Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-12 / 8001. szám
Népszabadság, 1991. 3. 8. | A SZOVJET VEZÉRKARI FŐNÖK NYILATKOZATÁRÓL Reális-e a 2.7 milliárdos érték? (Munkatársunktól.) Hogyan folynak a szovjet csapatkivonások, és miképp rendeződnek az ezzel kapcsolatos viták? — kérdeztük Annus Antal altábornagy, államtitkárt. — A mai napig a csapatok kivonása tervszerűen halad. Ennek az ütemnek megfelelően biztosítható a csapatok kivonása ' június 3fl-ig. Folynak a szakértői tárgyalások az építmények átadásával és átvételével kapcsolatos átvételi metodikáról. Ezekkel kapcsolatban az alapvető probléma: túlzottan, irreálisan magas a szovjet fél által javasolt egységár. Tárgyalnak magyar és szovjet szakértők — s előrehaladást érnek el — a környezeti károk felmérésének kölcsönösen elfogadható módszereiről, amelyek lehetővé teszik ezeknek tudományos megbízhatósággal történő megállapítását. Folyik a munkarend előkészítése a nem hasznosítható építményekkel kapcsolatos magyar—szovjet vegyes bizottság számára is. Ezzel kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a magyar fél nem tudja használni a karbantartás hiánya miatt gyakran lepusztult állapotban levő vagy a magyar szabványoknak meg nem felelő, netán rendeltetésüknél fogva számunkra szükségtelen ingatlanokat, építményeket. Ezeket a vegyes bizottság keretében fel lehet ajánlani értékesítésre, vagy le lehet bontani, amely esetben a természeti környezetet természetesen a szovjet félnek rekultiválnia kell, vagyis eredeti állapotában szükséges helyreállítania. Nem változott az a magyar álláspont, amely a csapatkivonások befejezése utón az egyszeri, teljes körű elszámolást szorgalmazza. Ez az egyetlen értelmes és reális megoldás, s a végelszámolásnak a magyar követeléseket tartalmaznia kell. Megkérdeztük Annus Antal véleményét arról a lapinterjúról, amely Mihail Moiszejev hadseregtábornok, szovjet vezérkari főnökkel a németországi csapatkivonások bizonyos sajátosságairól jelent meg a Trud című lapban. Az interjút adó szovjet katonai vezető szerint a Németországban működött nyugati hadseregcsoport létesítményeinek és épületeinek mérleg szerinti értékét ők 2,9 milliárd rubelre becsülik. Az államtitkár elmondotta: összehasonlítva a németországi és magyarországi szovjet hadseregcsoport méreteit, figyelemre méltóak a különbségek. Az interjúban közölt nyilatkozat szerint Németországban 777 laktanya volt szovjet kézben — Magyarországon 182. Ott 59 gyakorlótér, lőtér volt szovjet használatban, nálunk huszonhárom. Emellett a méretek is mások: ott sokkal nagyobb az a terület, amelyet a 337 800 katonát magában foglaló csoportosítás (hat hadsereg, benne egy légi) igényelt, mint a magyarországi déli hadseregcsoport területigénye. (Nálunk a kivonás előtt százezer szovjet személy volt, ennek fele katona, fele családtag, polgári személy.) Hangsúlyozva, hogy a 2,9 milliárd rubel nem „egyeztetett” szám, hanem szovjet követelés, amellyel szemben nyilván bizonyos német igények állnak, az altábornagy kérdésünkre valóban feltűnőnek mondotta, milyen közel van ehhez a minden szempontból sokkal kisebb déli hadseregcsoport objektumaival kapcsolatban a szovjet fél által megjelölt 2,7 milliárd rubeles érték.