Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-11 / 8000. szám
ingvar Nemzet, 1991.3.5 . "b Peking szeretné megismerni a magyarországi változásokat Megkezdődtek a magyar-kínai külügyi tárgyalások Az MTI Jelenti: Hétfő délután Jeszenszky Géza külügyminiszternek és Csien Csi-csennek, a Kínai Népköztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó ; külügyminiszterének vezetésével megkezdődtek a magyar—kínai külügyi tárgyalások Budapesten. A megbeszélések előtt Csien Csi-csen kijelentette: Kína azt várja, hogy tovább erősödhet a két ország hagyományos baráti együttműködése; s a mostani látogatás elősegíti egymás törekvéseinek jobb megismerését. Csien Csi-csen hangsúlyozta: Kína kész a meglevő alapokon továbbfejleszteni Magyarországhoz fűződő viszonyát. A magyar vezetőkkel — köztük Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József kormányfővel é6 Szabad György Házelnökkel — .tervezett keddi megbeszélések apropóján Csien Csitten megelégedéssel állapította meg, hogy ez alkalommal lehetősége lesz első kézből tájékozódni a legutóbbi látogatása óta Magyarországon lezajlott nagy változásokról, s képet formálhat a kialakult új helyzetről. A kínai külügyminiszter reményei szerint a találkozók elősegítik a kölcsönös megismerést. A kedden is folytatódó megbeszélések első fordulójában a két külügyminiszter tájékoztatta egymást országaik belső helyzetéről, gazdasági törekvéséről. Ezzel kapcsolatban Csien Csi-csen elmondta: az 1979-ben megindult reform nyomán gyors gazdasági felfutás következett be Kínában a 80-as években; a nemzeti össztermék nyolc év alatt megduplázódott. A gazdasági felfűtése ugyanakkor az infláció növekedésével Járt együtt, ezért a 90-es évekre szerényebb, évi 6 százalékos növekedést irányoztak elő. Nemzetközi kérdéseket áttekintve, Jeszenszky Géza ismertette Magyarországnak az európai integrációs szervezetekhez fűződő viszonyát, beszámolt a magyar—szovjet kapcsolatok alakulásáról és tájékoztatást adott a magyar, cseh-szlovák, lengyel hármas kooperációról. Csien Csicsen elmondta, hogy kínai megítélés szerint a nagyszabású európai változások ^összefüggésben állnak a szovjet—amerikai viszony változásaival is, bár nem követik automatikusan azokat. A Szovjetunió belső helyzetének alakulását elemezve mind a magyar, mind a kinai külügyminiszter egyetértett abban: az, hogy a Szovjetunió megőrizze stabilitását, közös érdek. A közép-kelet-európai átala- | kulással kapcsolatban Csien Csi- I csen leszögezte: Kína tiszteletben I tartja a térség népeinek döntését, I s örömmel konstatálja, hogy elő- | térbe került önállóságuk, függetlenségük biztosítása. Pekingből Jelenti ez MTI: „Kelet-Európa: zűrzavaros, bizonytalan helyzet, homályos kilátások” \címmel közölt elemzést legújabb\ számában a Liaovang című kinai * elméleti hetilap öt ország (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária és Románia) helyzetéről. A „szocialista” és a „népi” szavak eltűntek ez államok megnevezéséből, a kommunista pártok elvesztették hatalmukat vagy legalábbis nevet változtattak. A módosított magyar alkotmány értelmében például „a polgári demokrácia és a szocialista demokrácia értékeinek egyidejűleg kell megtestesülniük” — mutat rá a lap. A vélemények sokfélesége közepette is van azonban valami, ami bizonyos: a nyugati típusú rendszer bevezetése nem hozott „csodát”, a nyugati életszínvonalat nem lehet egyhamar elérni, egy sor gond és nehézség jelentkezett. „A szerző úgy véli, hogy Kelet- Európa zavaros, bizonytalan időszakba lépett, kilátásai homályosak” — olvasható a cikkben. Az 1991-es év a térség széles tömegeinek megpróbáltatást tartogat, kiábrándulást hozhat. A többpárti választások nyomán nem jöhet létre stabilitás, nem Szűnnek a politikai konfliktusok, ellentmondások a pártok és más politikai erők között. Összefoglalva megállapítható, hogy a nyugati tipusú jogállamiság a távoli jövő zenéje — írta Ta Ctou. Az új hatalom ideológiailag nem száz százalékig egyértelmű mozgalmakból, harci frontokból I áll — írja a hetilap. Ilyennek tartja a szerző a Szolidaritást, a Polgári Fórumot és a Magyar Demokrata Fórumot. A vezetés számára hiányzik az országirányitó eszmei vezérfonal, a vezető személyiségek írók, drámaírók, ittott szakszervezeti vezetők, akiknek nagy többsége a múltban nem szerzett államigazgatási tapasztalatokat. Az átmeneti korszak további Jellemzőit az alábbiakban foglalja össze « lap: felütötte a fejét a nacionalizmus, a korábban is meglevő gazdasági problémák még jobban kiéleződtek. Ezenkívül a nehézségek leküzdésének fő eszközéül a magántulajdonon nyugvó piacgazdaság bevezetését választották, amihez azonban nincsenek meg a feltételek, s negativ hatásai csak tovább növelik a gazdasági problémákat. M agyar Hírlap, 1991.3.5. A Fidesz az alábbi közleményt jutatta el a sajtónak: A Fiatal Demokraták Szövetsége értetlenül áll Csien Csi-csen kínai külügyminiszter magyarországi látogatása előtt. Úgy látszik, sokan már elfelejtették a lemészárolt kínai diákok ezreit, a kivégzetteket és az ártatlanul börtönben sínylődőket. Mi, fiatal demokraták, nem tudjuk elfelejteni a brutális diktatúra áldozatait. Ezért — kifejezendő határozón tiltakozásunkat a látogatás ellen — a Fidesz Országos Választmánya, közösen a Szövetség más szerveivel, tüntetést rendez. A demonstráció, melynek keretében beszédet mond Deutsch Tamás országgyűlési képviselő és Módos Márton, az Országos Választmány tagja, 17 órakor kezdődik az Országház Vl-os kapuja előtt. Kérünk mindenkit, hogy 1991. március 5-én, kedden 17 órakor (csatlakozzon hozzánk a Kossuth téren, ahonnan a Kínai Népköztárisaság budapesti nagykövetsége elé vonulunk. A Fidesz Országos Választmánya nevében: Fürjes Balázs és Tóth Zsuzsanna.
