Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-15 / 8023. szám
Magyar Hírlap, 1991. április 10. » - • . 3 iCsütörtökön Németh Miklós és Horváth István tanúskodik Megkezdődött a rendőrtábornokok pere MH-tudósitás A Budapesti Katonai Bíróságon Hildebrand Róbert hadbíró tanácsa előtt tegnap délelőtt megkezdődött a szolgálatra jelentős hátránnyal járó elöljárói intézkedés elmulasztásával és hivatali hata• Folytatás a: I. oldalról Ezzel durván megsértették az emberi jogokat, semmibe vették az egyén magánlakásának, jó hímevének, személyes titkainak védelméhez fűződő érdekét. Ugyanakkor semmi sem indokolta, hogy legális politikai szerveződések működését, belső rendjét illető kérdésekről tájékozódjanak — mégpedig titkosszolgálati eszközök és- módszerek alkalmazásával. Amint a vádbeszédben elhangzott, az alkotmány módosítása kapcsán az állambiztonsági szolgálat tevékenységét szabályozó 1/1975- ös miniszterelnök-helyettesi utasítást, illetve a 6000/1975-ös minisztertanácsi határozatot, valamint a számos belső utasítást és parancsot sem vizsgálták felül. Ezekben tehát nem tükröződött, hogy hazánkban 1989. október 23-a után új helyzet alakult ki: a többpártrendszer alkotmányos deklarálásával megszűnt a belső biztonsági szolgálat tevékenységének törvényes alapja. A fordulatot érzékelve, Pallagi Ferenc és Horváth József tett is néhány kísérletet, hogy az állambiztonsági szolgálat'tevékenységét korszerűsítsék. így például 1989 júniusában a belügyminiszter számára írásbeli előterjesztés készüli,.' amelynek alapján októberben a kormány elé került az állambiztonsági szolgálat és a rendőrség szervezetének és irányítási rendiének új modelljét tartalmazó javaslat. Ez azonban sohasem valósult meg. Ezzel szemben Horváth József egy 1989 októberi parancsnoki értekezleten az új helyzetet elemezve kijelentene: a hálózati személyeket arra kell ösztönözni, hogy az egyes szervezetekben megfelelő rálátást biztosító pozíciókba kerüljenek, szűrni kell a tömegtájékoztatás számára biztosított információkat, s lehetőség szerint támogatni a szétzilálódó baloldalt. Ekkoriban adtak utasítást az iratmegsemmisílommal való visszaéléssel vádolt nyugdíjas rendőrtábornokok perc. Pallagi Ferenc a Belügyminisztérium egykori miniszterhelyetteseként lemondásáig. 1990 januárjáig felügyelte a UI/HI-as csoportfőnökség tevékenységét, amelyet Horváth József irányított. Az ügyész vádiratában őket tette felelőssé azért, hogy a belső biztonsági szolgálat 1989. október 23-a után, tehát a módosított alkotmány hatályba lépését követően sem szüntette be az akkori ellenzékkel szemben folytatott titkos felderítést. • Folytatás a 3. oldalon tésre, amelyet hamarosan már jegyzőkönyv felvétele nélkül folytattak. A vádirat szerint az operatív tevékenység ugyan 1989 végére jelentősen szűkült, mégis több tucatnyi párt és személy sérelmére folytattak titkos információszerzést, így az SZDSZ, az MDF, a Fidesz, a Pofosz és több más szervezet, valamint ma jelentős közhatalmi funkciót betöltő politikusok — még Göncz Árpád is — voltak a titkosszolgálat célpontjai. Az adatok egy részét levélellenórzéssel és telefonok, illetve helyiségek lehallgatásával szerezték. A fontosabbnak ítélt anyagokból készített jelentéseket pedig a kormány mellett megkapta a kormányzó pártnak tekintett MSZP is. Tegnap a katonai bíróság Pallagi Ferencet hallgatta ki, aki hangsúlyozta: nem érzi bűnösnek magát, hiszen az akkor érvényben levő parancsok és utasítások alapján dolgoztak. Azt persze pontosan érzékelte, hogy változásra van szükség hiszen a III/III-as csoportfőnökség — amit korábban belsőreakció-elhárító szolgálatnak hívtak — feladata „a monolitikus egypártrendszer pártállami időszakában” a politikai irányvonal védelme volt,csakhogy az, időközben .alaposan i megváltozott. Ezért már 1989 ele- I jén megkezdték a „modellváltáshoz” alkalmazkodó koncepció kidolgozását, amit májusban az I MSZMP KB is tárgyalt. Később a | kormány elé került a javaslat, de úgy tűnik, az alkotmányvédelem fogalmát igazi tartalommal nem töltötte ki senki. Ráadásul az egyeztető tárgyalásokon sem tartották ezt igazán fontos kérdésnek — jóllehet, Pallagi tábornok és munkatársai jelezték a Zavarokat —, s a törvényi szabályozást a választások után megalakuló parlamentre bízták. Folyt tehát a munka szinte változatlanul tovább. A bíróság elnökének többszöri I kérdésére sem kaptunk azonban i határozott választ arra: Pallagi Fe- ! renc érzékelte—e, hogy a felügye- i lete alatt működő szervezet törvénysértések sorát követi el. „A helyzet feldolgozása mindannyiunknak nagy gondot okozott” — mondta a nyugalmazott tábornok többször is. De egyébként sem gondolta volna, hogy a titkosszolgálati tevékenységet a belső biztonsági szolgálat ilyen mértékben folytatja, s maga is csak az eljárás során találkozott így összesítve az ügyekkel. „Az apparátus szinte magától termelte az információkat, vitte a lendület” — jelentette ki, maga pedig nyr^ jllgnórizhetett mindent. * . . . , Pallagi Ferenc egyébként elkép-» zelhetőnek tartja, hogy a titkos felderítések egy része indokolt volt, hiszen védeni kellett a szerveződő pártok érdekeit, illetve biztosítani a demokratikus átmenet zavartalanságát. Néhány példával is igyekezett mindezt alátámasztani, ám a bíró kevéssé értette: miért éppen közismert, véleményüket nyilvánosan vállaló ellenzéki politikusok telefonját kellett lehallgatni, s vajon mi köze az SZDSZ választási stratégiájának a Duna Kör békés tüntetéséhez? Szóval kérdőjelek akadnak még bőven. A tárgyalás ma és holnap délelőtt a vádlottak kihallgatásával folytatódik, csütörtökre pedig a bíróság már tanúkat idézett: Németh Miklós volt miniszterelnököt és Horváth István egykori belügyminisztert. A határozathozatalra várhatóan április 25-én kerül majd sor. / Lencsés Károly /
