Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-15 / 8023. szám

Népszabadság, 1991. április 10 S „Az Antall-kormány visszatérő kísértete lesz...” A Zwack-ügy a The Washington Postban (Washingtoni tudósítónktól.) A The Washington Post kedden budapesti keltezésű tudósítást közöl a Zwack-ügy­­ről. A tudósító felhívta Zwa­ckot Is, aki azonban nem volt hajlandó részletekbe menő In­terjúra, ellenben jelezte, hogy a parlament előtt szeretné tisztázni a nevén ejtett foltot. Megkérdezte az ügyről az amerikai lap tudósítója Bol­lobds Enikőt is, aki ,Jónak” minősítette munkakapcsolatát a nagykövettel. Azt mondta Zwack Péterről, hogy tapasz­talt üzlet- és reklámember, de nincs köztisztviselői vagy diplomáciai gyakorlata, ezért mentik fel. A lap ugyanakkor budapes­ti sajtóértesüléseket idézve azt írja, hogy Bollobás Enikő An­tall József miniszterelnök Úrvezetők Én megértem a külügy­minisztert. ö, aki előzőleg hosszú évekig jövendő dip­lomatákat tanított (aki nem tudja, tanítja?), joggal kö­vetelhet beosztottaitól szak­értelmet. Zwack Péter pe­dig nyilván nem üti meg a profizmusnak azt a szint­jét, amit a külügyminiszter mérceként használ, például a jó nevű irodalomtörté­nész Bollobás Enikő eseté­ben. Persze ez csak üres élce­lődés. Valószínűleg jó sok évig nem fogjuk még meg­tudni, pontosan mi történt a washingtoni követség berkeiben, miket telefonál­tak, táviratoztak, levelez­tek külügybe, MDF-köz­­pontba, egymásnak, s hogy a protokoll, avagy a likőr­gyáros diplomata üzleti ér­zéke volt-e a nagyobb ér­ték? Példátlan ebben a szakmában, ahogy a felek kölcsönösen egymás lemon­dását követelik. Ügy tűnik, hasonló ese­tekre még számíthatunk — különösen a néhány hang­súlyozott párttárcánál. Mert vannak ilyenek, $ úgy látszik, ezekben külö­nösen erős a D-Jaktor. A dilettantizmus fokát jelző mércére gondolok. A már egy éve kormányzó legna­gyobb párt és vezetői ko­rábban a politika amatőréi voltak, s ilyenként arattak sikert. A választási győze­lem után a hatalom dilet­tánsai lettek. Sikeres ama­tőrökként azt gondolták, hogy elődjeik választási kudarca után könyvekből szerzett ismereteik és örö­költ elhivatottságuk ele­gendő lesz az állam nevű bonyolult gépezet irányítá­sára. Nos, úgy tűnik, sok új úrvezető egymás után csi­nálja a kisebb-nagyobb ka­rambolokat. Jeszenszky úr­nál ez különösen feltűnő, hiszen ő valóban sikeres ágazatot kapott. A Zwack-ügy úriemberi kezelése jókora kárt oko­zott a külügyi szolgálat re­putációjának — Magyaror­szág jó hírének —, és ezt csak jó sokára lehet majd ledolgozni. Sikerülhet vala­kinek a hozzáértők közül. Miklós Gábor „belső köréhez” tartozik, s „befolyását arra használta fel, hogy elérje Zwack eltávolítá­sát, részint abban a remény­ben, hogy maga lehet majd a nagykövet”. A The Washing­ton Post — ugyancsak ma­gyar sajtótalálgatásokra hi­vatkozva — ír a horvát fegy­verszállítási ügyben megin­gott reputációjú Jeszenszky Géza külügyminiszter esetle­ges washingtoni nagyköveti „kiútjának” hivatalosan cá­folt lehetőségéről, s hozzáte­szi: „Kormány- és más for­rások szerint, ha ez lett vol­na is az eredeti terv, immár nem valósítható meg, mert Zwack felmentése igen heves vitákat váltott ki.” A The Washington Post részletesen- ecseteli Zwack pá­lyafutását. Kiemeli, hogy — e tisztség elnyeréséért folytatott „agresszív lobbyzása” és ottho­ni hírneve mellett — jó egyesült államokbeli kapcso­latainak köszönhette a nagy­követi kinevezést, jóllehet nem volt diplomáciai gyakor­lata. „Ilyen esetben — írja a lap'— egy kormánytól elvár­ható lett volna, hogy tapasz­talt diplomatát állítson első beosztottként a nagykövet mellé, olyasvalakit, aki bizto­sítani tudja, hogy a képvise­let gépezete olajozottan mű­ködjék, miközben újonc nagy­követe nagy hatalmú barátai­val cseveg. Ámde Antall mi­niszterelnök és Jeszenszky külügyminiszter inkább köze­li politikai szövetségesüket, Bollobás Enikőt nevezték ki, aki Amerika-saakos professzor, de szintén nincs diplomáciai gyakorlata.” A tudósítás idéz „egyes bu­dapesti hivatalosokat", akik szerint Zwackot azért menesz­tik, mert nincsenek meg ben­ne az e különösen fontos dip­lomáciai poszton szükséges:ta­­pasztalatok, illetve hiányzik hozzá a megfelelő tudása. „Má­sok azt állítják, hogy a prob­léma nem Zwack, hanem Bol­lobás: ő — szerintük — ma­nipuláló, ambiciózus politikus, aki alkalmatlan olyan posztra, amely tapintatot és diszkré­ciót igényel” — fűzi hozzá.a lap. A washingtoni magyar nagykövetség körüli vita rész­letei a The Washington Post szerint még zavarosak, de „egy dolog világos: a nagykövetség a zűrzavar kínos állapotában leledzik egy olyan pillanat­ban, amikor kulcsszerepet kell játszania abban, hogy elnyer­je az Egyesült Államok támo­gatását Magyarországnak a demokráciára és a kapitaliz­musra való áttérésében". A lap megállapítja: „A múlt évi elsöprő magyaror­szági politikai változások nyo­mán a miniszterelnök sók kulcsbeosztású- tisztviselője, akárcsak ő maga is, az egye­temi, illetve a tudományos életből került ki. Ez olyan problémát tükröz, amivel Kelet-Európa minden új kor­mánya.. szembenéz: új potifi­­kai és diplomáciai rendszert akarnak kiépíteni, új embe­rekkel. Ez lehet a hibák ma­gyarázata" — írja a tudósítás, utalva azonban arra is: a magyarországi ellenzéknek sincs kormányzati tapasztala­ta. Az amerikai tudósító véle­ménye egy mondatban: „így vagy amúgy, Zwack talán az Antall-kormány visszatérő ki­­sértete lesz.” ne. Serény Péter------------------------:------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom