésének. Az. ország magyarjainak a legnagyobb hányada ugyanis Vajdaságban, azaz a szerb államban él, és ahogy a szerb állam intézi a szerb nemzet egységességének ügyeit, az nagyon is kivetül a nemzetiségek helyzetére. A VMDK vezetőségének határozott tiltakozását a szerb kormány programja és az ennek keretében javasolt, a köztársaság területi szerveződéséről szóló törvény javaslata váltotta ki. A NEMZETKÖZI KONVENCIÓK SZERINT A szerb nemzeti egységről szóló deklaráció tervezete kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek biztosítva lesz a nemzetközi konvenciók szerint meghatározott minden jog. A „nemzetek és nemzetiségek" alkotmányos szókapcsolata dienere eljutottunk tehát odáig hogy most már a jövőt megnatCvozó minden dokumentumban következetesen a nemzeti kiseboség meghatározást használják. Míg azonban az albán ellenzékiek tiltakoznak ez ellen, és következetesen a nemzetiség szóhasználatot követelik (elsősorban a sz.ovet.ségi szervekben, ahol még szóhoz jutnak). addig a vajdasági magyarok érdekszervezete ebből nem csinált problémát. Politikai tevékenységét a kisebbségi önkormányzat koncepciójára építette, és a személyi elven alapuló magvar autonómia létrehozásában latja a mego'dásl. Ezt most legújabban a szerb kormányhoz intézett tiltakozásban is kifejti a VMDK elnöksége, és azt javasolja, hogy a VMDK munkacsoportjával együtt egy szerb kormánybizottság dolgozza ki a személyi elven alapuló kisebbségi önkormányzati törvény meghozatalának lehetőségét. De a VMDK vezetősége nem hagyja ennyiben a dolgot Kilátásba helyezi, hogy a nemzetközi közvélemény elé tárja, milyen, problémákkal kell szembenéznie a vajdasági magyarságnak, és llv módon is nyomást gyakorol majd a szerb köztársasági szervekre, hogy a kérdésnek megfelelő figyelmet szenteljen. Igv tehát, amíg. a szerb parlament és a köz.társaság hatalmi ér ellenzéki pártjai egyaránt ózza! bajlórinak, hogyan szavatolják a szerb nemzet egységét és nemzett Identitásának megőrzését mindenütt az. országban. 8hol szerbek é'nok. addig — hiába nem akarták tudomásul venni — szembe kell nézniük a Szerb Köztársaságban élő más nemzetiségiek kollektiv jogainak problémájával is. Nem elegendő csak hivatkozni a nemzetközi konvenciókra. Mert nemcsak az albánoknak a Szerb A parlament előtt a tiltakozás A VMDK parlamenti képviselői ma a Szerb Képsiselőházban a magyar nemzetiségű képviselők elé terjesztik a V M11 ív elnöksége által n köztársasági kormányhoz Intézett tiltakozást. Arra számítanak, hogy minden, magát magyarnak valló képviselő támogatja elképzeléseiket, függetlenül attól, hogy melyik politikai párt tagja. Köztársaság államügyeit érin lő kollektív elutasításával, hanem immár a lojális magyarok követeléseivel ír meg kell birkózniuk. MIT RO FEE A VMDK A SZERB KORMÁNYNAK Az új szerb kormány a múlt hét végén ismertette programjyt, amelyet a VMDK úgyszólván egészében elutasított. A közösség vezetősége szerint a javasolt gazdasági koncepció nincs összehangolva az európai piacgazdasággal és politikai demokráciával, állami kapitalizmust és olyan gazdesági és politikai rendszert kínál fel. amely nem veszi figyelembe az alapvető realitást: azt, hogy Szerbia többnemzetiségű állam. Hogy a kormányprogram nem vesző figyelembe a köztársaság löbbnemzetiségü voltát, azt a körzeti fejlesztésről szóló elképzelések is bizonyítják, A VMDK arra figyelmeztet, hogy a nemzeti kisebbségek jogait és szükségleteit a polgári jogok katalógusára szűkíti le a kormányprogram, és nem dolgozta ki azokat az intézkedésekéi, amelyek a nemzetiségi jogok konkretizálását jelentik. A Szerb Köztársaság körzetesítése Vajdaságban közvetlenül a magyarság megosztásához vezet. A magyar népesség szempontjából ugyanis Vajdaság három körzetre való felosztása, továbbá Pancsovának és Opovónak a belgrádi körzethez való csatolása azt jelenti, hogy négy körzetben élnek majd magyarok. A körz.eteknek a köztársasághoz való közvetlen kapcsolódásával, ez egyes körzetek „minisztereinek” a szerb köztársasági minisztériumhoz való közvetlen kapcsolódásával könynyen felemás helyzet alakulhat ki ezekben a körzetekben a magyar nyelvű oktatás, művelődés és a nemzeti identitást érintő más kérdés terén. Magyarán: a javasolt koncepció szerint — amellyel Vajdaság mint területi autonómia ____________________ csak reprezentatív funkciót tölt be — a magyarság négy közigazgatási szemlélet uraima alá esik. Mindezek alapján látja úgy a VMDK vezetősége, hogy tiltakoznia kell a Szerb Képviseiöl’.ázban a vajdasági magyarság kollektív érdekeinek veszélyeztetettsége miatt. NEMZETI KÉRDÉSÉR — KÖZTÁRSASÁGON BELÜK Akarva-akaratlanul a szerb államhatalomnak foglalkoznia kell tehát nemcsak a szerb nemzet egységével és kollektív jogaival, hanem a területén élő más nemzetek és nemzetiségek (vagy nemzeti kisebbségek) kollektív jogaival is. Hogy a Szerb Köztársaság valóban demokratikus állammá konstiluálódjon, e kérdést nem kerülheti most már meg. A kosovo-metohijai albánoknak a köztársasághoz való viszonyulása (és fordítva) olyan évek óta húzódó kérdés, amely a jugoszláv szövetségi parlamentben és külföldön is folyamatosan megkérdőjelezi a köztársaságon belüli viszonyok rendezettségét. Most a VMDK tiltakozásával közvetetten erre is felhívta a figyelmet, bár párhuzam az úgynevezett albán kérdés és a magyarok helyzete között e követelés kapcsán nem vonható A tartományok autonómiájának leépítésével, az új köztársasági alkotmánnyal á'lnmjngilag biztosítva van a köztársaság egysége. Most a köz'ársasági parlamenten áll, hogv megfelelő állami és jogi intézkedésekkel elkerülje az itt élő nemzetek, nemzetiségek politikai ellentéteit, és ne újabb ellentéteket szítson. Mert akárhogy alakul is az ország jövőbeni állambercndezésc, egy kikerekedett szerb államnak akár Jugoszláviában vagy önállóan, fontos érdeke elkerülni a nemzeti alapon történő konfrontációkat. Stabil és erős állam csak igy lehet. FRIEDRICH Anna 1 Kisebbségek a nagy nemzet árnyékában
