Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-12 / 8022. szám
Magyar Nemzet, 1991. április 9 22 Pax Homana Négy évtizede létezik egy nemzetközi társaság, a KMEM (Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom), melynek világra* jöttéről, működéséről hivatalosan idehaza senki nem tudhatott. Pedig, akik ennek a társaságnak a tagjai, bárhol élnek is a világban, mindig Magyar- j országért munkálkodtak. Azért munkálkodnak most is. Har- i mincharmadik kongresszusa- i kát, a Pax Romana-1, végre i szülőhazájukban tarthatták meg (április első hetében, Győrött), méghozzá úgy, hogy vitáikon részt vettek keresztény és nem keresztény, hívő és hitetlen államférfiak is. Nem véletlenül: az országról felelősséggel gondolkodók a határokon kívül és belül egyaránt fölismerték, Magyarország égető gondjai csakis együttesen oldhatók meg. Többek közt úgy, hogy mindenki kíváncsi arra, mit mond a kölni egyetemi tanár az alkotmányosságról, a jogállamiságról, & holland államtitkár a polgári társadalomban megvalósuló parlamentáris demokráciáról Mit mondanak hát? A Pax Romana győri kongresszusán tizenkét ország négyszáz küldötte nagy eszmecseréken „egyezett meg” abban, hogy hazánk végre ismét csatlakozott az európai alkotmány- és jogfejlődés nagy vonalához, és megalkotta ez alkotmányosság és a jogállam törvényes előfeltételeit Am a törvényes sza-. bályozás a romló gazdasági viszonyok között nehéz feladatot jelent. Mustó István, berlini egyetemi tanár arról a társadalmi vákuumról szólt, amit a pártok, az önkormányzatok és egyéb társadalmi- és érdekszervezetek nem tudnak betölteni. Az alkotmányosság megteremtése után tehát - - szerinte az intézmények megszervezése a legsürgősebb feladat. „Terítékre került” a tömegtájékoztatás is, amelynek az új politikai-gazdasági körülmények között egyre nő a szerepe, Az egyhetes győri tanácskozás summázataként elmondható, hogy mindazok a tekintélyes szakemberek, akik „vigyázó szemüket” hazánkra vetik, és tanácsaikkal Magyarország sorsának gyors jobbrafordulását segítik, úgy tartják, olyan gazdasági rendszer kialakítására van szükség, amely nemcsak az egyéni szabadságot hangsúlyozza, hanem az emberi méltóság biztosítását is az állam közreműködésével elérendő célnak tekinti. Ügy látják, hazánk biztató távlatok előtt áll, hiszen olyan előnyökkel rendelkezik ez az ország, amelyek a szomszédos, hozzánk hasonló helyzetből kikecmergő népeknek nem adatott meg. A földrajzi helyzetünkből, társadalmi, s politikai berendezkedésünkből adódó előnyökkel egyenrangúnak tartják azt a pluszt, amelyet a magyar társadalomban ma is meglevő szellemi s erkölcsi tőke ad. Békés Gellért, a Szent Anzelm Egyetem tanára a derűlátókat fontos alapgondolattal erősítette meg, mondván, a magyar társadalom nem egy készen levő valamihez csatlakozik, hanem egy új, keresztény identitását, erkölcsi megújulását kereső Európához. Európai egyenrangúságunk tudomásulvételét sugalmazzák a Pax Romana zárónyilatkozatának mondatai is, amelyek szerint e mozgalomnak is egy célja lehet csak: a megosztott nemzetet és földrészt összefogni, hogy a magyarság saját hazájában, saját történelmi és művelődési értékeivel csatlakozzék az európai népek családjához. Lőcsei Gabriella .