Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-03 / 8015. szám
Népszabadság, 1991. március 27 Ao pasztalatok szerint az általunk használt rokonszenv index plusz-mínusz 3—4 pontos eltéréstől kezdve jelez valód", 'különbséget, akár azonos személyiség népszerűségének időbeli alakulásáról, akár különböző politikusok azonos időpontban mért pontszámának összevetéséről van szó. 1991 januárja és februárja között Göncz Árpád és Kupa Mihály népszerűsége éppen ezt a határértéket elérő mértékben nőtt meg (4, illetve 3 ponttal). A Kisgazdapárt volt frakcióvezetője — akit azonban csak vizsgálatunk befejezése után váltottak le ebből a tisztségéből — 39 pontos értékével még mostani közvéleménykutatásunkban is a népszerűtlen politikusok közé tartozik. Megítélésének számára kedvező változását elősegíthették egy kisebbségnek tetsző megnyilvánulásai (pl. a kárpótlási törvény vitájában vagy a földfoglalások kapcsán), de egy másik ökot ezeknél erősebb hatásúnak feltételezhetünk, hiszen jóval szélesebb rétegek véleményét befolyásolta. A Hét című műsorban elhangzott emlékezetes tv-interjúra gondolunk, mivel ugyanezen idő alatt a Juszt László rokomszenv•indexe 5 ponttal csökkent (és egyedül nála következett be jelentős változás 16 tévés személyiség közül). Ha már a kisgazdapárti politikusnál tartunk, indokoltnak látszik egy rövid kitérő olyan félreértések eloszlatása érdekében, melyek már korábban is, s múlt havi közleményünk visszhangjában ismét felbukkantak. Az egyik: a kérdőívünkben szereplő húsz személyiség nem azonos a legnépszerűbb húsz magyar politikussal. Kiválasztásukat nem is ez a szándék motiválta, hanem az, hogy fontos politikai intézményeket, irányzatokat reprezentáló, ugyanakkor ismert személyiségekről tudjuk meg a köz véleményét. Így a mostani listánk alsó harmadában szereplők helyett bizonyára találhatnánk népszerűbb politikusokat is — de akkor s politikát jelentősen formáló személyiségek megítélése kimaradna. A másik félreértés: ha valakinek alacsony e népszerű-^ sége a lakosság egészét tekintve, egy kisebb csoportnak viszont (pl. saját párthíveinek) rokonszenves, még nem je- ; ■lenti azt, hogy a közvélemény-kutatás manipulált. Manipu- j lációról éppen akkor beszélhetnénk, he egy politikus népszerűségéit .nem a választópolgárok összességét képviselő mintán, hanem mondjuk az e politikus által tartott nagygyűlésen vizsgálnánk az őt tapsviharral köszöntők körében — s ezt állítanánk be a köz véleményeként. Nyilvánvaló, hogy akik így reagálnak például Tongyán József beszédeire, azok nem a lakosság egészét reprezentálják, hanem azt a 10%-ot, akik őt mostani vizsgálatunkban nagyon rokonszenvesnek nevezték. A rokonszenvpontszám (tulajdonképpen átlagérték, amely bizonyos különbségeket eltakar. Például egyaránt 50 pontot kap az, akit mindenki „közepesre” osztályoz, s az is, akit a választók fele nagyon rokonszenvesnek, a másik fele pedig nagyon ellenszenvesnek mond. Bár ilyen szélsőséges esetek a valóságban nem fordulnak elő, a politikusok egy részénél viszonylag magas a maximális vagy minimális osztályzatot adók aránya. Ezeknek az adatoknak az áttekintése kiegészíti azt a képet, amelyet a rokonszenvpontszámok alapján már kaptunk. Mostani vizsgálatunkban tíz olyan politikus szerepelt, akit a válaszadóknak legalább az egyötöde nagyon rokonszenvesnek ítélt, s öt olyan, akit legkevesebb 20%-uk nagyon ellenszenvesnek minősített. Mint táblázatunkból kiolvasható, általában a markánsabb politikusegyéniségek késztetnek viszonylag sok válaszadót határozottan pozitív vagy negatív állásfoglalásra. * Még két politikusnál tapasztalható 7 százalékpontos emelkedés, de ezeket nem tekintjük statisztikailag értékelhető különbségnek, mivel 50°,o körüli értékekről van szó, ahol nagyobb a statisztikai tűréshatár. 11 II lászlé 15 "* it iínoi is zr H sr15 Antii JÓZMf (C N»nF»r*ne <7 Torjyán 10 JÓZMl ll JÓZMl 4 0 iunnszky 4Q Thúmwr 10 Géu 13 Gyii>20 Pttrttcvits Anna
