Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-18 / 8005. szám

Népszabadság, 1991. 3. 12 4 “3. Törvényjavaslat a koncesszióról Tegnap a koncesszióról szó­ló törvényjavaslat került a parlament elé. A kormánypár­ti honatyák támogatták a kor­mány javaslatát, míg az ellen­zékiek rámutattak annak hiá­nyosságaira. Ma a szokásos plenáris ülés elmarad, helyette a különböző bizottságok vitat­ják meg a kárpótlási törvény­hez benyújtott több száz mó­dosító indítványt. A tegnapi „mini” ülésszak elején Szabad György név em­lítése nélkül felhívta a képvi­selők figyelmét arra, hogy a Parlament falain kívül is tart­sák be az alkotmányosság sza­bályait. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője már nem volt ; ennyire szemérmes, s nyíltan ' visszautasította Torgyán Jó­zsefnek a múlt szombati nagy­gyűlésen elhangzott megnyi­latkozásait, amelyeket az al­kotmányos rend elleni táma­dásnak minősített. Míg Gál Zoltán szavait dübörgő taps, a kisgazdafrakció vezetőjének kétperces reagálását néma csend követte. Még mindig napirend előtt Kónya levelét megírta Levelet irt a kisgazda kép­viselőknek Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője, mert úgy vélte, hogy a neve alatt be­adott, a kárpótlási törvényt módosító indítványt az FKgP honatyái közül többen félre­értették. Az MDF — Kónya szerint — mindazoknak vissza kívánja adni a földet, akik gazdálkodni akarnak rajta. Erre azonban garanciát is kell szervezni. Az MDF a megmű­velés garanciájaként négy fel­tételt szab, amelyek közül egy feltétel teljesítése is elég, fel­téve, ~ha valóban meg kívánják művelni a földet. „1. A helyben lakók minden további feltétel teljesítése nél­kül visszakapják jogtalanul el­vett földjeiket. 2. Azok, akik — bárhol — jelenleg is a mező­­gazdaságban dolgoznak. 3. Akik legalább középfokú mezőgaz­dasági szákképesitéssel rendel­keznek. 4. Mindazok, akik a jövőre nézve mint mezőgazda­­sági vállalkozók adóalanyként bejelentkeznek a föld vissza­igénylését megelőzően.” Az MDF a 600 aranykorona alatti földeket kívánja teljes egészében visszaadni, afölött a degressziv kulcs lépne életbe. Átlagos földminőséget számol­va, ez körülbelül harminc hek­tárnyi terület. A kisgazdák hat­van hektárnál szabják meg a felső határt. A kettő közötti különbözet azonban az igény­lőknek mindössze egy százalé­­lékát érinti, ezért — miként munkatársunknak elmondta — őszintén bízik abban, hogy kö­zös akarattal sikerül a magyar népet tisztességes törvénnyel megajándékozni. 1-----------------------------------­Kőszeg Ferenc (SZDSZ) em­lékezett meg a vasárnap elte­metett Krassó Györgyről, a Magyar Október Párt volt ve­zetőjéről. A képviselők dön­töttek arról, hogy sürgősen napirendre tűzik Magyaror­szág kvótájának emelését a Nemzetközi Valutaalapban, az IMF alapokmányának mó­dosítását, valamint az állami költségvetési és az államház­tartási törvény megváltozta­tását. Ezután Balsai István igaz­ságügy-miniszter ismertette a koncesszióról szóló törvényja­vaslat általános alapelveit. Koncessziót az állam, illetve az önkormányzatok kizáróla­gos állami tevékenységekre (általában közcélú nagyberu­házásokra, illetve bányászati tevékenységre vagy szerencse­­játékok lebonyolítására) adná­nak, viszonylag szűk körben, elsősorban magánvállalkozók­nak koncessziós díj fejében. Balsai István hangsúlyozta, hogy az új törvény csak ke­retjellegű, s működéséhez fel­tétlenül szükséges a Polgári Törvénykönyv módosítása, il­letve az ágazati törvények el­fogadása. Az igazságügy-miniszter sza­vai után a kormánypárti kép­viselők külföldi példák emlí­tésével érveltek a törvényter­vezet mellett. Az ellenzékiek viszont inkább csalódottságuk­nak adtak hangot. A szabad­­demokraták szerint nem ilyen törvényre várnak a kül- és belföldi vállalkozók, s nem ez az a jogszabály, ami megnyit­ná az utat a világkiállítás megrendezése előtt. Az elemzések sorát történel­mi példákkal is záró keresz­ténydemokrata vélemény sze­rint a törvénnyel többek kö­zött arra a kérdésre kell vála­szolni: a koncesszió a gazda­sági felvirágzás, avagy az el­adósodás egyik állomása-e. A törvényjavaslat általános vitá­ját a támogató bizottsági hoz­zászólásokat követően későbbi időpontra halasztották. Az ülést a társadalmi szer­vezetek költségvetési támoga­tásáról szóló országgyűlési ha­tározati javaslat tárgyalásával folytatták. A pénz elosztását előkészítő ideiglenes bizottság véleményét tolmácsoló dr. Hot. váth József (MDF) a parla­ment hozzájárulását kérte ah­hoz, hogy a Magyar Vörös­­kereszt idei költségvetéséhez 300 millió, a társadalmi szer­vezetek költségvetéséhez pedig 400 millió forintot adjon az államkassza. Ez utóbbin az előterjesztő szerint 1/2 szerve­zet osztozna. A délutáni szünetben Fig­­ler Janos (MDF) és Tirts Ta­más (Fidesz) közős sajtótájé­koztatón számolt be a lettor­szági népszavazáson nemzet­közi megfigyelőként szerzett tapasztalataikról. Ügv mond­Vendégek Váratlan vendégei voltak teg­nap délelőtt az SZDSZ parla­menti frakciójának. Az MDF miskolci országgyűlési képvi­selői, a parlamenti frakciójuk által is tudomásul vett nyilat­kozatot ismertettek : „Az MDF miskolci képviselői kijelentik, hogy Szendi József: Csendörsors című könyvének szemléletétől elhatárolják ma­gukat, s határozottan elítélik a könyvben megjelenő nézeteket. Továbbá őszinte sajnálatukat fejezik ki, hogy az MDF mis­kolci szervezete kiadóként sze­repel egy olyan kiadványban, melynek tartalma ellentétes az MDF szellemiségével. A mu­lasztásokat beismerve, határo­zott szándékunk, hogy ilyen vagy hasonló szellemiségű ki­adványok megjelenéséhez a jövőben semmilyen formában nem járulunk hozzá.” Balázs Tibor, Mile Lajos, dr. Kiss György és dr. Balás István látta el kézjegyével az említett nyilatkozatot. Balázs Tibor az SZDSZ képviselői előtt ismer­tette az MDF-et beárnyékoló ügy hátterét is, kifejtve, bízik abban, hogy annak politikai része ezzel lezárul. Az SZDSZ képviselői Balázs Tibor véle­ménye szerint megértőén fo­gadták a szóban forgó nyilat­kozatot, amit kifejezett az is, hogy Gadó György elállt az e témában tervezett napirend előtti felszólalásától. ták: „a közvélemény-kutató" népszavazás európai módon fegyelmezett volt. Rövid vita után a költség­vetési bizottság módosító in­dítványára a parlament a Vö­röskereszt támogatására 235 millió forintot szavazott meg úgy, hogy azt nem egy ösz­­szegben, hanem havi bontás­ban folyósítják. Majd sorra kerültek a társadalmi szerve­zetek. A képviselők — ahogy várható volt — indulatoktól sem mentes szócsatát vívtak arról, melyik szervezet miért kapjon vagy ne kapjon akko­ra támogatást, mint amekko­rát az előkészítő bizottság ja­vasolt. Találóan jellemzi a csapongó szópárbajt, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás két­szer is figyelmeztette Borz Miklós kisgazdapárti képvi­selőt, igyekezzék a személyes­kedést kerülni. Végül a hét­fői ülésnapot azzal rekesztet­te be: a részletes vitával foly­tatjuk. A Parlamentből tudósítot­tak: Csabai Károly, ó Szabó Attila.

Next

/
Oldalképek
Tartalom