Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-14 / 8003. szám

Népszabadság, 1991. 3. 11 n GYAKORLAT KORLÁTOK NÉLKÜL A TF EN Torgyán József az élre törne (Munkatársunktól.) Ha másként gondolkodik a kormány és másként a nép, akkor sohasem a kormánynak van igaza. A jelenlegi műkö­désképtelen kormány helyére egy nemzeti kabinetet kell lét­rehozni, amely 1992. szeptem­ber elsejéig elvégezné a leg­sürgetőbb tennivalókat. Az át­meneti kormány elnökét nép­szavazás erősítse meg — je­lentette ki Torgyán József szombaton a Testnevelési Fő­iskolán Kiút a csődből címmel tartott előadásán. Legfőbb bajként Torgyán — a kormány működésképtelen­sége és a parlamenti munka eredménytelensége mellett — a tulajdonviszonyok rendezet­lenségét jelölte meg. A kár­pótlási törvény vitája kapcsán elítélte a szabaddemokraták magatartását. „Magyar embe­rek viselkedhetnek-e úgy, hogy nem érdekli őket a tör­vény” — e szavakkal utalt az SZDSZ elutasító magatartásá­ra. — De kipfujolitatta a Fi­deszt is, megkérdőjelezte kép­viselőik szakértelmét. . 5 Torgyán programja Alapkér­désének a tulajdonviszonyok rendezésével a mezőgazdaság felvirágoztatását tekinti. A parlament munkájáról elítélő­en vélekedett, szerinte Ma­gyarország nem bír el egy ilyen nagy létszámú törvény­alkotói testületet, szerencsé­sebb lenne, ha csak 180-200 képviselő ülne az Országgyű­lésben. ■ Ráadásul — vélemé­nye szerint — a képviselőt testület mai összetétele sem felel meg a magyar nép érde­keinek, mert nem azok ül­nek ott, akiket a nép szere­tett volna odaküldeni. Ehhez kapcsolódóan elítélően nyilat-' kozott a két legnagyobb párt paktumáról, amely a demok­rácia sírját ásta meg, és a tör­­(Folytatás a 4. oldalon.) . (Folytatás az 1. oldalról.) \ vényhozói munka gúzsbaköté­sét ■ eredményezte. A mi­niszterelnökről szólva kije- Jentette: az FKgP és a KDNP elnökeit akkor állítja fel, ami­kor akarja, így rajtuk ke­resztül a koalíciós partnerer két is sakkban tartja. Torgyánnak nincs jó véle­ménye az önkormányzatokról sem. Véleménye szerint óriási bűn volt a választások meg­tartása, hiszen előtte meg kel­lett volna szerezni minden fontos pozíciót a tanácsok­ban, és utána kellett volna csaik kiírni a választásokat. Ez­zel „íelinjekciózták a már föl­dön fekvő kommunista ellenfe­let.” A gazdasági helyzetet ele­mezve a kisgazda politikus ar­ra jutott, hogy az ország eladó­sodásáért felelősségre kell von­ni a bűnösöket. Az államadós­ság visszafizetésében pedig sokkal jobb alkupozíciókat kell kivívnunk, sőt törekedni kell arra, hogy az adósság jó ré­szét mezőgazdásági termékek­kel törleszthessük. „Millió le­hetőség volna, de a kormány nem tesz semmit. Ugyanak­kor a körülöttünk levő orszá­gok, Lengyelország, Csehszlo­vákia, már régen nem tör­lesztik az adósságaikat.” A munkásoknak, nyugdíja­soknak, fiataloknak is kínált gyógyírt Torgyán. Szerinte „segíteni kell a munkásokon, és nem érdemeljük meg a ma­gyar nevet, ha a nyugdíjasok sírva, szégyenkezve mennek a piacra”. Szavai szerint az sem tűrhető, hogy „gyermekeink kis fejüket azon törjék, hová meneküljenek, életük nyomo­rúságos legyen. Ezért „Innen egy olyan bizottság felállítását hirdettem meg, amelyben az egész nemzet részt vesz. Áll­jon ennek a bizottságnak az élére a köztársasági elnök és a miniszterelnök, de ha ezt nem teszik meg nyolc napon belül, akkor én állok az élére” — jelentette ki Torgyán József, majd így folytatta: „Aki ma- i gyár, kiáll velem a kommunis­ták által lerombolt Nemzeti I Színház hegére, t és minden inagyar t>zza cr* pénzét, ék- J tzerét,* Í jkfyt^útbjét, hogy' odaadhassuk a fiataloknak." Ä* kiutat mutató nagygyű­lés .másik vezérszónoka dr. Nagy László ügyvéd volt, aki rövid beszéde elején teljes egyetértéséről és támogatásá­ról biztosította Torgyán Józse. íet, majd ismertette program­kiegészítését. E szerint: fel kell függeszteni a sztálinista alkotmányt, fel kell függesz­teni az Alkotmánybíróság te­vékenységét, „sarkalatos tör­vényekkel kell elintézni azt, ami útban áll”, a számonké­rés sem maradhat el, fel kell számolni a magyar bankrend­szert, mert az „az elvtársak főhadiszállása”. Végül Erdély kapcsán na­gyon veszélyesnek minősítette Dörnbach Alajosnak, az Or- , Iszággyűlés alelnökének egy ausztráliai nyilatkozatát, mely szerinte úgy hangzott: Ma­gyarországtól színmagyar terü­leteket nem csatoltak el. Sze­rinte ártó szándékkal ne nyilat­kozzon az, aki nem szavazta meg még a magyar címert sem. $ Az Országgyűlés alelnöke szombaton késő délután ér­kezett haza. A Ferihegyi re­­• pülőtéren nyilatkozott lapunk ! munkatársának: ! — Ez az egész nem igaz — , mondta Dombach Alajos. — : Amikor Sydneyben bemen- J tünk a Magyar Házba, akkor j ! elhangzott két közbekiabálás,1 hogy „csirkefogók, gazembe­rek”. Ennek az az előzménye, hogy hat hónapja a melbour­­ne-i rádió kért tőlem egy te-' lefoninterjút, amelyben meg-4 kérdezték, hogy az SZDSZ a trianoni emlékmű-felállítást miért ellenezte. Egyéb érvek között azt is elmondtam; Trianonnal kapcsolatosan az Is hozzátartozik az igazság­hoz, hogy nem csak színma­gyarlakta területeket csatol­tak el. Tehát pont fordítva mondtam, mint ahogy Nagy László állítja. Most pedig Ausztráliában ez szóba sem került. *■ Kulin Ferenc (MDF): — Nem szokatlan számomra Tor­gyán József egy-egy megnyi­latkozása. Ez a mostani azon­ban minden eddigi szónokla­­-táoái.szenvedélyesebb, szélső­ségesebb, , Miután korábban már'bejelentette, hogy a sa­ját nevében hirdeti meg nem­zetmegújító cselekvési prog­ramját, biztos vagyok benne, hogy az FKgP nem fogja Tor­gyán József meggondolatlan, ötletszerű és romantikus poli­tizálását követni. Hitem sze­rint az MDF és az FKgP kö­zötti kárpótlási törvénnyel kapcsolatos feszültségek köl­csönös megegyezéssel hamaro­san feloldódnak. Amennyiben mégis a Torgyán József által képviselt irányzat erősödne meg az FKgP-ben, nem szü­letne meg az ország szempont­jából oly fontos kárpótlási törvény, ezért a történelmi fe­lelősség a kisgazdákat terhel­né. De, mint mondottam, hi­szek és bízom az FKgP bölcfc döntésében, és abban is, hogy jelezni fogják: nem azonosul­nak Torgyán Józseffel. > Prepeliczay István (FKgP): — Amikor Torgyán úr iga­zat mond, akkor is a stílusá­val van baj. Amit az SZDSZ- szel kapcsolatban kifejtett, a frakcióvezető úrnak”!; szerfa!­­tem fogalma sincs arról, -bö© milyen földprogramot képvi­selnek a szabaddemokraták. Nem tudom, hogy a Torgyán úr által meghirdetett úgyne­vezett nemzetmentő progra­mot kik készítették, hiszen nem zseni 6, hogy mindenhez értsen. . "... „Dollármilliókba kerül” Mennyiért repül? Torgyán József a viharos nagygyűlést kővetően a bu­daörsi repülőtérre hajtott, abonnan a Thermal Aero Kft. aital üzemeltetett magánrepü­­lőgépen utazott Békéscsabára, onnan taxival Gyulára, újabb „feUépése” helyszínére. A re­pülőtéren Vanyó Józsefet, a kft. ügyvezető Igazgatóját ar­ról kérdeztük; mennyibe ke­rül ez a repülőút, és ki fizeti? — Ml csak üzemeltetjük a repülőgépet, annak a tulaj­donosa a Thermal Invest Bt., amelynek Kocsis András úr az alelnöke, aki a Kockázat Bt-nek la tanácsadója. Az ő kérésére visszük Torgyán képviselő urat, 6 szervezte az egész utat. Egy légióra Z5 ezer forint, ez a rőptetés — mivel fel kellett Jönni érte, majd atvlsszük őt Békéscsabáról Miskolcra — körülbelül száz­ezer forintba kerül.- — Tárgyamúr azt--mondta, bogy hamarosan helikopterrel közlekedik majd. Azt la önök adják? — A Kocsis úrtól kaptunk olyan utasítást, bogy próbál­junk beszerezni egy helikop­tert is. — Mennyibe kerül ma egy helikopter? — Milliókba, dollármilliókba. De Kocsis úr soha nem szok­ta megmondani, hogy mennyi keretünk van rá, csak azt: meg kell venni. Kéri J. Tibor— Bartha Szabó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom