Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-25 / 8010. szám

Magyar Nemzet, 1991. 3. 20 A° PARLAMENTI ÖSSZEFOGLALÓ A közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezet általános vitáját kezdte meg tegnap az Or­szággyűlés. Az Alkotmánybíróság a múlt év végén alkotmányelle­nesnek nyilvánította azt a ren­delkezést, amely szerint a Minisz­tertanács határozhatja meg a bí­róság által felülvizsgálható állam­­igazgatási határozatok körét. Ezért a parlamentnek április 1-ig új törvényt kell alkotnia. Ha a határidő lejártáig a törvény nem lép életbe, az állampolgárok auto­matikusan felléphetnek a bírósá­goknál a közigazgatási határoza­tokkal szemben. " Á BaltáiIstván igazságügy-mi­niszter előterjesztett javaslat alapkoncepciója szintén szélesebb körű jogorvoslatra ad lehetőséget. Nem vizsgálhatja viszont felül bí­róság a közigazgatási határozato­kat, ha; azt a törvény kizárja; jogerős bírósági határozat végre-^ hajtását szolgálja; a határozat’ ideiglenes jellegű; a gazdasági szervezeteket meghatározott tevé­kenységre utasítja; az áruk, szol­gáltatások külkereskedelmi for­galma engedélyezésének körében hozzák; lőfegyver, lőszer, robba­nó-, sugárzóanyag, illetve kábító­szer gyártásáról és forgalmazásá­ról rendelkezik; sorozásra való megjelenést rendel el. polgári vé­delmi szolgálat ellátására kötelez, illetve az államhatár rendjének védelmével összefüggésben szüle­tett. A kormány koncepciója sze­rint a közigazgatási bíráskodás szerepét a jelenlegi bírósági rend­szerben kell ellátni. Így lehet megőrizni az igazságszolgáltatás egységét. Természetes következ­mény ezért, hogy a szakosodás ezen a területen is meginduljon. A tervezet a kétfokú eljárást tart­ja szükségesnek. Az MDF és a KDNP frakciója érdemi ellenvetés nélkül támo­gatta a törvénytervezetet. A kis­gazdák viszont azt taglalták, mennyire nem illeszkedik az el­képzelés az igazságszolgáltatás rendszerébe. Kérték, hogy a kor­mány Juttassa kifejezésre a tör­vényben, hogy a szabályozás csu­pán átmeneti jellegű. Kifogásol­ták, hogy a törvény nem ren­dezi a közigazgatási bíróságok, az Alkotmánybíróság és az ügyész­ség kapcsolatát. Nem értettek egyet a meg nem támadható hatá­rozati körök felsorolásával sem. Végül mégis a támogatás mellett döntöttek. Az ellenzék részéről elmarasz­talás érte a kormányt, mert a tervezetet nem bocsátotta szak­mai vitára. Azt sem értették, miért késett a Javaslat plénum elé kerülése, hiszen ez szinte azo­nos a Németh-kormány által ki­dolgozott koncepcióval. Mindhá­rom párt — SZDSZ, Fidesz, MSZP — egyetértett abban, hogy b törvényt csak átmeneti rendel­kezésként fogadhatják el. A füg­getlen szakosított közigazgatási Interpellációk Az erdélyi menekültek raunkavUL»­­Sásának ügyében Raj Tamás (SZDSZ) nyitotta meg a keddi Interpelláló kép. viselők sorát. Felhívta a Népjóléti Mi­nisztérium figyelmét am, bogy az Állami Bér. ét Munkaügyi Hivatal rendelkezése azaklgazgatasl az érv engedélyéhez kStl a menekültek mun­kavállalását. A foglalkoztatási törvény ezzel ellentétes tzzbályt tartalmaz A hatóság azonban a korábbi rendelke. zésnek Igyekszik érvényt szerezni. Megtagadják • munkavállalási. enge­­délyek kiadását, ami altat veszélybe kerül a tartózkodási engedélyek Tneg. hosszabbítása la. Kiss -Gyula munka, ügyi miniszter Ígéretet tett az ABMil rendeletének megszüntetéiiére. Kőnk. Pét intézkedésként Jelölte meg bogy á Foglalkoztatás) Alapból 4« millió fo. rlntot különítették el az erdélvl mun­kavállalók támogatására. Kedvezmé­nyeket élveznek azok a munkaadók la, akik munkanélküli menekülteket al­kalmaznak. Ztmányl Tibor (MDF) arra kérte a kormányt, eegluen a határainkon in­nen és túl temetetlenül fekvő áldó. rátok felkutatásában, a végső tisztes­ség megadásában. Ezzel kapcsodban magyar—Jugoszláv parlamenti bízott, aág felállítását kezdeményezte. Borost Péter belügyminiszter felajánlotta te. gitségét. Figyelmeztetett azonban ar­ra, hogy az Iratanyagok közötti ku­tatást egyesek politikai ponyvaregé­­■yek megírására használták fel. Ezen ezentúl a kérelmeket a Magyar Tudó. mányot Akadémia bírálja el. Derdák Tibor (SZDSZ) a kis falvak, bac é)ö fiatal házaspárok lakáshoz juttatásának ellehetetlen üléséről szól Az állam az önkormányzatok hatás­­körébe utalta a lakástámogatás fel­osztását, • erre lakosságarányosan te. jenként háromszáz forint költségveté­­cl juttatást folyósít. A támogatás ősz. szege maximum ISO ezer forint lehet. Így egy házaspár csak akkor Juthat hozzá, ha a falu legalább 500 lakosú A belügjTnlnlszter a költségesebb la­kásépítés bélyen a lakásvásárlási lát­ta az egyik megoldásnak. Bejelentette, bogy új törvényjavaslat készül, mely 1,5 milliárd forinnal emelné az önkor, mányiatok pénzügyi forrását, A kép­viseld viszontválaszában art ajánlotta á miniszternek, nézzen meg egy kis faluban üresro maradt házat. Bizo­nyára nem szívesen költözne bele. A felújítás pedig nem a legolcsöbb meg. oldás A gomba módra szaporodó színes­fémhulladék-gyűjtők „roegregulazásá­­ra- Szalay Gábor (SZDSZ) kérte a kormányt. Bőd Pétét Akoj ipari és kereskedelmi miniszter válasza azon­ban nem tartalmazott valódi megol­dást. Így azt a képviselők és a par­lament Is elutasította. A házelnök fel­kérte a gazadsági bizottságot, tár­gyalja meg a témát. tnemeth-e) bíráskodási rendszer megteremté­sét támogatják. A kormány Nem­zeti Megújhodási Programja is az igazságszolgáltatás gyökeres át­formálását irányozza elő. Miért hozzanak létre tehát egy olyan Ideiglenes apparátust, melynek későbbi lebontása többe fog ke­rülni, mint életrehívása — érvelt az SZDSZ. Véleményük szerint a bíráskodás jelenlegi gyakorlata sem gördülékeny. Mi lesz akkor, ha a közigazgatási határozatok fe­lülvizsgálatának feladata még­­ínkább lassítja munkájukat? Megakadályozza, hogy az állam­polgárok igénybe vegyék e jog­orvoslati formát. Nem tartják érvnek azt sem, hogy az elkülö­nítés veszélyezteti az igazságszol­gáltatás egységét. Az ombudsman intézménye I skandináv, ügyészi rendszerünk szovjet, bíráskodási gyakorlatunk | német, közigazgatási bíráskodá­sunk angolszász, köztársasági megbízotti rendszerünk magyar eredetű. Hol itt az egység? — vetődött fel a kérdés az MSZP részéről. Az SZDSZ javaslata ér­telmében a köztársasági megbí­zott intézményével párhuzamosan ré,gl5k“,i5*rinf riTiflköahéüféheir a' közigazgatási bíróságok, mely szakmai és pénzügyi szempontból ti megfelelőbb lenne. A kisgazda­­párt ellenezte ezt, mert az állam­polgárokra fölösleges terheket ró­na az állandó utazgatás Az alkot­mányügyi bizottság 7 ;6 arányban nem támogatta a törvényterveze­tet. Balsa i István megjegyezte, hogy ez csak azért- fordulhatott ; elő, mert a bizottság ülésén ke­vés koalíciós képviselő volt jelen. Hack Péter javasolta, hogy ezt a frakcióülésen tárgyalják meg. Aa j általános vitát végül az elnöklő ; Szűrös Mátyás felfüggesztette. A koncesszióról szóló törvény ■ általános -vitájának folytatásában a koalíció képviselői mutattak rá a tervezet alapvető hibáira. Az önkormányzatok véleményezési jogát egyetértési jogra kívánják módosítani. Korlátozottnak tart­ják a koncesszióba adható tevé­kenységek körét. Hiányolták a koncessziós joggal felruházott vál­lalkozókkal szemben állók jogvé­delmét A Fidesz véleménye szerint a koncesszió lényege; megvédje az államot attól, hogy a vállalkozó visszaéljen monopolhelyzetével, védi a polgárt az állam és a vál­lalkozó összefonódásával, s a vál­lalkozót az állami hatalommal szemben. A törvénytervezetet er­re alkalmatlannak találták. A Tisztelt Ház határozatképtelenség miatt már nem bocsáthatta rész­letes vitára a törvénytervezetet. N. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom