Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-11 / 8000. szám

Népszabadság, 1991.3.5

Az ügynök-ügy nem felejthető!

A már hónapokkal ezelőtt a parlament napirendjére tűzött önálló képviselői indítvány, mely elfogadása esetén nem tölthetnének be politikai feddhetetlenséget kívánó funkciókat a volt Ill/IlI-as szigorúan titkos állományú tisztjei és fizetett belső elhárító ügynökei, újra előbukkant a tegnapi Fidesz—kisgazda ütésváltásban. Kövér László, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke lapunk kérdésére válaszolva őszinte sajnálatát hangoztatta, hogy a T. Ház még mindig nem szakított időt a törvényjavaslat megvitatására

Kövér szerint ez már csak azért is érthetetlen, mert főleg a kormánykoalíció, azon belül is elsősorban a Kisgazdapárt emlegeti fel előszeretettel a múlt bűneit, a kommunisták szekértolöinak tetteit. A Cseh és Szlovák Köztársaság, illetve még annak idején az NDK viharos gyorsasággal tisztázta ezeket a sunos kérdéseket, s

Fideszt, szerinte a fiatal demokraták megzsarolták a kisgazdákat. nyilvánosságra hozzák az egykori III/III-as ügyosztály ügynöknévsorát. A főtitkárt arról kérdeztük, szerinte miért vált ismét időszerűvé ez a téma.

— Amióta ismert az, hogy van egy ilyen lista, azóta ez a téma aktuális — mondta Oláh Sándor. — Éppen ez a példa bizonyítja, hogy akik lelkiismeretlen emberek, azok ezt a kérdést még zsarolásra is felhasználják. Ez örök, rejtett bomba a politikai életben. A tisztesség azt kívánná, hogy a magyar kormány, a nemzetbiztonsági szerveK hozzák nyilvánosságra ezi a listát, és minden párt. szabaduljon meg azoktól, akik másnak voltak bérencei, ügynökei, sőt esetleg még ma is azok.

Szokolay Zoltán '(MDF), az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke: A bizottság a Demszky—Hack-téle

törvényjavaslat benyújtása óta foglalkozik ezzel a témával. A múlt hónapokban nagyon alapos, részletes vizsgálódást végeztünk, meghallgattunk sok olyan embert, aki információval szolgálhatott erről a témá- ; ról. Most jutottunk el odáig, hogy a bizottság már a jelentését fogalmazza, ami várhatóan március végére, április elejére elkészül. A jelentés tulajdonképpen arról szól, hogy egyáltalán mi maradt meg ezekből az anyagokból, és mennyiben tekinthetők ezek bizonyítékoknak. Kartonok, dossziék maradtak, ez azonban nyilván nem teljes körű. Ezért ki kell zárni minden olyan eshetőséget, amely tévedésre, manipulációra adhat alkalmat. Hiszen ebben ó kérdésben tévedhetetlennek kell lennünk, csak akkor tehetünk bármiféle javaslatot, ha ártatlanul senkit sem bélyegzünk meg.

Fekete Gy. Attila— Kéri J. Tibor

Listatörténet

ezen nekünk is túl kell egyszer jutnunk.

A közelmúltban sokat emlegetett titkos ügynöklistáról Kövér nem tud, létezését sem megerősíteni, sem cáfolni nem áll módjában, maga, mint mondta, még nem látott ilyet. S az sem látható ma még, hogy hány embert is érintene valójában a közélet mai szereplőinek ilyen ellenőrzése. Kérdésünkre, hogy vajon megállapitható-e egyáltalán, hogy egy esetleg előkerülő lista valódi-e vagy valakinek á kreálmánya, Kövér kijelentette, hogy ennek vizsgálata is a nemzetbiztonsági bizottság dolga lesz, s az is, hogy véleményt mondjon az előterjesztett indítvány megvalósításáról. A bizottság az előzőek érdekében már tett néhány lépést, úgymond, voltak meghallgatások, de ezekről egyelőre nem tud érdemben nyilatkozni.

Oláh Sándor, a Kisgazdapárt főtitkára, frakcióvezető-helyettes tegnap napirend előtti felszólalásában élesen támadta a

Június ZJ-án Horváth Balázs a Népszavának adott interjújában elmondta, hogy ügynöknévsor nem létezik. „Személyesen néztem meg az archívumot, sem a szóban forgó listának, sem az operativ jelentéseknek nem bukkantam a nyomára."

Június *7-én a parlament nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen hállgátta meg Horváth Balázs belügyminiszter tájékoztátóját a BM feldolgozó és informatikái csoportfőnökségének irattáráról. Mint Demszky Gábor, a bizottság elnöke az ülés után közölte, a belügyminiszter elrendelte a m/IIl-as osztály által készített anyagoknak KI évre történő zárolását.

Szeptember 1-án az SZDSZ bejelentette, hogy törvényjavaslatot kíván beterjeszteni. A javaslat szerint a törvény hatályba lépését követő nyolc napon belül nyilvántartást készítenek azoknak a személyeknek zz adatairól, akik az egykori Ill/IIl-aa ügyosztály kötelékében a szigorúan titkos tiszti állományba tartoztak, és akik ugyanezen szervezet megbízásából, mint hálózati személyek a Belügyminisztérium nyLlván tartásában szerepéitek. Hatvan nap elteltével a köztársasági elnök hozza nyilvánosságra a Ustárúl azon érintettek

nevét, akik hivataluk ellátásához esküre kötelezettek. Ha viszont ez idő alatt az érintett önként vagy bizalmas felkérésre lemond állásáról, tisztségéről, szerepé nem kerül nyilvánosságra.

Szeptember 4-én a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendjére tűzte, egyben elvetette, hogy az indítványt sürgősséggel tárgyalják.

Szeptember 12-én Horváth Balázs a Mai Napnak adott nyilatkozatában kijelentette: „Valóban nem akarom kiadni a listát, de ezzel nem menlevelet szándékozom adni az ügynököknek. Csakhogy a kiadáshoz megfelelő technikát kérek, hogy meghatározhassuk a valódi ügynökök névsorát."

Szeptember 19-én Kőszeg Ferenc a Magyar Nemzetben úgy fogalmazott, hogy szerinte létezik egy központi BM-nyilvántariás, amelyben a hálózati személyek azonosíthstók.

November 14-én Boross Péter, a titkosszolgálatot felügyelő tárca nélküli miniszter lapunknak kifejtette: „Inkább ne tudjuk meg száz emberről, hogy ügynök volt, mintsem öt ártatlanul kerüljön egv Ilyen névjegyzékbe.”

És a történet folytatódik . ..