Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-02 / 8014. szám

Népszabadság, 1991. március 25 4 SISLIN: Nincs csúcs? A Varsói Szerződés teljes megszüntetése, beleértve poli­­) tikai szervezetét Is, csupán idő I kérdése — jelentette ki Nyi­­kolaj Sislin. Az SZKP vezető külpolitikai szakértője mind­amellett kifejtette: az új biz­tonsági garanciákat nem a NATO égisze alatt kell keres­ni, hanem egy átfogó európai biztonsági rendszer kimunká­lásában. — Még távolról sem került minden a helyére az új Eu­rópában. Nem hinném azon­(Folytatás a 3. oldalon.) A VISZONY KELET-EUROPÁVAL MEGÚJÍTÁSRA VAR Sislin: Csekély esély a csúcsra Az SZKP külpolitikai szakértőjének nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) ban, hogy bármiféle drámai törésnek kellene bekövetkez­nie a Magyarországhoz vagy a többi kelet-európai állam­hoz fűződő kapcsolatokban. Más dolog, s ezt komolyan át kell gondolni, hogy ezek a kapcsolatok gyökeres megújí­tásra várnak. Itt két komoly veszélyt látok, az egyik a ké­sedelem, a másik a sietség. Ugyanakkor sok problémát már e téren is meg kellett volna oldani. A Szovjetunió például csak nyerhetett vol­na azzal, ha maga kezdemé­nyezte volna csapatai kivoná­sát Magyarországról, s nem várja be az erre vonatkozó magyar felhívást. Az eltérő politikai átalakulás, a koráb­bi struktúra visszahúzó ere­je szintén befolyásolja a vi­szonyt. Különböző a megíté­lése például a magyarországi változásoknak is: van, akit nem zavar, s van, aki termé­szetesnek tartja. Akad, aki úgy véli: az új magyar veze­tés nem megbízható sem a politikában, sem a gazdaság­ban, sem más vonatkozásban.­­Meggyőződésem, hogy ez el fog múlni, mert az érdekek összessége azt diktálja, hogy a Szovjetunió Magyarország­gal is harmonikusan fejlesz­­sze kapcsolatait. Ez persze kö­zös erőfeszítéseket igényel. A magyar—csehszlovák­­lengyel együttműködéssel kapcsolatos, a szovjet sajtó­ban is tapasztalható aggodal­makat érintő kérdésre vála­szolva Sislin elmondta: — Van a parlamenti képvi­selőknek és magának a tár­sadalomnak is egy csoportja, amely meg van fertőzve a birodalmi gondolkodásmóddal. Hozzászoktak ahhoz, hogy' sa­ját érdekszféraként kezeljék Kelet-Európát, arra nem gon­dolva, mit is jelent ez való­jában a szovjet érdekek szem­pontjából. -Meggyőződésem, hogy a korábbi kapcsolatok számunkra is inkább hát­rányt jelentettek. Elég itt utalni az 1956-os magyaror­szági beavatkozásra, amely visszavetette a hnuscsovi re­formokat, az 1968-as prágai tavasz elfojtására, amely a szovjet belpolitikai helyzet újabb lehűlését eredményezte, de ugyanez mondható el a ’80-as évek Lengyelországa kapcsán is. Nekem úgy tűnik, hogy e három ország termé­szetes törekvése az együttmű­ködésre, amely, ahogy' én lá­tom, elóbb-utóbb ki fog bővülni Jugoszláviával és Ausztriával is, semmiféle ve­szélyt nem jelent a Szovjet­unióra, különösen nem biz­tonságára nézve. Sislin szerint a kelet-euró­pai vezetők és a szovjet el­nök közös csúcstalálkozójának a mai politikai helyzetben ke­vés esélye van: — Ahhoz, hogy tárgyalóasztalhoz üljünk, előbb a kétoldalú kapcsolato­st kell .kiegyenlítetté tenni. iv.fA /Honecker-ügy kapcsán Sislin személyes véleményét hangoztatva ügy' vélekedett, hogy talán szerencsésebb meg­oldást is találhattak volna a volt NDK-vezető gyógykezelé­sére. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom