Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-18 / 8026. szám

Ronániai Magyar Szó 1991. Március 16-17 X* POLITIKA Martiniizziak kora jött újra. összeszorllott jogai:. keserű alkura*, erdélyi ravaszság, ölár látom a csukott ajk s nyitott szem hőseit. A régi fények égnek még előttünk, se fogyva, se lengve: rte lábunk óvatos, hogy el ne tiporjuk vetéseinket, és szóllan, tartott, lélcgzetfojlott lett bennünk a Hit. Ó, vetéseink, gyenge kis mngvalnk, sarjadjatok Ifivé, gyűljetek pázsittá, duzzadjatok bársonnyá, kezdjétek szőni a reményszin Szőnyeget a Nap sugárlábai alát Most harcol ő a Tél óriásaival. A gazda vár, kinéz, kerítést csinál, öntöz. A nagy tüzek zúgnak már. Vigyázni kell. Vésszel és áldással jön a Láng. A vezetőiktől önvizsgálatot, állandó mfthntnak ránk, a romániai magyarság önrevíziót várunk. S hinni akarunk ben- széles tömegeire... nük. Nem irigylésre méltó harcukban szá- GAZDA JÓZSEF Romániai Magyar Szó 1991. Március 2b. Igaza van Gazda Józsefnek abban, amit Váll és védekezés rím alatt a Romániai Magyar Szó március 16—17-i számában megjelentet. f.ogfenhcbb abban téved, hogy a dr. Bárki Éva—Domokos Géza nyílt levél­váltást két magánember elvj (és straté­giai) párbajának tekinti. Sokan tudják, de azért nem árt olvasóink tudomására hoz­ni, hogy dr. Parki Év.o Mária több, mint egv Jónevfi és nagy befolyású, igen kép­zett bécsi Jogász. Dr. Parki Éva. akinek férje után van magyar neve, osztrák nőként lett magya­rul jól beszélő és n magyar ügyet, a ki­sebbségek ügyét általában, de különösen az erdélyi magyarság ügyét szfvvel-iélrk­­kej dl«* anyaginkkal is) felkaroló politikus. Elnöke n Nemzetközi Erdélyi Komitétnek és nvflt levelét ennek az igen sok, befolyá­sos emigráns magyart magába foglaló szer­vezetnek n nevében csakúgy irta, mint Sa­ját nevében. Ez az Európn-szerte befolyá­­v»s szervezet kövei keretesen állt ügviink mellé a Onusesru-diktibúra idején is. Ezt többen tudjuk, akik azokban az évekbeh Is személyes kapcsolatban álltunk e szér­­vrzei képviselőivel. Kockáztatva a bőr. • önt is. segítettek templomaink, mő»mlé­­imink renoválásában az ehhez szükséges nénznlapokka!. De pemrsak ennyit téliek! Ma még talán korai arról írni, mit tettek o-ért .hogv n rendszer visszaéléseit a nvu­­ga'i világ Indiára adják (trrm^szetesen a hazai kapcsolatok segítségével), r.agv a Joíjváitozalosahb módon segítsék a még szabadon lévő ellenzékieket... De ez más téma. Ha dr. Bárki Éva nem Is ismeri szemé­lyes tapasztalatból a hazai valóságot, bár­kit biztosíthatok róla, hogy a rengeteg hnzzááramló információ révén igen jól tá­jékozott. Csak az a sajnos — ezt ő maga nemegyszer elmondta —, hogy ezeket az információkat nem az RMDSZ csntomáin kapja, ßs itt -keli feitennem a kérdést: ugyan bizony honnan nz n túlzottan nagy önelégültség, ami Rzatmáron nyilvánult meg külkapcsolatnlnk vonatkozásában? Ma fájdalmas is a valóság, tudnia kell tagságunknak, hogy külföld rendszeres és hiteles tájékoztatása ügyében még alig téliünk valamit. Nem hogy Nyugaton, de még Magyarországon sincs állandó képvi­seletünk! A különböző értekezletekre, konferenciákra — többnyire baráti kapcso­latok és önjelölés útján — olyanok járnak ki rendszeresen, akikből (alán már elege van külföldnek. Miéri? Mert: tájékozatla­nok a helyi és a nagypolitikában, mert nem beszélnek elfogadhatóan bár eRy vi­lágnyelvet: mért nem tódnak viselkedni és az alkalomnak megfelelően felöltözni. Hogy is lehetne hitele egy ócska farmer­ben n ..szószékre" jépő úgynevezett RMDSZ-képviselónek? Van „hivatalba" külképviseletünk. Egyik külügyesilnk azzal kérkedett, hogv tavaly 34-szer volt külföl­dön; l)o mi* tud az ott elért eredményei­ről tagságunk? Sommit! Mert Igen sokszor nem is a megblz.atás súlya nehezedik a yálltikra, háhém..., dé érről tnnst Jrtbb henl beszélni. Azért van Igaza Gazda Józsefnék. mert szertvedélyességébéü Is elfogadhatóbbnak tarljn R. E. Írását, mini R. Ö. sértődő* hangvételű magyarázkodását, igaza vnn azért, mért vétóban Ideje síehibe néznünk önmagunkká), elérkezett a számvetés órájá. Mit határoztunk rí égvknj- s abból mit fsIkéMllt tnegváMsflamink? Azt is, hogy hányszor s egyre gyakrabban kellett retlrálnúrtk. A májusi It. Kongressztlsrtak döntenie kell szervezetünk lényegi kérdé­seiben. Es nincs kizárva, hogy csrtkugvan a D. É. köre által leiölt auinnómia követe­lése lenz az egredüll (és á nydgaM világ­ban IS támogatott) kiülünk. Akkor Is, ha éZ keményebb, harcosabb kiállási, sőt ke­ményebb harcosokat (a feltételez. Sajnnc, az. eddig! tapasztalatok azt húzzák alá. hogv a többség, ahelyett, hogy az. európai de­mokrácia szellemében bővítené jogaink körét, még azt |a elveszt, amit nz. elején klhárcoltünk. H.á pártig ez fgv van. |e kell mondanunk hz „egy lépés eióre. két lépés hátra" opportunist^ politikájáról. Abban Igaza Várt Domokos Gézánák, hogy nem ázohos n hárc kockázata Itt és ott. Abban IS, hógv kaidban vezetőink, kéjjvI.sélflink-sé.értAlnrálrtlc többsége M- keseredeffen harcol, flllakozik. vitatkozik, magyarázkodik és követel, de az Predm^nv Ugyanaz. Ezért kell Págyon komolyán és a stratégiái és személyi Változtatás szándé­kával felkészülnünk á ít. Kongresszusra. RtisMfc Atttf.A a ítárMnSz.ékl ttMRSÉ atrlrtilká I

Next

/
Oldalképek
Tartalom