Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-18 / 8026. szám
Magyar Hírlap, 1991.IV. 15 4C Az igazi Moncloa-paktum színe és visszája A magyar politikai életben bombaként robbant a FIDESZ boncba' -javaslata. az. hogy a politikai patthelyzetet a spanyol Moncloapaktu.n létrejöttéhez hasonló tárgyalássorozattal oldják fel. Ahhoz, hogy magyar Moncloapaktumról és spanyol analógiáról beszéljünk, célszerű megismerni milyen körülmények között jött létre a spanyol eredeti, fő vonalaiban mit tartalmazott az és milyen hatása, következménye lett. A több mint négy évtized utáni első szabad parlamenti választásra Spanyolországban 1977. július lóén került sor. Ennek három fontos eredménye volt: 1. ) A második köztársasággal ellentétben jelentősen csökkent a politikai konfrontációk száma, sem vallási (klerikális-antiklerikális), sem alkotmányos berendezkedési (monarchia-köztársaság) konfliktusra nem került sor. Lényegében két területre terjedt ki a konfrontáció: az ideológiára ( bal- és jobboldal). valamint a történelmi nemzetiségi területek jogállására. 2. ) A szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal jelentéktelen számú szavazatot kapott, meghatározó erővé a jobbközép UCD és a balközép Szocialista Párt. a PSOE len. 3. ) Megközelítő egyensúlyi állapot alakult ki a bal- és a jobboldali erők közön. Az UCD a szavazatok 34.8 %-ával 165 mandátumhoz jutott. ami a parlamenti helyek 47,1 %-át jelentette. míg a baloldali pártok — élükön a PSOE-vel — a szavazatok 43,2 %-át szerezték meg, ami 152 mandátumot jelenten. Az 1977-es választás mély gazdasági krízis, valamint terrorista fenyegetések közepette zajlott le. Az 1973 óta tartó gazdasági válságban a munkanélküliség már elérte az aktív népesség 7,5 százalékát. az infláció meghaladta a 30 százalékot. Ilyen körülmények közön a halaszthatatlan gazdasági reformintézkedések valamennyi jelentős politikai erő egyetértését és a szakszervezetek támogatását igényelte. Ennek felismerése vezeten 1977 szeptemberében a Moncloaegyezményhez. melyet a kormány, a parlamenti pártok, (az UCD. a PSOE, egy másik szocialista párt, a Carillo vezette eurokommunisták) továbbá a szakszervezetek (élükön az akkor legerősebb kommunista befolyású munkásbizottságokkal. a CCÓO-val) írtak alá. A paktumnak három célja volt: 1. ) Meghozni a kormány részéről azokat a gazdasági intézkedéseket. amelyek elengedhetetlenek voltak a válságból való kilábalás megkezdéséhez. így sor került az állami költségek csökkentésére, szigorú hitelpolitika megvalósítására. a fiskális (adó-, vám-) nyomás fokozására, új lakáskoncepció, oktatási törvény elfogadására, valamint a bérek befagyasztására. Utóbbi ellensúlyozására ígéretet tettek progresszív adóreformra, hatékonyabb társadalombiztosításra, a pénzügyi rendszer újjászervezésére. valamint számos sürgős politikai reformra. 2. ) Elősegíteni a nemzetiségi problémának a megoldását, amelyet az utóbbi 150 évben nem sikerült rendezni, különösen a katalán és baszk területeken. Mindenképpen többpárti megállapodás kellett ahhoz, hogy bármilyen megoldást találjanak ezekre a problémákra. 3. ) Megállapodni az alkotmányjogi kérdésekben. A baloldal is elfogadta a parlamentáris monarchiát. pontosan körülírt, korlátozott hatalommal. Ugyancsak elfogadta a piacgazdaság elvét, ugyanakkor az alkotmányban is rögzítették az állam bizonyos szerepvállalásának a jogát a gazdasági szférában. Alkotmányba foglalták az emberi jogok deklarációját. A paktum kiterjedt a katolikus egyház és a fegyveres erők szerepére is (ismeretes, hogy'a Franco-rezsim fennmaradásában e két intézmény jelentős szerepet játszott), kimondva — többek között — azt, hogy a fegyveres erők nemcsak az ország integritásának, hanem az alkotmánynak is a védelmezői. A Moncloa-paktum eredményeként 1979-ben 16, 1981-ben 14.2 százalékra csökkent az infláció. A munkanélküliség azonban változatlanul emelkedett: 1981-ben az aktív lakosság 13 százaléka volt munkanélküli. Ugyancsak növekedett a terrorista erőszak. A lakosság hangulata, kiábrándultsága a kormány határozatlansága és késedelmes intézkedései következtében fokozatosan romion. Elmaradtak a mélyebb társadalmi és politikai átalakulások, amelyeket a lakosság a paktumtól remélt. A pánelitek részéről folytatott úgynevezett „láthatatlan politika”, azaz a politikai konfliktusoknak csak a parlamentben történő kezelése és a tömegek mozgósításának hiánya, sót a közvélemény általános leszerelése a paktum negatív következménye volt. A megállapodás pozitívumai voltak azok az említett kompromisszumok, amelyek az ország életében jelentős változásokat eredményeztek. Ugyanakkor további negatív következményei is jelentősek voltak. így például a pártok szervezeteinek és tagságának a száma csökkent, a választásokról távolmaradók száma növekedett. A politikai pesszimizmus változatlanul emelkedett (1981-ig), a helyzetet az értelmiség és a sajtó is hasonlóan értékelte, naponta ki- ’ fejezve az elégedetlenséget és a ki- _ ábrándu lást a paktum által okozott korlátozások miatt. Az antidemokratikus csoportok ' fokozták tevékenységüket és kétségtelen. hogy ez az atmoszféra1»' kedvezett az 1981. február 23-i államcsínykísérletnek. Az államcsíny meghiúsulása után a demokratikus erők jelentős megerősödése következett be és felgyorsult Spanyolország közös piaci csatlakozásának folyamata is. ..Spanyolország belépése az Európai Közösségbe a legjobb ösztönzés a demokratikus folyamathoz'’ — mondta az egyik vezető politikus. A Moncloa-paktum pozitívumaiból és negatívumaiból látható, hogy mik azok a buktatók, ame- IvekJcei a „Magyar Moncloa" létrehozóinak célszerű számolniuk. Az egyik fontos kritérium az, hogy a megállapodásba a parlamenti pártokon kívül be kell vonni a jelentősebb érdekvédelmi szervezeteket, elsősorban a szakszervezeteket. Szakszervezeti támogatás nélkül ilyen megállapodás nem hajtható végre és inkább csak a negatívumai fognak érvényesülni. A másik fontos szempont a nyilvánosság biztosítása: az érdeklődő közvélemény és a lakosság tájékoztatása, hogy elkerülhető legyen a demokráciaellenes erők térnyerése — a parlamenten belül vagy kívül —. s demagógiájuk, amelyet a demokratikus parlamenti rendszer aláásására kívánnak felhasználni, lelepleződjön. Vajon egyértelmű-e a spanyol analógia és lesz-e, lehet-e „magyar Moncloa-paktum"? Schiller József szociáldemokrata külpolitikai és külgazdasági szakértő