Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-02 / 8014. szám
Magyar Hírlap, 1991. március 25. tóttá parlamenti frakcióvezetői címétől Torgyán Józsefet, ám új frakcióvezetőt egyelőre nem sikerült választani. Nagy a valószínűsége annak, hogy a következő nagyválasztmányon ismét a személyi kérdések játsszák majd a főszerepet. A jelenleg 32 képviselői hellyel rendelkező Magyar Szocialista j Párt, amelyben 1989 októberében 50 ezren igazolták tagságukat, januárban 32 ezer nyilvántartott, és 10—12 ezer nem nyilvántartott tagdíjat fizető személyt vallhatott magáénak. Az MSZP tavaly tavasszal a Képviselői helyek 8,55 százalékát szerezte meg. listán pedig a voksok 10,89 százalékát kapta. Az őszi helyhatósági választásokon az MSZP a 10 ezernél népesebb településeken 10,1 százalékos listás eredményével lényegében megismételte tavaszi teljesítményét, de egyéni jelöltjei csak 2,6 százalékot tudtak elérni. A pártelnöki poszton a tavaly májusban lemondó Nyers Rezsőt Horn Gyula váltotta fel. Az őszi siófoki kongresszuson pedig Pozsgay Imre, a volt frakcióvezető levélben értesítette a pártot: kilép az MSZP-ből. Helyét azóta a parlamenti csoport élén Gál Zoltán foglalta el. A kongresszuson az MSZP ügyvezető alelnökévé választották meg az addigi országos szervezőtitkárt Szekeres Imrét. A parlamenti pártok közül az MSZP képviselői között volt a legnagyobb fluktuáció, a frakció csaknem egyharmada cserélődött ki az 1990-es parlamenti választások óta. A Fiatal Demokraták Szövetségének taglétszáma tavaly március óta megduplázódott, s meghaladta a tízezret. A magyar pártok közül a Fidesz népszerűsége növekedett legmeredekebben. A Fidesz a parlamenti választásokon a mandátumok 5,5 százalékát szerezte meg, s ezen belül listán 8,95 százalékot ért el. Az őszi „hejhán" — miként a Fidesz nevezte — a városokban listán a szavazatok 15,3 százalékát szerezték meg a fiatal demokraták, míg az egyéni választókerületekben elért 8,4 százalékos eredményükhöz hozzá kell számítani az SZDSZ-szel közösen állított jelöltjeik 16.9 százalékos eredményét. A Fidesz „elitje” a 22 tagú parlamenti frakció, amelybe a tavaly tavaszi választmány 11 tagjából 10-en kerültek be. A Fidesz jelenlegi választmányát jelenleg az úgynevezett második generáció „uralja”, ám a folytonosság kedvéért a honatyák közül tavaly nyáron, majd decemberben is négyen kerültek be a testületbe. A legismertebb Fidesz-személyiségek közül továbbra is tagja a grémiumnak a frakcióvezető Orbán Viktor, valamint Fodor Gábor. Míg a Deutsch—Hegedűs kettőst a télen a Németh—Tirts duó váltotta fel. Jóllehet a Fidesz ázsiója nőn a legjobban a pártok közül aj elmúlt egy évben, ám a belső viták a fiatal demokratákat sem kímélték. A bázisdemokratáknak nevezett csoport sem rekesztődött azonban kinn a Fideszen, amit jelez, hogy e csoport képviselői közül választmányi taggá választották Vas Józsefet, s a belső ellenzékből az országos választmány elnökségébe került Becker Zsuzsa. Növelte tömegbázisát a Kereszténydemokrata Néppárt is. A KDNP az országgyűlési választásokon a mandátumok 5,5 százalékát vallhatta magáénak, míg listán 6,46 százalékot szerzett, az őszi helyhatósági választásokon a listás szavazatok 8, az egyéni választókörzetek voksainak 5,7 százalékát szerezte meg. A koalíció harmadik pártja az Í989. szeptemberi alakuló kongresszust követően a választások után másfél hónappal hajtott végre jelentősebb személycseréket vezetésében. A párt élére Surján László népjóléti miniszter került a vatikáni nagykövetté kinevezett, s képviselői posztjától emian megvált Keresztes Sándor után. Megszűnt a főtitkári poszt, amelyet a választások időszakában Ugrin Emese töltött be. Az idén februári nagyválasztmányon megszüntették a tavaly májusban létrehozott társelnöki posztokat is. A társelnökök közül alelnökké választották az egyébként nem országgyűlési képviselő Varga Lászlót, akinek a pártügyek felügyelete a fő feladata. Az elnökségben kapott helyet a parlamenti frakcióvezető Füzessy Tibor, valamint a párt „erős emberei” között számon tartott Pálos Miklós államtitkár. A KDNP felértékelődését jelentheti, hogy a kárpótlási törvényben a kereszténydemokraták a jelek szerint eredményesen közvetítettek az MDF és az FKgP között a kárpótlási törvénytervezet egyeztető tárgyalásain, amit bizonyít, hogy a „középutat” a tárgyalásokon a KDNP elképzeléseinek elfogadása jelentette. • F. A.
