Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-12 / 8001. szám
Népszabadság, 1991. 3. 8 3 Kína stabilitása a világnak is érdeke Exkluzív interjú Csien Csi-csen külügyminiszterrel Kína nagyhatalom, Peking ' lépéseit az ország belső körülményei határozzák meg, s a világ számára is fontos, hogy Kína stabil legyen — fejtette ki lapunk munkatársának Csien Csi-csen. A kínai külügyminiszter magyarországi látogatásának végén adott exkluzív interjút a Népszabadságnak. — Külügyminiszter úr, a magyarországi kormány-, Illetve rendszerváltás óta ön a legmagasabb rangú kínai politikus, aki Budapestre látogatott. Itteni tapasztalatai alapján milyennek látja a két ország Jelenlegi viszonyát? — Ügy véljük, egy ország kormányának és társadalmi rendszerének megváltozása az illető ország belügye. Az államok közötti rendszerbeli, ideológiai és értékrendbeli különbségeket nem kell feltétlenül a jó kapcsolatok fenntartását és fejlesztését akadályozó tényezőnek tekinteni. Kína tiszteletben tartja Magyarország választását, nagyra értékeli a magyar néppel fenntartott hagyományos barátságot. Kína és Magyarország között számos közös vonás fedezhető fel, a békére és a fejlődésre való törekvés, országaink függetlenségének és önrendelkezésének védelme és más egyéb területeken is. Teljesen normális dolog, hogy Kína a békés egymás mellett élés öt elve alapján szeretné fenntartani és fejleszteni jó kapcsolatait Magyarországgal. Remélem, mostani látogatásom is elősegítette az országaink közötti kölcsönös megértés, a minden területre ki(Folytatás a 3. oldalon.) (Folytatás az 1. oldalról.) terjedő együttműködés további elmélyülését. — Az utóbbi időszakban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jelentősen visszaestek, ez hangot kapott a tárgyalásokon is. Megítélése szerint milyenek a kínaimagyar kereskedelem kilátásai? — Az utóbbi időben valóban visszaestek a gazdasági kapcsolatok. Ennek oka, hogy a hagyományos barterkereskedelemről áttértünk a szabaddevizás kereskedelemre. Reméljük, hogy ez a visszaesés csak ideiglenes jelenség. Természetesen, a kereskedelmi rendszerünkben bekövetkezett változás miatt mindkét fél számára szükség van átállási időszakra. Magyarország hagyományos kereskedelmi partnerünk. A magyar helyi közigazgatás alá tartozó vállalatok és társaságok közvetlen gazdasági és kereskedelmi cserekapcsolatokat is létesíthetnek a kínai helyi vállalatokkal és kereskedelmi szervezetekkel. Kína rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági együttműködés fejlesztésének Magyarországgal, annak, hogy a két ország kormánya és az illetékes minisztériumok segítsék elő az országaink közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését. Mi optimisták vagyunk a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének perspektíváit illetően. — Vannak-e további olyan területek, ahol a kétoldalú kapcsolatok a jelenleginél magasabb szintre fejleszthetők? — Ügy vélem, országaink között valamennyi területen megvannak a feltételek arra, hogy a jelenleginél erőteljesebben fejleszthessük kapcsolatainkat. Politikai kontaktusaink bővíthetők, szintjük emelhető. A gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és egyéb területeken az eddigieknél sokkal többet tehetünk. Tárgyalásaink során mindkét fél felvetette néhány, már előkészített egyezmény aláírásának szükségességét, s kölcsönösen erőfeszítéseket teszünk a cserekapcsolatok fejlesztésére irányuló elképzeléseink és javaslataink megvalósítására. — Milyen következményekkel jár Peking külpoliükájára az, hogy egyre csökken azoknak az országoknak a száma, amelyek a kínaival megegyező Ideológiai vonalat követnek. — Nem az ideológiai különbségek határozzák meg az államok közötti kapcsolatok milyenségét. Ha az egyazon ideológiájú országokat rosszul irányítják, közöttük ugyanúgy lehetnek ellentétek, sőt katonai konfliktus is létrejöhet. Ugyanakikor az egymástól egészen eltérő ideológiai rendszerű országok 'között is kialakulhatnak normális, sőt jószomszédi, baráti kapcsolatok. A történelem során és a gyakorlati életben számtalan ilyen példát találunk. A világ összetett, sokszínű. Földünk száz és még néhány tucatnyi országa mind-mind különbözik egymástól. Csakis az egymás iránti kölcsönös tisztelet, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, s az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elveinek betartásával valósíthatjuk meg az országok békés, nyugalmas 'körülmények közötti egymás mellett élését. A világban bármilyen változás menjen is végbe, Kína mindig független, önálló, békés külpolitikát fog folytatni. Azt, hogy más országok milyen társadalmi rendszert és milyen fejlődési utat választanak, s milyen ideológiai irányvonalat valósítanak meg, az illető ország belügyeinek tekintjük, amelybe nem avatkozunk be. Kína ily módon, saját ügyeiben kitart amellett, hogy az általa választott úton haladjon, s nem engedi meg, hogy más országok beavatkozzanak belügyeibe. — Az Öböl-háború folyamán Kína miben osztotta, illetve miben nem az Egyesült Államok által vezetett koalíció céljait, lépéseit? Hiszen Peking a Biztonsági Tanácsban tartózkodott a szavazástól a katonai erő bevetésének kérdésében. — A kínai kormány kezdettől fogva ellenezte Kuvait iraki fegyveres lerohanását és erőszakos annektálását, támogatott minden olyan ENSZ- határozatot, amely az iraki csapatok Kuvaitból történő kivonását szorgalmazta. Ugyanakkor következetesen kitartottunk az Öböl-válság politikai és diplomáciai úton, békés eszközökkel történő rendezése mellett, elleneztük a háborús megoldás eszközét. Az öbölháború már befejeződött. A nélkülözhetetlen, valódi béke megteremtését — korábbi álláspontunkhoz hasonlóan — szintén politikai eszközökkel tartjuk elképzelhetőnek. — Kína a Tienanmen téri események óta többször kinyilvánította, hogy folytatni kívánja a reformok és a nyitás politikáját a külföld felé. Ugyanakkor sokak szerint a belpolitikában visszarendeződés figyelhető meg. Hogyan egyeztethető össze a nyitás és a régi jelszavak visszatérése? — A reformok és a nyitás megvalósítása alapvető állami politikánk, amely országunk és népünk számára már óriási haladást és eredményeket hozott. A nép által támogatott politikánk nem fog megváltozni. A reformok és a nyitás terén megvalósított konkrét lépéseinket és intézkedéseinket Kína saját körülményei határozzák meg. Kína egymilliárd százmilliós lélekszámú nagyhatalom, s a reformok és a nyitás megvalósításához egyaránt szükség van az ország és a társadalom stabilitására. Csak a stabil Kína képes a reformok és a nyitás politikájának folytatására. A világ számára is fontos, hogy Kína stabil legyen, hiszen a világ országai csak így valósíthatnak meg Kínával széles körű gazdasági együttműködést. Laczik Zoltán Csak egy Kínát ismernek el (Pekingi tudósítónktól.) Csien Csi-csen már több órája Athénban tartózkodott, amikor az Űj-Kína hírügynökség csütörtökön, ismertette a budapesti látogatását értékelő nyilatkozatát. Eszerint javult a kölcsönös megértés és bizalom, szorosabbra fűződtek a kapcsolatok a két ország között. Csien külön is kiemelte annak jelentőségét, hogy Lengyelország, Bulgária és Magyarország vezetői csak egy Kínát, a Kínai Népköztársaságot ismerik el, s kinyilvánították, hogy Tajvannal csupán nem hivatalos kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn. A Zsenmin Zsipao címú pártlap csütörtöki számában jelentette, hogy Csien találkozott Göncz Árpáddal, Antall Józseffel és Szabad Györggyel. Utal rá, hogy Antall József áttekintette a kétoldalú kapcsolatok fejlődéstörténetét, de a lap nem említi Kína szerepét az 1956-os forradalom leverésében. A kínai sajtó továbbra is hallgat a látogatást helytelenítő Fidesz tiltakozó akciójáról. A központi televízió utólag sem számolt be Csien budapesti látogatásáról B. S.
