Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-11 / 8000. szám
Magyar Hírlap 1991. március 6. Huszonegymilliárd forintos aktívum a Szovjetunióval Elfolyó rubelek a mérleger A rubelelszámolás utolsó éve volt a tavalyi, de a rubel folyó fizetési mérleg tavalyi alakulása tanulságos képet rajzol ki gazdasági mozgásterünkről. A tervezettől eltérően nagyon nagy követelésünk alakult ki, döntően a szovjet kapcsolatban. De nemcsak az áruforgalomban, hanem sokba került nekünk a szovjet hadsereg, a diplomácia és az áttelepülők is. Magyarországon az elmúlt évtizedekben szigorúan titkos volt a mindenkori rubel és nem-rubel folyó fizetési mérleg — amely pedig alapvető fontosságú a gazdasági folyamatok megítéléséhez. A tavalyi adatok titkosságát föloldották, de azok csak nagyon szűk körben ismertek. A folyó fizetési mérlegben messze a legnagyobb tétel az áruforgalom, s erről is esik a legtöbb szó. De az áruforgalomban kimutatott 3,3 milliárd forintnyi (az áttekinthetőség kedvéért a továbbiakban is forintban közöljük az adatokat) aktívumot azonban többszörösen meghaladja az egyéb forgalomban keletkezett közel 12 milliárd forintnyi többletünk. így egészében az 1990-ben keletkezett követelésállományunk több mint 15 milliárd forint lett. A közelmúltban a Magyar Hírlapban többször is tárgyaltuk, hogy az összesített adatok gyakorta nem megmutatják, hanem inkább elrejtik az alapvető gazdasági mozgásokat. A szovjet áruforgalomban több mint négyszer akkora aktívum keletkezett, mint az összesített forgalomban. De mivel a tarozások-követelések kiegyenlítése zömében áruszállítással történik, az aktívumok és passzívumok nem .«oltják -ki” egymást. Sokkal inkább fölhalmo-. zódnak, hiszen a tartozásainkat áruszállítással törlesztjük, míg a Szovjetunióval szembeni követelésünk fölöttébb kétes, a szovjet áruhiány és fizetésképtelenség miatt. A részletes adatokból egyértelműen látszik, hogy az egész folyó fizetési aktívumnak az áruforgalmon kívüli része is a szovjet relációban keletkezett (a táblázatban föltüntett szovjet transzfer rubel forgalom csak egy része az összes szovjet forgalomnak). A szolgáltatások jogcímén, s ott is a kereskedelmi szolgáltatásokon belül csak a tavaly megugró reexportban keletkezett jelentős magyar passzívum ellensúlyozta részben az egyéb tételek aktívumát. A szállítmányozási szolgáltatások kisebb része kapcsolódik a szovjet relációhoz, de az aktívumnak már a kétharmada. Az egész, rubelben keletkezett többletünk szempontjából is kiemelkedő súlyú a diplomáciai körbe tartozó fizetések egyenlege. A magyar kormányzati szervek külföldi „fogyasztása” sokkal kisebb, mint a külföldi dipomáciai és nemzetközi testületeké. Az ilyen szovjet átutalások meglehetősen kicsik voltak, még akkor is, ha nem transzfer rubelben a Szovjetunió 700 miliő forintnak megfelelő öszeget váltott át. De e jogcímen belül mégiscsak megjelenik egy óriási tétel, ami a magyar aktívumot növeli: a szovjet hadsereg átutalásai, 2,2 milliárd forint. (Remélhetőleg ez a tétel idén már kisebb lesz.) Ez azt is jelenti, hogy a szolgáltatásként elszámolt aktívumnak is több mint háromnegyed része a szovjet kapcsolatban keletkezett. Az idegenforgalmi egyenleg az év közben kedvezően, a nullszaldó körül mozgott. Az utolsó negyedévben azonban megugrott az idegenforgalmi rubelbevételünk, így 3,2 milliárdos követelésünk alakult ki tavaly. A közvetlen tőkebefektetések jövedelmeinél föltűnő, hogy miközben Magyarországra közel 1 milliárd forintnyi rubelelszámolású devizát utaltak'át, addig „fordított irányban” gyakorlatilag nem volt e jogcímen pénzmozgás. Az egyik legmeghökkentőbb adatsort az egyéb viszonzatlan átutalás sora tartalmazza. Tavaly a Magyarországra áttelepülők majdnem 3 milliárd forint rubelelszámolású devizát váltottak át forinttá. Ez a hatalmas összeg még meglepőbb, ha azt is hozzávesszük, hogy román lejt „csak" 160 millió forintnak megfelelő nagyságban váltottak át. A közölt táblázatból nem derül ki, de — mert nem transzfer rubelben számolják el — a Szovjetunióból Magyarországra áttelepülők majd 2,8 milliárd forintnak megfelelő devizát váltottak át, míg az innen Szovjetunióba települők csak 480 millió forintot. Itt legaláb két megjegyzést kell tenni. Az egyik, hogy minél inkább kétesnek tekintjük a Szovjetunióval szemben lévő követeléseinket, a keletkező aktívumot, annak egyes részeit egyfajta támogatásnak kell fölfognunk. Olyan támogatásokról van szó azonban, amelyekről deklarált döntés nincs. Míg a Romániából Magyarországra menekültek számára annak A rubel és a nem konvertibilis devizák folyó fizetési mérlege 1990-ben (milliárd forintban) Rubel elszámolású devizák összesen Ebből: — transzferábilis rubel viszonylatok — szovjet transzfer rubel Dollárelszámolású, nem konvertibilis devizák Bevétel Kiadás Egyenleg 199,7 184,7 15,0 181,3 171,9 9,4 114,2 96,0 18,2 12,7 14,0- 1,3
