Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-18 / 8005. szám
Esti Hírlap, 1991. 3. 11 2* IJESZTŐ EL ŐREJELZÉSEK Nem ott van a munka, ahol a munkanélküli 1990-ben — a hivatala», statisztikák szerint — gyakorlatilag megnégyszereződött Magyarországot» aa úgynevezett • regisztrált munkanélküliek száma, durván húszezerről nyolcé vanezerre nőtt. Csínján kell . azonban bánni ezzel a számmal, mondják a szakemberek, azt ugyanis csupán becsülni lehet, hogy e számok mögött hány — hivatalos helyen be nem jelentett és jelentkezett — munkanélküli lappang. A* 1990-es számok, bár ijesztőek, mégis olyanok, amelyekkel — hosszabb tééon — minden munkaügyi szakember, közgazdász és szociológus kiegyezné. A prognózisok azonban riasztóak. A gazdaság átalakítása, a privatizáció a vártnál lassabb mértékű és ..gyengébb minőségű” megvalósulása robbanásszerűen növelte és növeli a munkanélküliek számát. Fordulóponton — Mi várható az első negyedévben? — tettük fel a kérdést az Országos Munkaügyi Központban, ahol kérdésünkre Szarvas Sándor igazgatóhelyettes és Lázár György főosztályvezető válaszolt. — Bár még nincsenek kész és elemzett statisztikáink — mondta az igazgatóhelyettes — a rendelkezésünkre álló adatokból már megállapítható, hogy 1991 első hónapjaiban a munkanélküliek száma havonta 30-35 százalékkal nő, s ez előrevetíti annak az árnyékát, hogy az év végére túlhaladjuk a 200 ezres számot, esetleg elérjük a magyar gazdaság számára | riasztó 5 százalékos munkanélküli-rátát. — Ismereteink szerint a nyugati világban az öt százalék még elfogadható! — Valóban, az USA-ban, Angliában öt-hat százalékos a munkanélküliség, Franciaországban ez az arány kilenc-tíz százalékos, de ne felejtse el. hogy ezek jól működő, prosperáló gazdaságok, amelyeknek hallatlanul jól szervezett ' és jól működő munkanélküliekkel foglalkozó szerve-. zeteik is vannak. A januári 2,7 százalékos magyar munkanélküliség más nyugati országban akár a gazdaságot és munkaerőpiacot mozgató tényként.is értelmezhető lenne — fogalmaz Lázár György főosztályvezető. — Az önök ismeretei szerint hány százalékkal és mikor tetőzik Magyarországon a munkanélküliség7 Szarvas Sándor szerint: — Véleményem szerint ’91—92 lesz a fordulópont, s a csúcs olyan 10 százalék körül várható. Belső orénytalanságck — Ez az egyik esély — mondja Lázár György —, • de a munkanélküliség alakulása nagymértékben függ a hazai átalakulás folyamatától, annak gyorsaságától. Amennyiben ez az átalakulás ez eddigieknél intenzívebb lesz, úgy az emelkedés után viszonylag gyors csökkenés várható. De ha a privatizáció és az átalakulás — az eddigiekhez hasonlóan — viszonylag lassan történik, úgy a munkanélküliek száma lassan emelkedik, de a nagyarányú munkanélküliség sokkal hosszabb ideig elhúzódik és — bár alacsonyabb szinten tetőzik — a csökkenés is lassabb lesz. Ez utóbbi esetben 1995-ig is elhúzódhat ez a foglalkoztatási válság. Lecövekelve -— A rendelkezésre állá adatok mit mutatnak a magyar munkaerőpiacról? — Ami a legijesztőbbnek tűnik: 1990 januárjában száz munkanélkülire országosan 161 állás jutott, ma száz munkanélkülire már csupán 13, s ez jelzi a magyar munkanélküliség elhúzódását. Egyébként érdekesek, vagy fogalmazzunk inkább így: megdöbbentőek a munkanélküliségen belüli arányok. Bár változatlanul a legnagyobb , mértékben a segédmunkások aránya nőtt a munkanélkOiiek között, de tovább nőtt a betanított munkások, szakmunkások és szellemi, foglalkozású munkanélküliek száma is. Az UKXbes adatok szerint a. regisztrált munkanélküliek között 30,1 százalékkal szerepeitek a szellemi foglalkozásúak, s jelzésértékű az is, hogy ók nehezebben tudnak elhelyezkedni. A segélyezettek körében már 24,3 százalékos a részarányuk. A beszélgetés során természetesen szó esett a munka nélküli segélyezettekről és a munka nélküli járadékosokról Js. 1990-ben 02 átlagos havi bruttó- segély 5ÖÖ6 forint volt, ami naponta 196 forintot jelent, a járadék tavaly 4183 forintot „irt“ havonta, napi 139 forintjával. — A jelenlegi prognózisokat figyelembe véve fel van-e készülve anyagilag az ország a várható nagy létszámú munkanélküliség segélyezésére? . — 1991-re a köttségvel'tésben megszavazott pénzösszegek és a közelmúltban a parlament által elfogadott Szolidaritási Alap fedezi a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadásokat. Természetesen 1992-ré a költségvetéssel együtt ez is „karbantartandó'1 — mondja az igazgatóhelyettes. — A kormányzat által létrehozott Országos Munkaügyi Központ, mely rövid ideig Országos Munkaeröpiaci Központként működött, céljában a munkanélküliség kezelését szolgálja. Önök mit tehetnek? — A tárca egyik vezetője így fogalmazott: gerjesztői és közvetítői vagyunk egy, a munkaadók és munkavállalók közötti párbeszédnek. S valóban ez a feladatunk. Létrejött megyei regionális központjainkkal nemcsak regisztrálni kívánjuk a munkaerőkínálatot, azaz a munkanélküliséget, hanem — reméljük — a vállalkozások révén majd ismét növelhetjük a munkaerő-keresletet, a szabad munkahelyek számát. — Kerestet és kínálat. A jellegzetesen magyar statikus helyzet, a lakáshoz kötöttségből adódó, településhez kötöttség, úgy tűnik, j nem segíti a munkáját. — Való Igaz, hiszen a még létező szabad munkahelyek nem azokban a megyékben jelentkeznek, ahol nagy munkaerő-felesleg van. Példaként hadd említsem meg, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén megyében már tízezer fölött van — egy rossz struktúrájú ipar felbomlásából adódóan — a munkanélküliek száma, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a munkanélküliek száma elérte már a 15 ezret. Természetesen a kereslet és kínálat nemcsak földrajzilag van távol egymástól, de olykor szakmailag és minőségileg is. Az utóbbi hónapok jelzései szerint főleg az úgynevezett alulfoglalkoztatott dolgozókat küldik el. S. Boda András / \\
