Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-15 / 8023. szám

Pesti Hírlap, 1991. ápriis 4 testület — éppen az előbb vá­zolt kádári óvatosság miatt— rendkívül visszafogott volt. — Említette, hogy külpoli­tikai ügyekben Kádár és Gor­bacsov között teljes nézetazo­nosság volt. Gondolunk itt olyan kezdeményezésekré, mint nyitás Dél-Korea és Izra­el irányában. Hogyan szület­tek a döntések ezekben a kér­désekben ? — Kádáré volt az ötlet. So­kat beszéltem vele erről. Már í régóta tudatosodott benne, hogy a világ megosztottsága, Korea és Németország ketté­­osztottsága, az Izraellel kap­csolatos viszonyunk történel­mileg idejétmúlttá váltak, s felül kell vizsgálnunk állás­pontunkat ezekben a kérdé sekben. Kezdeményező lépé­seket javasolt, de telkemre kötötte, hogy egyeztessük lé­péseinket a szocialista orszá­gokkal. Kerülni akarta az üt­közéseket. Amikor a kapcso­latfelvételre bátorított Dél- Koreával, akkor nem annyira gazdasági megfontolások ját­szottak szerepet, Kádár sok­kal inkább politikai megfon­tolásokból kezdeményezett. Nem hivatalos csatornákon felvettük a kapcsolatot a dél­koreai vezetéssel, s nem sok­kal ezt követően az elnök fon­tos megbízottja Magyaror­szágra utazott. A dél-koreai­ak nagyon örültek kezdemé­nyezésünknek, úgy látták, ! ezzel megtört a jég, jóllehet | ebben a szakaszban még csu­­! pán a kapcsolatok normalizá- i lása volt a cél. j Kádár javaslatára azt is j I vállaltam, hogy konzultálok a j szocialista országok vezetói­­j vei — részben nem hivatalos formában, részben delegációs tárgyalásokon. Honecker a hi­vatalos tárgyaláson határo­zottan elutasította kezdemé­nyezésünket, de’a megbeszé­lést kővetően, amikor kijöt­tünk a teremből, s ebédelni indultunk, akkor bizalmasan belémkarolt és azt mondta: magának teljesen igaza van, de nekünk a német megosz­tottság miatt egészen más a helyzetünk, mi nem léphe­tünk fel kezdeményezzen. Zsivkov és Jaruzelski készsé­gesen támogattak minket. Ugyanez elmondható Gorba­­csovra is, aki messzemenően kiállt mellettünk, jól lehet azt is hozzátette, nekik még nem időszerű a kapcsolatfelvétel. Sevardnadze később Buda­pesten elmondta nekem, hogy katonapolitikai megfon­tolásból nein léphetnek, de előbb-utóbb ők is követnek minket. — Sevardnadze az észak­­koreai szovjet bázisokra gon­dolt?-'-"“»•Ért nem részletéit«, dé valószínűleg az ottani hadiki­kötőkre célzott Ami nekünk fontos volt, hogy jóllehet á szocialista országok nem egy­szerre léptek, de világossá vált, mindenki támogatja kapcsolatfelvételünket Dél- Koreával. ■—Amikora magyar politi kai életben ismertté vált, ak­kor neve miatt sokan azt hit­ték, ön zsidó származású. Majd amikor kiderült, hogy a név német elődöket takar, ak­kor hamar jött az újabb minő­sítés az ön antiszemétaságá­­röl. Ezzel szemben köztudot­tan jó kapcsolatokat tart fent izraeli politikusokkal. Az Iz­raellel való diplomáciai kap­csolatok felújításában is sze­repet játszott. — Kádár János elfogadha - tatlannak tartotta, hogy Izra­ellel felfüggesztett diplomá­ciai viszonyban vagyunk. Fel­ismerte: az elmúlt húsz év nem igazolta korábbi dönté­sünket. Önmagunkat rekesz­tettük ki a térségben zajló fo­lyamatok befolyásolásából. Változtatni kell tnondtá, de rögtön hozzátette: nágyph fureáft leftrte, -ha ä Varsói Szerződésen belül egyedül mi lennénk azonos platformon Romániával, amely nem füg­gesztette fel diplomáciai kap­csolatait a zsidó dilemmái. Is­mét csak a kádári óvatosság működött. Azt ‘ ajánlotta, hogy találjak társat, vagy tár­sakat a szocialista országok között. Ezt megelőzően fel­vettem a kapcsolatot Samir miniszterelnök úrral, aki na­gyon gyorsan válaszolt, egyik közeli munkatársát konzul­tációra Budapestre küldte. A vele folytatott beszélgetésben elmondtam, hogy a diplomá­ciai viszony felújítása a cé­lunk, de ezt megelőzően tájé­koztatjuk szövetségeseinket is. Samir ezt követően beje­lentkezett, hogy átutazóban fővárosunkba jönne. Nem hi­vatalosan egy napot itt töl­tött, a kormányházban tár­gyaltunk vele. Neki is el­mondtam elképzelésünket, mire ó azt válaszolta: az lenne a legjobb, ha minél előbb lép­nénk. Próbálta eloszlatni ag­gályainkat, amelyek alapve­tően az arab világgal fenntar­' tott kflpbíolatalnkflt érintet­ték. Attól tartottunk, hogy a diplomáciái viszohy félújítáéfl miatt gazdasági hátrányokét szenvedhetünk. Samir meg­értő volt, s azt mondta: rövid távon lehetnek hátrányos kö­vetkezmények, dé ez csak át­meneti jellegű lesz, hiszen a hosszú távú együttműködés Izraellel kiegyenlíti a veszte­ségeket A tárgyalást követő­en húztuk még az időt, kon­zultáltunk szomszédainkkal, de mint Dél-Korea esetében, Izraellel kapcsolatban is tel­jesen egységesen megszüle­tett az elvi álláspont, s ezután mér csak az adminisztratív lebonyolítás maradt hátra. — Beszélgetésünk elején szó volt a gorbacsovi új politi­kai gondolkodásról, s annak hazai hatásáról. A szovjet fő­titkár mellett már 1986-tŐl kezdve felbukkan Borisz Jel­cin, a népszerű moszkvai első titkár, akiről puritánsága okán legendákat mesélnek — gyakran éppen Gorbacsovval szembeállítva őt. Ön szemé­lyesen is találkozott Jelcinnel, milyen politikusnak tartja ? — Gáspár Sándor egyik moszkvai útját követően megkeresett és elmondta, hogy találkozott az új moszk­vai első titkárral, Jelcinnel. Dinamikus, nagy reményű politikusnak tartotta és azt ajánlotta nekem, hogy ve­gyem fel vele a kapcsolatot , Erre hamarosan sor került, ugyanis — mint a Budapesti Pártbizottság első titkára^" delegáció élén Moszkvába utaztam. Már az első plenáris ülésen kellemetlen meglepe­tések értek. Jelcin kifejezet­ten konzervatív politikus bfrí nyomását tette rám. Amiko# a párt társadalomban betöU tött szerepéről beszélt, azt hangsúlyozta, hogy karakte­risztikusabbá kell tenni a je­lenlétet. Ezzel szemben én azt vallottam, hogy a párt sze­repét csökkenteni kell. Jólle­het az állampárt kifejezést most sem fogadom el, de azt akkor sem tagadtam, hogy mind az SZKR mind az MSZMP túlsúlyos szerepet vállalt. Egyébként Gorbacsov belpolitikájának egyik legna­gyobb eredményét abban lá­tom, hogy a pártirányításról az állami vezetésre helyezte a hangsúlyt. Igazán akkor döbbentem meg, amikor Jelcin a Szovjet­unió és a szocialista országok közötti viszonyról beszélt’ Életemben először találkoz­tam ennek a viszonynak a leg­durvább értelmezésével. Azt fejtegette hosszasan, hogy to­vább már nem fogják eltarta­ni a szövetséges országokat, elegük van a jótékonykodás­ból, s az pedig különösen sér­tő, hogy közben állandóan szidalmazzuk ókét. Valóság­gal sokkoltak a mondatai. Ezt az érvelést én sohasem fogad­tam el, statisztikai adatokkal igyekeztem Jelcint meggyőz­ni. Erre azzal válaszolt, hogy a mi adataink tévesek, ók pontosabban ismerik a való­ságos helyzetet. Rossz hangu­latban álltunk fel a tárgyaló­­asztaltól, de a kellemetlen be­nyomásoknak itt még nem lett vége. Este a moszkvai ve­zetés meghívott bennünket a Nagy Színházba. A nézők már a teremben ültek, de Jel­cin késett. Nőtt a türelmet­lenség, .voltak, akik tapssal biztattak az előadás megkez­désére, de természetesen meg kellett várni Moszkva első emberét. Mikor Jelcin megér­kezett, a volt cári páholy mö­götti előtérben még leült te­ázni. Egyre kínosabb volt a helyzet. Aztán végre helyet foglalt, a nézőtéren lekapcsol­ták a villanyt. Néháhy pillá­nál múlva azonban ft páholy­ra irányították ft fénycsövét, Jelcin felállt és integetett ftz embereknek. A szünetben a színház vezetőivel táléikor tunk. Jelcin alaposan meg­dorgálta őket, hogy még nem jelentkeztek nála audencién, pedig már régóta szeretné megbeszélni velük a moszk­vai színházi élet gondjait Meglepett ahogy beleszólt a művészeti élet Ügyeibe. A2 előadás végeztével lefüggö­nyözött Cstykába szállt és rendőri felvezetők kíséreté­ben elszáguldott. Ezeknek a tapasztalatoknak a fényében mindig meglep, amikor Jelcin puritanizmusáról beszélnek. Az a véleményem róla, hogy veszélyes demagóg, aki nem zavartatja magát a tényéktől. Nagyon erős diktátor! htyla­­mai vannak. <folytatjuk) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom