Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-23 / 8029. szám
HG tosabban: ideológiai alapjaiban” keresendő. „Amott a kozmopolitizmus, emitt a kommunizmus a »hivatalos« áramlat. És mindkettő az emberiség természetes alkotó elemei: a közösségek ellen van, ezért küzdenek egyforma elszántsággal e közösségek »kötőanyagai«, az erkölcs, a hit, valamint az örök emberi értékek ellen, de ugyanúgy tagadják a hagyományok, a történelmi tudat, a nemzeti önbecsülés fontosságát, a lélek létezését, és a többit.” (H, 1. 3.) Azantimodernitás elméletének három szintje különíthető el. Az első, a morális erkölcsileg ítéli el a modernizáció jelenségeit és következményeit. A másik, a jönénetf egy idillikusán ábrázolt premodem világ vízióját állítja szembe a modem társadalommal. A harmadik, az elméleti filozófiai-történetfilozófiai nézetrendszerré szervezi a modemitással szembeni ellenérveit. A modem kor: az erkölcstelenség tobzódásának korszaka, fogalmaz körülbelül az első szint. A premodem világ a szerves, közösségi erkölcs világa volt, a modern kor viszont az erkölcsi értékrend felborulásáé. „Nem szemétrevaló rendszerek reformálására, hanem a régi erkölcsi normák visszaállítására van szükség” - mondja egy jellemző szöveg -, „Istent kell imádni és nem mániákus zsarnokokat; a művészetet kell szeretni zenében, festményben, irodalomban és nem perverz ripacsok mocskos szüleményeit; az anyát kell becsülni, a hitvest, a menyaszszonyt, a jövendőbelit és nem az agyonemancipált hímnóket; az ifjúságot kell védelmezni és nem az ébredező lélek megrontóit: a herointerjesztőket, a szexuális félrevezetőket, az aljas ösztönök »felszabadítóit« és a méregnél is veszélyesebb okkultistákat.” (5Z, II. 20. 4.) A bírálat fő tárgyát, természetesen, a nemi erkölcs modem jelenségei képezik: a hagyományos családmodell megváltozása, az új nemi szerepek kialakulása, az emancipáció és a feminizmus, a szexuális szabadosság, a szexhullám és a pomóirodalom hódítása. Megfigyelhető azonban mellette egy másik motívum is: a modem gazdasági tevékenység bírálata. A haszonelvű gazdálkodás, a racionális kalkuláció lesz itt a kritika tárgya. (Jellemző ebből a szempontból, mindkét orgánumból mennyire hiányzik az összefüggő gazdaságfelfogás. A Hunnia egyáltalán nem foglalkozik gazdasági kérdésekkel, a Szent Korona pedig egyetlen tanulmányt közöl csupán, cikksorozat formájában, egyik pártjának választási reklámfelhívásában pedig - bízvást meglepőnek nevezhető módon - ez szerepel: „Gazdasági programunkat titkosan kezeljük”. (SZ, II. 10. 6.) A gazdaságfelfogás - a mindenkori kormány áremeléseit differenciálatlanul támadó - szociális demagógiában és 4 a nyugati tőkebefektetésekben az ország kiárusítását látó - nacionalista aggodalomban merül ki.) A modem világ inautentikus és elidegenedett a premodernitás szerves társadalmához képest - mondja a második szint. A szerves társadalom eszméjéről alább külön szólunk - itt csak megemlékezünk róla. Az alkalmazott eljárás, persze, csak idézőjelben nevezhető „történetinek”. Lényege a szembeállítás: inautentikus, elidegenedett modemitás - autentikus, elidegenedésmentes premodernitás. A „szerves társadalom” nem valaha (ténylegesen) volt történeti társadalom: a modernség világával ellentétesen szembeállított ideológia. Víziója a prekapitalista és az Európán kívüli társadalomfejlődés egyes jelenségeiből szerveződik összefüggő egésszé. Az egész „európai civilizáció”, „nyugati kultúrfejlódés” nem egyéb grandiózus tévútnál: válságjelenségei a modemitás teljes csődjéről árulkodnak - szól az érvelés harmadik szintje. A történelem - fejtegeti a talán legfontosabb idevonatkozó tanulmány - egymást váltó műveltségkörök küzdelme. Az „európai keresztény fehér civilizáció”, az „euramerikai kultúrkör” véglegesen és viszszavonhatatlanul válságba került. A válságból „csakis a mostani civilizációs működés módszereinek elvetésével szabadulhatunk” (H, 4. 20.); „el kell dobnunk az új-európai műveltségkör, de közelebbről a felvilágosodás mára kiüresült téveszméit, s új alapállást elfoglalni”. (H, 4. 26.) A felvilágosodásból egyébként is csupán „két emberellenes ideológia csontosodott ki: a kommunizmus és a kozmopolitizmus, egymással mély eszmei rokonságban”. (H, 9. 46.) A kiút a „keleti”, „ázsiai műveltségkőr”, „ahol máig sem szervetlenült 215
