Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-12 / 8001. szám

Népszabadság, 1991. 3. 8. | A SZOVJET VEZÉRKARI FŐNÖK NYILATKOZATÁRÓL Reális-e a 2.7 milliárdos érték? (Munkatársunktól.) Hogyan folynak a szovjet csapatkivonások, és miképp rendeződnek az ezzel kapcso­latos viták? — kérdeztük An­nus Antal altábornagy, állam­titkárt. — A mai napig a csapatok kivonása tervszerűen halad. Ennek az ütemnek megfelelő­en biztosítható a csapatok ki­vonása ' június 3fl-ig. Folynak a szakértői tárgyalások az építmények átadásával és át­vételével kapcsolatos átvételi metodikáról. Ezekkel kapcso­latban az alapvető probléma: túlzottan, irreálisan magas a szovjet fél által javasolt egy­ségár. Tárgyalnak magyar és szovjet szakértők — s előre­haladást érnek el — a kör­nyezeti károk felmérésének kölcsönösen elfogadható mód­szereiről, amelyek lehetővé teszik ezeknek tudományos megbízhatósággal történő megállapítását. Folyik a mun­karend előkészítése a nem hasznosítható építményekkel kapcsolatos magyar—szovjet vegyes bizottság számára is. Ezzel kapcsolatban az ál­lamtitkár emlékeztetett rá, hogy a magyar fél nem tudja használni a karbantartás hiá­nya miatt gyakran lepusztult állapotban levő vagy a ma­gyar szabványoknak meg nem felelő, netán rendeltetésüknél fogva számunkra szükségtelen ingatlanokat, építményeket. Ezeket a vegyes bizottság ke­retében fel lehet ajánlani ér­tékesítésre, vagy le lehet bon­tani, amely esetben a termé­szeti környezetet természete­sen a szovjet félnek rekulti­­válnia kell, vagyis eredeti ál­lapotában szükséges helyreál­lítania. Nem változott az a magyar álláspont, amely a csapatki­vonások befejezése utón az egyszeri, teljes körű elszámo­lást szorgalmazza. Ez az egyet­len értelmes és reális megol­dás, s a végelszámolásnak a magyar követeléseket tartal­maznia kell. Megkérdeztük Annus Antal véleményét arról a lapinter­júról, amely Mihail Moiszejev hadseregtábornok, szovjet ve­zérkari főnökkel a németor­szági csapatkivonások bizo­nyos sajátosságairól jelent meg a Trud című lapban. Az interjút adó szovjet katonai vezető szerint a Németország­ban működött nyugati hadse­regcsoport létesítményeinek és épületeinek mérleg szerinti ér­tékét ők 2,9 milliárd rubelre becsülik. Az államtitkár elmondotta: összehasonlítva a németor­szági és magyarországi szov­jet hadseregcsoport méreteit, figyelemre méltóak a különb­ségek. Az interjúban közölt nyilatkozat szerint Németor­szágban 777 laktanya volt szovjet kézben — Magyaror­szágon 182. Ott 59 gyakorló­tér, lőtér volt szovjet haszná­latban, nálunk huszonhárom. Emellett a méretek is mások: ott sokkal nagyobb az a te­rület, amelyet a 337 800 kato­nát magában foglaló csopor­tosítás (hat hadsereg, benne egy légi) igényelt, mint a ma­gyarországi déli hadseregcso­port területigénye. (Nálunk a kivonás előtt százezer szovjet személy volt, ennek fele ka­tona, fele családtag, polgári személy.) Hangsúlyozva, hogy a 2,9 milliárd rubel nem „egyezte­tett” szám, hanem szovjet kö­vetelés, amellyel szemben nyilván bizonyos német igé­nyek állnak, az altábornagy kérdésünkre valóban feltűnő­nek mondotta, milyen közel van ehhez a minden szem­pontból sokkal kisebb déli hadseregcsoport objektumai­val kapcsolatban a szovjet fél által megjelölt 2,7 milliárd ru­beles érték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom