Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
HVG 1991. Április 20. ií --j 2a FÓKUSZBAN_____ an - az adatvédelem ügye sem került a parlament élé. Jelenleg csak találgatni lehet, hogy mién pont április 9-én és miért éppen ilyen alkotmánybírósági döntés született, az alkotmánybírák ugyanis nem szokták magyarázgatni határozataikat. Az AB nevében nyilatkozó Holló András főtitkár szerint akadt egy „szakember magánszemély", aki a népesség-nyilvántartási jogszabályok alkotmányellenességére hivatkozott, s indítványára határozatot kellett hozni (A 39-es Magvar Közlönyben megjelent AB-határozat-az eddigi szokások-, tói eltérően - nem nevezi meg az indítványozót, talán éppen személyi adatai védelme érdekében.) A főtitkár szerint az alkotmánybírákat nem vezették praktikus időzítési szempontok - ahogy az sem lehet lényeges kérdés az alkotmányosság tudós őreinek, hány milliárd forintos költséggel jár a bejáratott személvi szám eltörlése. (Április 13. óta tilos bárkitől a személvi számot kérni, s alkotmányellenes annak megadásához komi bármilyen szolgáltatást, jogérvényesítést, 1991. december 31-ig azonban - mintegy belső használatra - még használható a személvi szám.) Feltűnő azonban, hogy az április 9-i határozathozatalra, illetve az azt két héttel megelőző ülésre, amelyen a határozat Tárcakörözés ! I Még az Alkotmánvbíróság személvi szá■ mokról szóló döntése előtt az Igazságügyi Minisztériumban és a Központi ; Statisztikai Hivatalban elkészült „A szej mélves adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról" szóló törvénytervezet. Az alábbiakban e tárcakörözésre szánt változatból közlünk ! kivonatot Személyes adat; minden, természetes személv (a továbbiakban: érintett) | azonosítására alkalmas adat, valamint a • kezelt adatokból levonható, rá vonat! kozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi I ilven minőségét, amíg az érintettel kap| csolatba hozható. Különleges adat- a faji eredetre, a I nemzeti és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagv más meggyőződésre, a büntetett előéletre, az egészségi állapotra és a szexuális életre vonatkozó személyes adat Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul; vagy azt I jogszabály elrendeli; vagv azt széles kör-Alkotmánybíró talár-próbán. Van, aki szűkebbre szabná koncepciójáról döntöttek, az 1990-es személyijövedelemadó bevallási határidejének lejárta után, de még az adatvédelmi ben fenyegető veszély, az élet, az egészség, a személyes szabadság védelme elkerülhetetlenné teszi. Különleges adat akkor kezelhető, ha azt törvény rendeli el; vagy arra törvényfelhatalmazást ad, és az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárult. Az adatkezelő köteles megtenni minden olyan technikai és szervezési intézkedést, továbbá olyan eljárási szabályokat köteles kialakítani, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi jogszabályok érvényre juttatásához szükségesek. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 175/A §-sal egészül ki: „Visszaélés a személyes adatokkal 175/A § (1) Aki az adatkezelés során tudomására jutott különleges adatot a) jogellenesen nyilvánosságra hozza, vagv b) illetéktelen számára hozzáférhetővé teszi, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig teijedő szabadságvesztéssel, javítónevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." törvénvtervezet „lezárása előtt került sor. Az AB-nek nyilvánvalóan nem állt szándékában összeomlasztani a személyi számon alapuló adónyílvántartási rendszert, másrészt sokak szerint az elmúlt hónapokban „felpuhult” a tervezet azokhoz az elképzelésekhez képest, amelyeket Sólyom László képvisel. Az ÁB tehát múlt heti határozatával „előzte" a kormányzatot és a törvényhozást: előre kijelölte azt a mezsgyét, amelyen a törvényalkotási munka a jövőben haladhat. Az AB személyiszám-határozatában - amelvnek előadó bírája maga Sólyom László volt - ugvanis hosszan elemezte, mit is kell érteni az alkotmánv azon szakaszán, amely biztosítja a személyes adatok védelméhez való jogót. Kimondták - vagvis szinte törvénybe iktatták azt a tudománvos tételt hogy e jognak „aktív oldala" az úgynevezett információs önrendelkezés, amely szerint mindenki maga rendelkezik személyes adatai feltárásáról és felhasználásáról.. E jog garanciájaként nevezték meg az adatgyűjtés célhozkötöttségét- tehát, hogy személyes adatot csak pontosan meghatározott és jogszerű célra lehet gyűjteni -, megtiltva ezzel a „valamire majd jó lesz" elv e alapján foly ó adatkészletezést, valamint a szabad átjárást az adatbankok között. Többek között ezeknek, az alkotmánv 59. szakaszának félmondatából nagv jogászi gondossággal kibontott alapelveknek nem felelt meg az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. számú törvényerejű rendelet. (Ezen felül két végrehajtási kormányrendeletet is alkotmányellenesnek minősítettek, ebből az egyiket még 1986-ban a Lázár-, a másikat viszont tavaly nváron már az Antall-kormánv hozta.) A népesség-nvilvántartási rendeletek az adatvédelmi garanciák hiányában ugvanis többek között éppen a személyi szám révén lehetővé tették, hogy az .Miami Népességnyilvántartó Hivatal komputerei, összekapcsolva más adatrögzítő számítógépekkel, esetleg úgynevezett integrált személyi adatbankot alkossanak, amelv - ahogy az AB fogalmazott - „az állampoh gárok adatait a lehető legszélesebb kör-6 HVG 1991 ÁPRILIS 20
