Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-22 / 8028. szám
Lazul a fegyelem a honvédségnél 4 A Magyar Honvédség fegyelmi problémáiról, a hivatásos és sorállomány összetételéről, a rendkívüli eseményekről és a törökbálinti zendülésről tájékoztatták kedden a sajtót a Honvédelmi Minisztériumban. Borsits László altábornagy, vezérkari főnök elmondta: a honvédségen belüli bűnözés elmarad az országos átlagtól. Nem szabad azonban elhallgatni, hogy lazult a parancsvégrehajtási készség, egyelőre olyan mértékben, ami még nem veszélyezteti a feladatok ellátását. Több helyen számolni kell mostoha körülményekkel, a szolgálatellátás nehezedő feltételeivel. összehasonlítva a Magyar Honvédség bűnözési statisztikáját Európa más hadseregeivel, megközelítőleg azonos arányokat találunk. Megszaporodtak az önkényes eltávozások, illetve a tisztesek és az öreg katonák részéről a különféle atrocitások az újoncokkal szemben — főleg akkor, ha a hivatásos állományból már csak az ügyeletes tartózkodik a laktanyában. Szerencsére a fegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények száma évek óta közel azonos. Ez vonatkozik fegyverelvesztésre, fegyverbalesetre és a fegyveres szökésre is. Ugyanakkor emelkedett az előre kitervelt íegyverlopások száma. A tulajdon elleni bűncselekményekről elmondható, hogy sok a laktanyán kívüli lopás, illetve a honvédségi eszközök eltulajdonítása. Ez a Magyar Honvédségnek évente 4« millió forint kárt okoz. Borsits László szólt a halállal végződő rendkívüli eseményekről is. Mint elmondta, az ilyen események mintegy felének nincs köze a hadsereghez, mert szabadságon, laktanyán kívül következnek be. A laktanyán belüli események nagy része magánjellegű problémákból adódik. Végül a törökbálinti eseményekkel kapcsolatos honvédségi vizsgálat eredményét ismertették. A vizsgálat szirint a törökbálinti lőszerraktár a szabályzat szerint működött, ém a szabályokat a végrehajtók felszínesen ismerik. Egy katona 13—16 szolgálatot teljesített havonta, s ez kimerítette az állományt. A vizsgálat megállapította, hogy mind az alegységparancsnokok, mind a katonák képzettsége és műveltsége elmarad a Magyar Honvédség átlagától. A szolgálatot el tudták látni, de nem tudtak bánni a rájuk bízott emberekkel. A vizsgálat készítői szerint lett volna arra mód, hogy panaszt nyújtsanak be a zendülők a szolgálati út betartásával. Lőrincz Kálmán altábornagy, a honvédség parancsnoka ehhez hozzátette, hogy a parancsmegtagadásra nem lehet magyarázatot találni, noha az ügyészség sok enyhítő körülményt figyelembe vehet. Matyuc Péter Magyar Nemzet, 1991.IV.17. Annus Antal a védelmi koncepcióról (MTI) Elkészült hazánk honvédelmi alapelveinek és követelményeinek tervezete, amely további vitaanyagként fogalmazza meg , a honvédelem politikai e>vett és katona-technikai követelményeit . —jelentette be Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára kedden, az MTESZ szervezésében megtartott nnkéton. A tervezetet szerdán az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tárgyalja meg, április 24-én jnás_ parlamenti g képviselőkkel konzultálnak a tervezet kidolgozói. A cél az, hogy legkésőbb má■ 'Jus—júniusban k-v ; a széleskörűen I “egyeztetett eíőterjesztést tárgya 1-■ hasson a parlament. Illetve hoz- 1 hassa meg döntését £ döntés birtokában az év második felében megkezdődhet az átalakítás. Az első alapelv, hogy Magyarország biztonságát nem katonai, nem fegyveres, hanem elsősorban a politika, a diplomácia eszközeivel kell garantálni. A legfontosabb tétel, hogy a Magyar Köztársaság védelme össztársadalmi ■ konszenzust igénylő feladat, nem ^edig pártpolitikai megfontolásoktól vezérelt és vezérelendő terület — hangsúlyozta az altábornagy.
