Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-15 / 8023. szám
Pesti Hírlap, 1991. ápriis 4 testület — éppen az előbb vázolt kádári óvatosság miatt— rendkívül visszafogott volt. — Említette, hogy külpolitikai ügyekben Kádár és Gorbacsov között teljes nézetazonosság volt. Gondolunk itt olyan kezdeményezésekré, mint nyitás Dél-Korea és Izrael irányában. Hogyan születtek a döntések ezekben a kérdésekben ? — Kádáré volt az ötlet. Sokat beszéltem vele erről. Már í régóta tudatosodott benne, hogy a világ megosztottsága, Korea és Németország kettéosztottsága, az Izraellel kapcsolatos viszonyunk történelmileg idejétmúlttá váltak, s felül kell vizsgálnunk álláspontunkat ezekben a kérdé sekben. Kezdeményező lépéseket javasolt, de telkemre kötötte, hogy egyeztessük lépéseinket a szocialista országokkal. Kerülni akarta az ütközéseket. Amikor a kapcsolatfelvételre bátorított Dél- Koreával, akkor nem annyira gazdasági megfontolások játszottak szerepet, Kádár sokkal inkább politikai megfontolásokból kezdeményezett. Nem hivatalos csatornákon felvettük a kapcsolatot a délkoreai vezetéssel, s nem sokkal ezt követően az elnök fontos megbízottja Magyarországra utazott. A dél-koreaiak nagyon örültek kezdeményezésünknek, úgy látták, ! ezzel megtört a jég, jóllehet | ebben a szakaszban még csu! pán a kapcsolatok normalizá- i lása volt a cél. j Kádár javaslatára azt is j I vállaltam, hogy konzultálok a j szocialista országok vezetóij vei — részben nem hivatalos formában, részben delegációs tárgyalásokon. Honecker a hivatalos tárgyaláson határozottan elutasította kezdeményezésünket, de’a megbeszélést kővetően, amikor kijöttünk a teremből, s ebédelni indultunk, akkor bizalmasan belémkarolt és azt mondta: magának teljesen igaza van, de nekünk a német megosztottság miatt egészen más a helyzetünk, mi nem léphetünk fel kezdeményezzen. Zsivkov és Jaruzelski készségesen támogattak minket. Ugyanez elmondható Gorbacsovra is, aki messzemenően kiállt mellettünk, jól lehet azt is hozzátette, nekik még nem időszerű a kapcsolatfelvétel. Sevardnadze később Budapesten elmondta nekem, hogy katonapolitikai megfontolásból nein léphetnek, de előbb-utóbb ők is követnek minket. — Sevardnadze az északkoreai szovjet bázisokra gondolt?-'-"“»•Ért nem részletéit«, dé valószínűleg az ottani hadikikötőkre célzott Ami nekünk fontos volt, hogy jóllehet á szocialista országok nem egyszerre léptek, de világossá vált, mindenki támogatja kapcsolatfelvételünket Dél- Koreával. ■—Amikora magyar politi kai életben ismertté vált, akkor neve miatt sokan azt hitték, ön zsidó származású. Majd amikor kiderült, hogy a név német elődöket takar, akkor hamar jött az újabb minősítés az ön antiszemétaságáröl. Ezzel szemben köztudottan jó kapcsolatokat tart fent izraeli politikusokkal. Az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok felújításában is szerepet játszott. — Kádár János elfogadha - tatlannak tartotta, hogy Izraellel felfüggesztett diplomáciai viszonyban vagyunk. Felismerte: az elmúlt húsz év nem igazolta korábbi döntésünket. Önmagunkat rekesztettük ki a térségben zajló folyamatok befolyásolásából. Változtatni kell tnondtá, de rögtön hozzátette: nágyph fureáft leftrte, -ha ä Varsói Szerződésen belül egyedül mi lennénk azonos platformon Romániával, amely nem függesztette fel diplomáciai kapcsolatait a zsidó dilemmái. Ismét csak a kádári óvatosság működött. Azt ‘ ajánlotta, hogy találjak társat, vagy társakat a szocialista országok között. Ezt megelőzően felvettem a kapcsolatot Samir miniszterelnök úrral, aki nagyon gyorsan válaszolt, egyik közeli munkatársát konzultációra Budapestre küldte. A vele folytatott beszélgetésben elmondtam, hogy a diplomáciai viszony felújítása a célunk, de ezt megelőzően tájékoztatjuk szövetségeseinket is. Samir ezt követően bejelentkezett, hogy átutazóban fővárosunkba jönne. Nem hivatalosan egy napot itt töltött, a kormányházban tárgyaltunk vele. Neki is elmondtam elképzelésünket, mire ó azt válaszolta: az lenne a legjobb, ha minél előbb lépnénk. Próbálta eloszlatni aggályainkat, amelyek alapvetően az arab világgal fenntar' tott kflpbíolatalnkflt érintették. Attól tartottunk, hogy a diplomáciái viszohy félújítáéfl miatt gazdasági hátrányokét szenvedhetünk. Samir megértő volt, s azt mondta: rövid távon lehetnek hátrányos következmények, dé ez csak átmeneti jellegű lesz, hiszen a hosszú távú együttműködés Izraellel kiegyenlíti a veszteségeket A tárgyalást követően húztuk még az időt, konzultáltunk szomszédainkkal, de mint Dél-Korea esetében, Izraellel kapcsolatban is teljesen egységesen megszületett az elvi álláspont, s ezután mér csak az adminisztratív lebonyolítás maradt hátra. — Beszélgetésünk elején szó volt a gorbacsovi új politikai gondolkodásról, s annak hazai hatásáról. A szovjet főtitkár mellett már 1986-tŐl kezdve felbukkan Borisz Jelcin, a népszerű moszkvai első titkár, akiről puritánsága okán legendákat mesélnek — gyakran éppen Gorbacsovval szembeállítva őt. Ön személyesen is találkozott Jelcinnel, milyen politikusnak tartja ? — Gáspár Sándor egyik moszkvai útját követően megkeresett és elmondta, hogy találkozott az új moszkvai első titkárral, Jelcinnel. Dinamikus, nagy reményű politikusnak tartotta és azt ajánlotta nekem, hogy vegyem fel vele a kapcsolatot , Erre hamarosan sor került, ugyanis — mint a Budapesti Pártbizottság első titkára^" delegáció élén Moszkvába utaztam. Már az első plenáris ülésen kellemetlen meglepetések értek. Jelcin kifejezetten konzervatív politikus bfrí nyomását tette rám. Amiko# a párt társadalomban betöU tött szerepéről beszélt, azt hangsúlyozta, hogy karakterisztikusabbá kell tenni a jelenlétet. Ezzel szemben én azt vallottam, hogy a párt szerepét csökkenteni kell. Jóllehet az állampárt kifejezést most sem fogadom el, de azt akkor sem tagadtam, hogy mind az SZKR mind az MSZMP túlsúlyos szerepet vállalt. Egyébként Gorbacsov belpolitikájának egyik legnagyobb eredményét abban látom, hogy a pártirányításról az állami vezetésre helyezte a hangsúlyt. Igazán akkor döbbentem meg, amikor Jelcin a Szovjetunió és a szocialista országok közötti viszonyról beszélt’ Életemben először találkoztam ennek a viszonynak a legdurvább értelmezésével. Azt fejtegette hosszasan, hogy tovább már nem fogják eltartani a szövetséges országokat, elegük van a jótékonykodásból, s az pedig különösen sértő, hogy közben állandóan szidalmazzuk ókét. Valósággal sokkoltak a mondatai. Ezt az érvelést én sohasem fogadtam el, statisztikai adatokkal igyekeztem Jelcint meggyőzni. Erre azzal válaszolt, hogy a mi adataink tévesek, ók pontosabban ismerik a valóságos helyzetet. Rossz hangulatban álltunk fel a tárgyalóasztaltól, de a kellemetlen benyomásoknak itt még nem lett vége. Este a moszkvai vezetés meghívott bennünket a Nagy Színházba. A nézők már a teremben ültek, de Jelcin késett. Nőtt a türelmetlenség, .voltak, akik tapssal biztattak az előadás megkezdésére, de természetesen meg kellett várni Moszkva első emberét. Mikor Jelcin megérkezett, a volt cári páholy mögötti előtérben még leült teázni. Egyre kínosabb volt a helyzet. Aztán végre helyet foglalt, a nézőtéren lekapcsolták a villanyt. Néháhy pillánál múlva azonban ft páholyra irányították ft fénycsövét, Jelcin felállt és integetett ftz embereknek. A szünetben a színház vezetőivel táléikor tunk. Jelcin alaposan megdorgálta őket, hogy még nem jelentkeztek nála audencién, pedig már régóta szeretné megbeszélni velük a moszkvai színházi élet gondjait Meglepett ahogy beleszólt a művészeti élet Ügyeibe. A2 előadás végeztével lefüggönyözött Cstykába szállt és rendőri felvezetők kíséretében elszáguldott. Ezeknek a tapasztalatoknak a fényében mindig meglep, amikor Jelcin puritanizmusáról beszélnek. Az a véleményem róla, hogy veszélyes demagóg, aki nem zavartatja magát a tényéktől. Nagyon erős diktátor! htylamai vannak. <folytatjuk) t
