Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-18 / 8005. szám
Magyar Nemzet, 1991. 3. 12 A függetlenek, akik hoszú távon dolgoznak Az Alkotmánybíróság a minap teljes illésen emlékezett meg arról, hogy egy évvel ezelőtt jelent meg első határozata a Magyar Közlönyben. Elnöke: dr. Sólyom László elemezte az eltelt időszak tapasztalatait, s több olyan kérdésre is kitért, amely a testület jövőben .kialakítandó feladatait, munkakörét érinti; szót kapott Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke Is. Az elhangzottakból kiderült, az Alkotmánybíróság hatásköre több okból is módosításra szorul, s az is, hogy a különböző szervezetek, intézmények — ez vonatkozik a kormányra is — sincsenek teljesen tisztában a testület valódi feladatával, de a hatalmával sem. Ezekről a dolgokról beszélgettünk Sólyom Lászlóval. Ügyvéd által — MlSrt nem megfelelő az 6n mt(ítélése szerint a hatáskörükre vonatkozó szabályozás? — A világon egyedül nálunk van meg a lehetősége annak, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz forduljon, s a jogszabályok utólagos felülvizsgálatát kérje. Emiatt nagy számban érkeznek hozzánk a beadványok, hiszen az elmúlt negyven év jogszabályai közül rengeteg olyan van még hatályban, amely ellentétes az alkotmánnyal. Ezek egy része valóban alapvető emberi jogot sért, sok azonban csupán formai okból kifogásolható. Ezek mellett rengeteg Olyan beadványt is kapunk, amelyek nem tartalmaznak alkotmányossági problémát, így nem tu- I dunk mit kezdeni velük. — Éppen ezért milyen t&rvényl módosításokra lenne »lükség? — Két korlátot állítanánk fel a beadványokkal kapcsolatban. Egyfelől csak ügyvéd által megfogalmazott kérelmet lehetne benyújtani. Így mivel a jogban járatos szakember készítené el ezeket — jóval kevesebb olyan eset kerülne hozzánk, amely nem ránk tartozik. Nem fordulna elő az sem, hogy kézzel írt, olykor olvashatatlan, szakadt papírlapokat kelljen silabizálnunk. Ugyanakkor — ez lenne a másik korlát — a kérelmezőnek igazolnia kellene az adott ügyben érdekeltségét. Most sokan azzal töltik szabad idejüket, hogy különböző jogszabályokat elemeznek, s ha úgy találják, ezek közül néhány ellentétes az alkotmánnyal, akkor — ha kell, ha nem — írnak nekünk. A hatáskörünk eme szűkítését ellensúlyozná, ha az absztrakt normakontrolion kívül az egyes emberek konkrét alkotmányos fogsérelmeivel is foglalkozhatnánk. Ma is van lehetőség alkotmányjogi panasz tételére, de Ilyenkor csupán akkor járhatunk el az ügyben, ha a bíróság vagy a hatóság alkotmányellenes jogszabályt alkalmazott: ilyen esetben ezt az ominózus jogszabályt a jövőre nézve helyezzük hatályon kívül, s az indítványozó .jutalma" lesz az, hogy az ügyében visszamenőleg is megsemmnisíjük az adott rendelkezést. Elképzeléseink szerint a hatáskörünket úgy kellene bővíteni, hogy ne csak az alkotmány- i ellenes jogszabályok, hanem a jogerőt alkotmányellenes ítéletek vagy határozatok ellen is fölléphessünk, Ekkor lenne ugyanis igazán .bíróság az Alkotmánybíróság. — Vlnont ex szül * veszéllyel Járna, hogy a testület „izuperbirósagga” vaina, másrészt a jogerős Ítéletek ellen most la törvényességi óvást lehet tenni. ---— Precíz szabályozással elkerülhető. hogy ne legyünk mindenek felett álló bíróság. A törvényességi óvás az összes ítélet ellen kezdeményezhető, mi viszont csak az egyes alapvető emberi jogokat sértő — például gyülekezési, egyesülési, szabad vallásgyakorlási szabadsággal kapcsolatos — ügyekben járhatnánk el. — Mikor dönthet a parlament az Alkotmánybíróság hatáskörét módosító törvényjavaslatról? — Mi már összeállítottuk javaslatainkat, így akár a közeljövőben is. Kilenc évre — ön külOn hangsúlyozta beszédében, mennyire fontos, bogy az Alkotmánybíróság független legyen a politikától. Ezek szerint határozataikban, döntéseikben teljes mértékben elvonatkoztatnak az aktuálla eseményektől? — Valóban rendkívül fontos a függetlenség — nem befolyásolhatnak minket sem az Országgyűlés, sem a kormány, sem a pártok —, éppen azért, hogy rövid távú political érdekek ne hathassanak munkánkra. Hiszen a mi döntéseink precedensértékűek, évek múlva is — amikor már egészen más lesz a politkai helyzet — hivatkoznak majd ezekre. Ha egy jogszabályról kimondjuk, hogy az alkotmányellenes, akkor maga ez a tény sokkal jelentősebb, mint az ezzel előálló esetleges nehézségek. Sokan mondják manapság a parlamentben, hogy tavalyi határozatunkkal megtorpedóztuk a földkérdés megoldását. Holott ml az alkotmánynak a jogegyenlőségre vonatkozó tételeit értelmeztük, s jutottunk arra a közismert következtetésre, hogy a földtulajdont ugyanúgy kell kezelni, mint az egyeb tulajdoni tárgyakat. A földkérdésnek ugyanis van olyan megoldása is, mely nem sérti az egyenlőség alkotmányi tételét. S még valami: az alkotmánybírákat kilenc évre választották, s minket kívülről nem lehet elmozdítani a helyünkről: még akkor is a hivatalban leszünk, amikor — minimum — a harmadik parlament megalakul. így nékünk nem kell nap mint nap megküzdeniink a fennmaradásunkért, a pozíciónkért, mint a (politikusoknak. Ebből a különböző helyzetből (is) adódik, hogy mi hosszú távon dolgozunk, s így sok kérdésben a politikusaktól eltérő véleményen vagyunk. Mindazonáltal, mivel itt, Magyarországon és .most, 1991 elején élunk, dolgozunk, ezek a poli, tikai, gazdasági és társadalmi vi; szonyok meghatározzák a mun| kánkat Riogatás — ön ■ teljes ülésen szóba hozta, hogy a kormánnyal nem mindig harmonikus a viszonyuk. Erre reagálva Antall József kifejtette, a kormány-i nak és az Alkotmánybíróságnak kól- i csönösen tájékozódniuk kellene egymás tevékenységéről, s az Alkotmánybíróságnak olykor tekintettel kellene lennie a kormány szempontjaira la. On miként vélekedik minderről? — Hadd bocsássam előre, a kormány eddig sem nyíltan, sem burkoltan nem kívánt beavatkozni az Alkotmánybíróság ügyeibe. Sőt, jóformán még kapcsolat sincs közöttük — még az érdeklődés szintjén sem —, ami olykor már zavaró is. Hiszen .volt máT rá ipélda, hogy a Magyar Közlönyben olyan, a kormány által hatályon kívül helyezett jogszabályról olvastunk, amelyet éppen mi is akkor vizsgáltunk. A miniszterelnök egyébként azt a döntésünket sérelmezte, hogy idén április 1-jéig létre kell hozni a közigazgatási bíróságot. Ez viszont — szervezeti problémák és az anyagi I fedezet előteremtése miatt — nyomasztóan nagy feladat. Ám azt tudni kell, hogy már az 1989. október 23-án módosított alkotmány előírta, hogy a .kormánynak tavaly április 30-íg elő kellett volna terjesztenie az alkotmány végrehajtásához szükséges -jogszabályokat, így a közigazgatási bíráskodásra vonatkozót is. Ez nem történt meg, ezért az 1990. évi XVI. törvény — az alkotmány újabb módosítása — úgy rendelkezett, hogy a múlt év szeptember 30-ra kell ezeknek a törvényjavaslatoknak elkészülniük. A második határidőt sem tartották be. Döntésünk értelmében, ha április 1-jéig nem alkotják meg ezt a törvényt, akkor az alkotmány rendelkezése alapján attól a nao-
