Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-02 / 8014. szám
Magyar Nemzet, 1991. március 26 Kinek lesz erre energiája? Erőműépítés csak rugalmasan A sajtó tóbb fsben foglalkozott az elmúlt napok-betek olyan társadalmi megmozdulásaival, .amelyek energetikai vonatkozása elvitathatatlan. Hogy csak kit szélsőséget említsek: Teller professzor úr nagy visszhangot keltó nyilatkozatai,,és a Duna Kör februári demonstrációja, Véleményem szerint célszerű lenne a közvélemény tájékoztatása arról a munkáról, és azokról a gondolatokról, amelyek a kormányzatot a villamosenergia-termeléssel összefüggésben foglalkoztatja A kormány a múlt év szeptemberében elfogadott egy energiapolitikai koncepciót, amely három fő pillérre épül. Ezek: az energia beszerzésében a szovjet importtól való egyoldalú függőség felszámolása; energiatakarékosság; rugalmas erómű-építési program. Kapcsolói a nemzeti jövedelemmel Az első ponttal a szakértők döntő«többsége egyetért, bár sokan vitatják, hogy megengedhető-e az, hogy az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 16 százalékát importáljuk. Ez a tábor azt javasolja, hogy építsünk egy nagy erőművet, amely az importot feleslegessé teszi. Véleményem szerint, a 16 százalékos import kétségtelenül sok, de nem példa nélküli, ugyanis például Olaszország villám osenergiaszükségletének 17,2 százalékát Importálta 1989-ben. Döntően fontosnak tartom viszont, hogy az import beszerzésére ne csak keleti, hanem nyugati irányból is legyen lehetőség. A példában említett Olaszország francia, svájci és jugoszláv villamosenergiabeszál lírással rendelkezik, emellett előrehaladott tárgyalásokat. folytat szovjet villamosenergiavásárlási ról is. (Ennek szállítása egyébként hazánkon át történne.) A második pont az energiatakarékosság, gazdasági fejlődésünk egyik kulcspontja. Ennek a problémának egy vetületét külön szeretném kiemelni. Az alapanyaggyártó ipar (vas-, és alumíniumkohászat, műtrágyagyártás) a nemzeti jövedelemnek mindössze 17 százalékát állította elő, miközben elfogyasztotta az ipar teljes energiafelhasználásénak 66 százalékát. EzzeL szemben a feldolgozó ipar a nemzeti jövedelem 83 százalékát állította elő, és ehhez csak a megmaradó 34 százalékos energiát használta fel. A jövőbeni energiaigényt döntően befolyásolja tehát, hogy az ipar mely aga fog fejlődni, hiszen például a gyógyszeripar, a műszeripar, vagy a szolgáltatások területén a fajlagos energiafelhasználás még a feldolgozó iparra kimutatott arányoknál kétszer-háromszor kedvezőbb lehet. Az energiát rossz gazdaságossággal hasznosító iparágak leállításával erőmű vi teljesítmény ek szabadíthatok fel, és használhatók — reméljük minél, előbb — a felfejlődő és az energiát hatékonyan hasznosító, jelentős nemzeti jövedelmet termelő iparágak energiaszükségletének kiel4- gitésére. Piacgazdasági viszonyok között egy ilyen átállás kikényszerítése csak az árakon keresztül történhet. A múlt év novemberében végrehajtott energiaáremelések hatása máris érezhető. Természetesen a vázolt átalakítás mellett szükség van a meglévő technológiai folyamatokoan 1c jelentős beruházásokat eszközölni az energiatakarékosság érdekében. Ismeretes, hogy nyugati és főleg amerikai villamos társaságok az utóbbi években pénzük jelentős részét nem új erőműveknek az építésére fordítják, hanem a meglévő fogyasztóknál energiatakarékosságot eredményező átalakításokat finanszíroznak. Ezen átalakítások révén i megtakarított energiával látják ' el a jelentkező új fogyasztókat. I Ezzel kapcsolatban még egy körjt nyezetvédelmi szempont: „A legj tisztább energia az, amit nem is jj kell megtermelni". Igen gyakran hangoztatott érv, ; hogy az országok nemzeti jövet delzne arányosan nő a villamosenergia termelésével. Ez az öszszeíüggés igaz, de ha megvizsgáljuk, hogy egy-egy ország miként használja ki meglévő erőművi kapacitását, a dolog már méskérw fest. Hazánk egy főre jutó viltamceenergia-felhasznélása 1988-ban kereken 4000 kilowattóra volt fejenként, a megtermelt nemzeti jövedelem mintegy 8800 dollár, ugyancsak egy főre számítva. Dánia 1975-ben szintén 4000 kWh/íó villamos energiát használt, de a nemzeti jövedelme 9000 USD/'íő volt. (Azóta természetesen nőtt Dánia energiafelhasználása és nemzeti jövedelme is.) Ez a példa jól érzékelteti, hogy milyen nagy tartalékok vannak a meglévő energiaforrások jobb hasznosításában. Környezetet kímélve Azt hiszem, a fentiekben kifejtett gondolatok indokolják a kormány energiapolitikai koncepciójának harmadik pontját, a „rugalmas" erömú-épitési programot. A korábbi gyakorlat, amikor valaki (párt, kormány, tervhivatal) 8-10 évre előre megbecsülte az energiaigényeket — és ehhez épülték az erőművek — ma már nem folytatható. A magyar iparnak a világpiachoz való illeszkedése fogja eldönteni az ipar szerkezetét, és azzal összefüggésben annak energiaigényét is. Ezért olyan erőmű-építési programot kell alkalmazni, amely csak a rövid távon pontosítható igényeket elégíti ki, és csak annyi tartalékkal rendelkezik, amenynyi a valószínű meghibásodások miatt szükséges, illetve olyan helyzetben van, hogy a következő 1-2 év felmérhető energiaigényét még ki tudja elégíteni. A kétéves előnetartás jelenleg elégnek tűnik, ugyanis rendelkezünk olyan műszaki lehetőségekkel, amelyek 2 év alatt megvalósíthatók, és így az ipar fejlődésével párhuzamosan épülhet meg a szükséges villamosenergia-termelő kapacitás. Ilyen beruházások a már említett iparszerkezeti átalakítások, és energiatakarékossági beruházások, amelyek révén teljesítményeket lehet felszabadítani. Szintén két év alatt építhetők meg azok a gáztüzelésű erőműveik, amelyek fajlagos beruházási költsége körülbelül harmada az atomerőművekének, és fele a szenes erőművekének. Ugyanakkor hatásfokuk kimagaslóan jó és környezeti hatásuk is csekély. Az úgynevezett alap-, vagy nagy erőmű építésére — tekintettel arra, hogy ennek építési ideje 6-8 év — a fent vázolt lehetőségek kiaknázásával párhuzamosan kell felkészülni, úgy, hogy az energiatakarékossági és gázturbinás program kimerülése, illetve a régi erőművek szükségszerű leállítása után. az üzembe léphessen. Az alaperőmű nórnjezeti hatása, illetve a bekerülési költsége sokszorosan felülmúlja a felsorolt lehetőségek hasonló paramétereit.
