Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-19 / 8006. szám

Magyar Nemzet, 1991.3. 14

3}

Szabadkán sztrájkolnak az újságírók

Öntudatára ébredi a vajdasági magy arság

A Jugoszláviában mintegy félmillióra tehető magyar nemzetiség szerepe a horvét—magyar fegyverüzlet után különös megvilágítást kapott Ráadásul Szabadka lakossága a közelmúltban élte meg a Szent Teréz-templomnál történt robbantást a „Halál a magyarokra!” feliratok megjelenését

— Milyen most a helyset s Tirolban? — kérdeztük Hím József szabadkai polfánneatertóL.

' — A Kalasnylkov-botrányt követően érezhető nyomás nehezedett a Vajdaságban élő magyarokra, de nem állíthatom azt, hogy Szabadkán magyarellenes hangulat alakult volna ki. A robbantás kivizsgálása még tart s amíg le nem zárul, kár lenne téves következtetéseket levonni. A százötezer lakosú városunkban, melyet 45-47 százalékban magyarok, 27 százalékban horvátok és bunyevácok, 12-13 százalékban szerbek, illetve egyéb nemzetiségűek laknak, jól megvannak egymással, az ilyen viharok ellenére is.

— Nem éledtek-e fel u lHó-es évek szerb-, Illetve mzfyzreUenei atrocitásainak emlékei?

— Egyértelmű nemmel felelek. Extrém esetek persze mindig előfordultak, de abból nem lenne senkinek haszna, ha azt bizonygatnánk, ki volt a nagyobb fasiszta, usztasa vagy csetnik.

— Tehát teljes a nyuzalom és az egyetértés? Valóban ennyire Jó a helyset?

— Viszonylagos ez a nyugalom. Az emberekben feszültség van, félelem, de nemcsak a magyarokban, hanem minden épeszű szabdalhat lakosban. De míg Pakracon lövöldöztek, addig Szabadkán az emberek tiltakoztak az első falragaszok megjelenésére is. Itt a különböző nemzetiségűek több évszázada egymás mellett élnek, ■ nehéz összeveszíteni őket.

— Városunkban ez a kérdés meg van oldva: fele-fele arányban vannak magyar és horvát nyelvű alapiskolai és gimnáziumi osztályok.

— De több olyan egyetemi fakultál, fólakoUI kar van, ahol nem lehet magyar nyelven tanulni, vizagázni— Egyértelmű, hogy rendezni keil: a magyaroknak és más nemzeti kisebbségieknek is legyen joguk anyanyelvükön tanulni, vizsgázni.

— Miért Ktrájkotaak a 1 nap eimd ÚJ tág tzerk esz tólégének dolgoséi?

— A feszültség már több mint fél éve tart. A mostani sztrájk azért tört ki, mert már másodszor akarnak olyan főszerkesztőt 9 nyakukba varrni, akit sem az újságírók, sem az olvasók nem fogadnak el. A hatalmon levő Szerbiai Szocialista Párt mindenáron magához akarja ragadni a tömegkommunikációs eszközök ellenőrzését. Először az újvidéki Magyar Szóban akartak szerkeszlőcserét véghezvinni, ami végül a főszerkesztő egyévi ellenállásának megtörése után sikerült is. A televízió magyar nyelvű szerkesztőségétől a napokban bocsátottak el öt újságírót.

— On, mini • várói polgármestere, meg tudj* akadályozni, hogy » szabadkai sajtót politikailag befolyásolják?

— Sajnos nem, ugyanis a sajtószervek nem helyi illetőségűek, hanem vajdaságiak, azaz a tartományi kormánytól függ a döntés. Én csak annyit tehetek, hogy erkölcsileg mellettük állok. Vívjuk ezt a harcot, ameddig bírjuk.

A vajdasági magyarság helysetéről az egypártrendszer idejében nem kaphattunk valós képet. Ágoston Andrástól, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elnökétől elsőként azt kérdeztük:

— Kár lenne elhallgatni néhány negatív jelenséfet. Hírlik, hogy a vágnál Népazinbáz befejezte tájoló elóedáaalt éa keveaebb magyar nyelvű •lóadást tartanak.

— Az öt-hat éve tartó folyamatos tudatos leépítésnek tartom, a magyar kultúra tervszerű lerombolásáról van szó. Hogy ezt kik kezdeményezték, azt nem tudom, de azt igen, hogy ennek végrehajtója a mostani színházigazgató, Ljubisa Riszlity.

— Milyen politikai környezetben éllek, élnek az itteni magyarok?

— Hosszú évtizedeken át az itteni magyarság nem képviselhetett önálló politikai nézetet a szerbiai politikai porondon. A nemzetiségi kisebbségeket a párt nevében, a párt által megbízott komisszárok kormányozták, ellenőrzésüket pedig szintén a párt megbízásából a rendőrség és a belügyi szolgálat valósította meg.

— Szándékában áll-a, bogy • Vajdaságban vtaaaaaiontou magyar nyelvű oktatái helyzetén Javítson?

— Kz okozta a vajdasági magyarság kSsónyóa és érdektelen magatartását saját soraa iránt?

— A II. világháborút követően, az újvidéki vérengzés árnyékában a magyarság nyomás alá került. Növelte a terhet a felszabadulást követő napokban elkövetett kegyetlenkedések láncolata, amelynek rengeteg magyar áldozata volt. Ezek elhallgatása fokozta az Itteni magyarság félelmét, kisebbrendűségi érzését. Ennek ellenére azt kell mondani, hogy a felszabadulást követően, két-három év múlva elindult egy, akkor internacionalista fejlődésnek nevezett folyamat, amelynek nyomán lehetséges volt a magvar művelődési egyesületek, iskolák létrehozása, valamint a Magyar Szövetség megalakítása. Ezeket ugyan kommunisták irányították, de mégiscsak működtek. Ez a folyamat 1948—49-ben megszakadt. Az ötvenes években csökkent a magyar iskolák száma, egyre nehezebb volt önálló magyar művelődési tevékenységet végezni. 1958-tól az új önigazgatási rendszer szerint nem volt lehetséges a kisebbségek kollektív jogairól beszélni, mert az önigazgatási társadalmi forma azt feltételezte, hogy abban minden egyén, s így minden közösség is, megtalálja a maga lehetőségét. Sajnos, ezt a rendszer nemcsak zsákutcába vezette a társadalmat, de hatványozottan rosszul hatott a magyar kisebbség életére is.

— Milyen kóvetkeiményel voltak MMkl

— öt évvel ezelőtt egy olyan állításért, miszerint Magyarországot'anyaországának tekinti valaki, két év börtönbüntetés járt.

— Mikor kÓTelkeseti be váltóról helyzetükben?

— A tartományi pártvezetőség

1988-as bukása után. A köztársaságot is befolyásolni kezdték a demokratizálódás folyamatai, s ugyanakkor bekövetkezett az első koszovói intervenció. Mindez 9 Vajdaságban olyan politikai űrt hozott, amely végső soron lehetővé tette a VMDK megalakítását.

— Milyen eredményekéi értek el ar elmúlt évben?

— Politikai és érdekszervezetként létrejött a VMDK, mely 1990. március 31-én alakult, s ma már huszonötezer tagot számlál. Tizennégy kerületi, több mint száz helyi szervezetünk eszmei egysége és szervezeti tagozódása hatékony politikai tevékenységet tett lehetővé. Ennek köszönhetően nyolc VMDK-képviselő került