Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-02 / 8014. szám
Magyar Hírlap, 1991. március 25. hogy nyíltan akasztással fenyegettek mindenkit vonulatukban, aki nem rajongással tekintett a trikolorba hempergetett, illuminált csődületre..! Amilyen radikális volt indulása heteiben a Magyar Radikális Párt bemutatkozása, ugyanolyan hévvel múlt ki a szervezet a választások után. A kis létszámú, ám eredeti hangot képviselő csoport talán annak is „köszönheti” korai végzetét, -mert elnök-szóvivőjükön, Rózsa Mihályon kívül, alig akadt aktívan politizáló emberük. S a választási ámokfutáshoz egy jó képességű politikus elenyészően kevés... A volt állampárt kései utóda, a nevét megőrző, majd ügyes húzással Munkáspártra cserélő MSZMP, úgy tűnik, ha kínlódva is, de talpon maradt. A névválasztás gondolata mindenképp jó politikai érzékre vall, hiszen az angol névrokon kellemes emléktársítással jár, nem úgy, mint a magyar párt múltbéli terhei... Thürmer Gyula ügyesen mozog a politikai háttérben, s mára azt is megengedheti magának a szervezet, hogy egy-egy kirívó kormányzati balfogás esetén dörgő szavát hallassa... Sikerült kiebrudalni a pártvezetésből azokat a politikusokat, akik a pártállam idején a legtöbb fekete pontot szerezték, így akár azt is állíthatja — állítja is — a párt, hogy nem valamiféle utózönge-szerepre vállalkozott, hanem egy — szerintük — világeszme magyar letéteményeseként szélesíti a demokrácia horizontját... A folytatás végtelen lehetne, ám legyen itt vége a szemlének, mert ki győzné az elemzést a 62(!) politikai pártról. Ugyanis ennyi van — papíron... Bercsi János
