Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-03 / 8015. szám

Magyar Nemzet, 1991. március 27 2H-tartozása felét vagy ennél töb­bet, és Y ország esetében a ne­gyedét vagy ennél többet, akkor ff a tőzsde ezt nyereségnek értéke­­li és a nyereséget a bank papír­jainak árfolyam-emelkedésével ^ regisztrálja. Mindezek a tényezők együtt­­. véve azt mutatják, hogy a bank­rendszer egésze számára előnyős lehet a hitelrendezés még akkor is, ha ezzel a bankok követelései formális értelemben csökkennek. : - A bankok magatartása tehát két­arcú. Külön-külön a tőkekivonás­ban érdekeltek: fogd a pénzt és fuss. Együttesen viszont érdekel­tek a hitelrendezésben. A hitelező országok nyilvánva­ló politikai és gazdasági érdekei azok. amelyek ilyenkor arra ve­zethetnek, hogy tárgyalási pozí­ciójukat felhasználják a kérdés tárgyalásos rendezése, a hitelren­dezés érdekében. A vezető nvu­­gati országok kénytelenek hite­lekkel támogatni a politikai szem­pontból kritikus helyzetben levő adós országokat és így bennün­ket, ha a magánbankok kivonják a pénzüket, mert nyilvánvaló po­litikai érdekük fűződik az itteni gazdasági és politikai stabilitás fenntartásához. A magánbankok­nak ilyen elkötelezettségük, fő­ként külön-külön, nincs. Annyi pénzük azonban a vezető nyuga­ti országoknak erre a célra nincs, hogy a magánbankok hitelkivo­nása miatt átvegyék ezeknek az országoknak a finanszírozását, nem is akarják ezt a feladatot átvenni, mert hiszen ez nem az ő dolguk, hanem a bankrendsze­ré. és azt a pénzüket, ami van. végképp nem akarják a .magán­bankok extranyereségének finan­­szirozusára fordítani, mert köz­pénzek ilyesmire tényleg nem for­díthatók. Számukra a kiút csak a hitelrendezés. A nemzetközi pénzügyi szer­vezetek is ugyanebben a megol­dásban érdekeltek. Egyrészt ezek a vezető nyugati országoktól füg­genek és az ő pénzeikkel gazdál­kodnak, tehát követniük kell a hitelező országok érdekeit. Más­részt akkor, amikor még reális veszély volt a nemzetközi pénz­ügyi rendszer össze« imlasa. elsőd­leges törekvésük csak egy itven összeomlás elhárítása lehetett még a hitelező országok súlyos gazda­sági nehézségeinek árán is. Most viszont, hogy e/ a \ őszéit- már el­hárult. a nemzetközi pénzügyi in­­tezméntek nagvobb > mértékben törekedhetnek ez adósságproblé­mák szisztematikus rendezésére TIv módon egv »Íven helvzet­­ben mindenkinek az érdeke egy általános hitelrendezés felé mu­tat Ennek az a lénvege hogv b/ ados ni szag nagvobb. bizonyta­lan tartozásait kisebb, biztos tar­tozásra cserélik ki ugv. hogv a nagvobb hitelező országok és nem­zetközi szervezetek garanciát vál­lalnak a fennmaradó hitelek meg­fizetésére Ez technikai értelem­ben lehet akar a tartozás, akár a kamatfizetési kötelezettség le­szállítása. de a technikai részletek masodlugosak Ez jó az adós or­szágnak. mert kevesebbet kell fi­zetnie. és jó a hitelező országok­nak. mert tényleges fizetés he­lyett csak garanciát kell vállal­niuk ha az adós országot sike­rül lulpra állítani, akkor sohasem kell fizetniük Ez jó a bankok­nak is, mert újabb veszteséget már nem szenvednek el. hanem csak a' ténylegesen már elszenve­dett veszteséget ismerik el foY- málisan Is, sót, ha ügyesen tár­gyalnak. még nyerhetnek is ezen a tranzakción. Végül a nemzet­közi pénzügyi intézmények szá­rnál a is előnyös a probléma ren­dezése. Ez a lehetőség az ország számá­ra elvben nyitva áll, »apy« az itt leírtak nyilván vonatkoztathatók Magyarországra. Eladósodottsá­gunk mértéke gazdasági nehézsé­geinkkel együtt közismert tény. Ezek' a tények nem azzal váltak közismertlé, hogv éz a cikk meg­jelenik és felveti az adósságren­dezés gondolatát, és ezek a ne­hézségek, valamint ezek nyilván­való következményei nem szün­tethetők meg azzal, hogy vezető magyar kormánytisztviselők ki­jelentik, hogy az ország minden­képpen fizetni fog. Tartozásainkat a pénzügyi világ nem tekinti ab­szolút biztosnak; ez egyértelműen látható az adós országok külön­böző publikált rangsorolásain Is. Van tehát .lehelőség is és Indok,, is a fent leírt technikák alkalma­záséra.' ~ ~ Van manőverezési leheföség ~Egy ilyen akció sikere az adós ország gazdasági diplomáciájá­nak ügyességétől függ. Rosszul időzített és ügyetlenül végrehaj­tott akciónak katasztrofális kö­vetkezményei lehetnek. A kezde­ményező lépést — kellőképpen diszkrét formában — az adós or­szág kormányának kell megten­nie. A fent leírt összefüggések alapján érthető, hogy — amint ez a sajtóban is megjelent — a hi­telező államok saját kezdemé­nyezésükre utaltak egv liven le­hetőségre. Nem lehetetlen tehát, hogy -hajlandók a kritikus fon­­. tosságó közvetítő szerep vállalá­­, sára. A lebonyolításban való ak- S tív közreműködés nyilván a nem­­, zetközi pénzügyi intézmények i azerepe lehet. Végül: egy ilyen lé­­; pés sürgős, mert a világgazdasá- i gi helyzet ilyen szempontból 1 romlik, már érződik a hitelszűke, ■ ami idővel a kamatok emelke­désére vezethet. Az idő nem ne­­j künk dolgozik. Wem állítható az. hogy ennek a kérdésnek a megfelelő forrná­­, ben és megfelelő helyen való ftl­­' vetése -Magyarország számára politikai értelemben lehetetlen. .! Hazánk « nyugati világ újonnan i jött tagja, amely bebocsátást kér 1 és teljes jogú tagságra törekszik, j . Ez a pozíció nem egyeztethető ! össze azzal, hogy bármiféle egv- j 1 oldalú lépést legyünk, és még r olyan igénnyel sem, hogy mi szabjuk meg a játékszabályokat. Ha azonban a játszma összes részt­vevőjének tényleges érdeke a probléma rendezésére konvergál, és ha vannak olyan játékszabá­­! lyok. amelyek alkalmazása ezt • lehetővé teszi, akkor szerintem nincs akadálya annak, hogy meg­felelő formában ezeknek a játék­szabályoknak -az alkalmazását kérjük. Politikai manőverezési le­hetőségeink tehát megítélésem szerint szélesebbek, mint ahogy ezt felelős magyar körökben ál­talában Jeltételzik. Ügy látszik tehát, hogy semmi sem indokolja azt, hogy ezzel a kérdéssel ne foglalkozhassunk. A tényleges lehetőségek és a várha­tó eredmények felmérése olyan akciókra vezethet, amelyek len­díthetnek az ország ügyén. Nem mellékes az sem. hogy ennek a kérdésnek a nyílt megtárgyalása csökkentheti a kormányzat és a I; közvélemény között kétségtelenül meglevő repedéseket, hogv ennél j! súlyosabb szót ne használjunk. Szakolczal György

Next

/
Oldalképek
Tartalom