Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-02 / 8014. szám
Pesti Hírlap, 1991. március 26 10' A BANKREFORM LÉTKÉRDÉS MEICHL MÁTYÁS Tar Pált, Antall József miniszterelnök személyes tanácsosát a Banque Nationale de Paris igazgató-helyetteséi kérdeztem arról, hogyan esett a választás az említett szakemberekre és a bizottság milyen kapcsolatban áll a hazai pénzügyi élet többi szereplőjével. -niszterelnök nevezte ki, de mindenki önmagát képviseli, tehát sem a kormánnyal, sem a bankokkal nem állunk fölé vagy alárendeltségi viszonyban. — Kizárhatók-e a szubjektív elemek akkor, ha a pozíciókban átfedések mutatkoznak? ■ • ... •' — Ez megszokott munkaforma a demokráciákban. Czírják Sándor például nem mint az MNB elnök-helyettese, hanem olyan szakemberként dolgozik, aki lénye-i gesen jobban ismeri az itteni viszonyokat, mint azok, akik sosem találkoztak tervgazdaságban működő bankkal. A tagok nemzetközi és hazai tapasztalatai egymást kiegészítve vezethetnek oda, hogy a magyar bankrendszert a nemzetközi normáknak megfelelően tudjuk átalakítani. — Mennyi idó alatt lehet ezt elvégezni? — Egy-két éven belül meg kell történnie. Magyarországon megvannak az alapok, hi"szafTaí már felváltotta ázt a rendszert, amelyben egy jegybank, egy külkereskedelmi bank és egy takarékpénztár bonyolított le minden pénzügyi műveletet. Ez tette lehetővé, hogy jelenleg előrébb tartunk ezen a területen, mint a többi kelet-európai or• szág, bár valószínű, hogy ók i ezt a lépcsőfokot átugorjék 1 majd. Előny az is, hogy Magyarországra mér beengedték a nyugati bankokat, mert az ő szaktudósuk, kapcsolatrendszerük és pénzük serkentőleg hat az átalakulás folyamatára. A felkérés alapján *■ ,ÍV O . -L ._________ bizottságunk kilenc hónapot irányzott elő arra, hogy a szükséges javaslatokat, tanulmányokat elkészítse. Ezeket részben a miniszteraszszony közvetítésével eljuttatjuk a kormányhoz, részben publikáljuk, a munka befejeztével pedig egy átfogó tanulmányt készítünk. — Van-e elsődlegesség a megoldandó , feladatok tóaz, amelyet hamarosan meg kell alkotni ahhoz, hogy Magyarország integrálódni tudjon a nemzetközi pénzvilágba. Az egyik a jegybanktörvény, a másik a banktörvény. Az előbbi már előrehaladott állapotban van, várhatóan két-három héten belül a kor mány elé kerülhet. A közpon ti, bank minden pénzügyi rendszernek sarokköve, alap elv vele szemben a teljes füg getlenség. Az MNB kényei metlen helyzetben volt, hi szén korábban mint egy kor mónyszerv működött, onnan kapta az utasításokat, és hó zipénztórként finanszírozta a költségvetés kiadásait. A vilá gon mindenütt az a tapasztó lat, amikor a különféle politi kai erők befolyásolni tudják a jegybankot, akkor az rend szerint fedezetnélküli pénz kiáramláshoz vezet a politi kai célok megvalósítása érdé kében. Az EGK-nak vannak direktívái a jegybank szerepére vonatkozóan és ezt ne’künk li'figyelfttibr ksll-véff* 'nbnlt, márcsak a’íeívbe veit közös európai jegybank felállítása miatt is. —; A törvénytervezet hogyan próbálja biztosítani az MNB függetlenségét? — Javaslatunk szerint a nemzeti bank elnökét és más vezető beosztású tisztségviselőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki. A megbízatás egy bizonyos időre szólna, ezalatt nem lehetne őket leváltani, csak valami rendkívüli esetben, akkor is megfelelő formai követelmények betartásával. Mivel a jegybank feladata az infláció kézbentartása, a pénz értékének megőrzése és a pénzügyi rendszer működőképességének elősegítése, a törvényben meghatározandó hatáskör betartásával hagyni kell saját belátása szerint dolgozni. Ez persze azt is jelenti, hogy ezután már nem szólhat bele mindenbe, önállóságot hagy a bankoknak is. Rögzíteni kell azokat az alapelveket, miként viszonyú Ijort egymáshoz a pénzügyi hatalmat képviselő Pénzügyminisztérium, az Állami Bankfelügyelet, vagy a Bankszövetség. — A banktörvényben mit kell majd szabályozni? — Meg kell határozni azt, milyen feltételekkel lehet egyáltalán bankot létrehozni, ki folytathat pénzügyi tevékenységet, ehhez milyen szakmai felkészültség, tapasztalat és alaptőke szükséges. A bankalapításhoz jelenleg szükséges egymiiliárd forintot például kétmilliárdra kell emelni a nagyobb likviditás érdekében, márcsak a magas infláció miatt is. Rögzíteni kell, egy bank vagyonának hány százaléka helyezhető ki hitelként, mert ez nem veszélyeztetheti a betétek visszafizethetóségét. A banki szolgáltatások körét és a biztonsági feltételeket is tartalmaznia kell a törvénynek. Mindezek betartását a bankfelügyeletnek adott megfelelő jogosítványokkal kell biztosítani. *fpywm‘us4&87**sf>ankreforrna íafjén' leoSBoff'„rossz* hitelektől hogyan szabadulhatnak meg a bankok? — Ez nagyon komoly probléma, aminek a megoldását nem lehet egyedül a bankoktól várni, hiszen ezeket a hiteléket nem ók folyósították, rójuk csak a behajtás maradt, ami például a KGST összeomlásával vészhelyzetbe került vállalatoktól szinte reménytelen. Ebben a formában a Pénzügyminisztériummal, az Állami Bankfelügyelettel, a Bankszövetséggel és az MNB-vel közösen dolgozunk. — A hazai bankok adatát-Február végén egy igen szűkszavú MTl-kÖzlemény látott napvilágot, mely szerint: BotoS Katalin tárca nélküli miniszter Indítványára megalakult a Bankreform Bizottság, melynek elnöke Romár Lajos, titkára Ilieronymi Ottó, tagjai pedig Batthyány Adám, Czítják Gyula, Oltják Sándor, Pulai Miklós, Szálkái István, Tkkácsy Sándor és Ihr Pál. E-tekintélyes névsorban Szereplő bankszakemberek egy része jelenleg is külföldön éló hazánkfia, akik a nemzetközi pénzpiacokon - Szérzett tapasztalataikkal segftbetrtek bankrendszerünk mind sürgetőbbé váló korszerűsítésében. MAGYARORSZAG MEG LEPESELONYBEN
