Hungarian Heritage Review, 1987 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1987-08-01 / 8. szám

Könnyű László. Iowában, a Kossuth emigránsok honában Évek óta készülődtünk fe­leségemmel, hogy meglátogas­suk a szomszédos Iowában az első amerikai magyar falu, NEW BUDA helyét, mely St. Louistól — oda-vissza — kb. 500 mérföld. Az elmúlt hetek­ben végre akadtak honfitársak — dr. Ecker Dezső és neje —, akik hajlandók voltak megosz­tani a négy napra tervezett uta­zás gondjait. Mint ismeretes, ezt a települést 1850-ben Kos­suth hívei alapították, Újházy László, volt komáromi kor­mánybiztos vezetésével ók vol­tak a szabadságharc első me­nekültjei, akiket szívesen lát­tak Amerikában. Zacharias Taylor elnök, az akkori új állam­ban, Iowában nagyon olcsón, holdanként 1.25 dollárért aján­lott földet a magyar telep (Hun­garian Colony) céljára. Újházy családjával és hívei­vel 1849. december 16-án érke­zett New Yorkba, ahol — mint Kossuth követét — ünnepélye­sen fogadták. A következő év első fele készülődéssel, szervez­kedéssel és a többi magyar me­nekültre való várakozással telt el. 1850 nyarán összeverődött a 12 magyar előkészítő: Újházy és felesége: Szakmáry Klára, három fiúk: Farkas, László és Tivadar, két lányuk: Ilka (a ké­sőbbi Madarász Vilmosné) és Klára (a későbbi N. Kellerschon­­né, Ne\y Buda-i postamesternél; Újházy titkára: Pomutz György százados (később amerikai pol­gárháborús tábornok); Kovács István őrnagy és felesége; Bi­­rányi István közkatona és Ta­kács Ferdinánd közkatona (ké­sőbb amerikai polgárháborús százados). New Yorkból hajón mentek Washingtonba, onnan pedig Chicagóba. Postakocsival St. Charlesbe (Missouri), majd is­mét hajón az iowai Burlingtonig. A legnagyobb kánikulában, 1850. augusztus 1-én érkeztek meg. Amíg a férfiak St. Louis­­ba, majd Illinoisba hajóztak ál­latok és felszerelések bevásár­lására, addig a nők és gyerekek Keokuk, Iowában pihentek meg ideiglenesen. Végre szep­temberben elindultak New Buda felé 5 szekérrel (2 lovas, 2 ökrös és 1 tehenes) és egy ki­sebb birkaiiyájjal. így is egy hónapig tartott, míg a kb. 150 mérföldes utat megtették. (Ké­sőbb a postás ugyanezt az utat lóháton 3-4 nap alatt tette meg.) A kiszemelt birtok Dél-Iowa kö­zepén feküdt, közel a Missouri határhoz (messze a Mississippi és a Missouri folyamoktól és a vasúttól). Enyhén lankás, erdős vidék ez, fekete homokos ta­lajjal. Megérkezésük után sátort vertek és ideiglenesen berendez­kedtek.' Addig Újházy és Po­mutz az iowai telepedési hiva­talba mentek, ahol 7680 holdra jelentették be igényüket, ami kb. 100 magyar család részére lett volna elegendő. Sajnos, azonban csak „lett volna”, mert ezt a létszámot soha nem érték el Különböző könyvekből, a leg­nagyobb jóakarattal sem tud­tam több mint 70-75 lelket ösz­­szeszámolni. 100 lélekről (nem családról) is csak akkor beszél­hetnénk, ha az ideiglenes láto­gatókat (akik estik megtekinte­ni mentek a helyet) is hozzájuk számítanánk. A birtok a Grand (másként Thompson) folyó (kb. akkora, mint a magyar Sió) két oldalán fekszik. Újházyt zavarta, hogy ott már volt egy idegen telepes. Ezért annak házát, istállóját, jószágait, méheit, kukorica­vetését 500 dollárért megvásá­rolta. A vásár nagy segítség volt, mert Újházyék ebben a házban vészelték át az első hi­deg telet. 1851-ben, tavasz tá­ján szállingózni kezdtek az is­merős köztársaságpártiak: Majthényi József báró, felesé­ge és fia: Tivadar (a későbbi springfieldi polgárháborús hős). Madarász László belügyminisz­ter, felesége és Vilmos fia; Ja­gelló Apollónia, Aufricht Fer­dinánd, Lukács Sándor, Rom­­bauer Tivadar fegyvergyáros, felesége és 6 gyermeke; Katona Gábor, Farkas Lajos, Kükü­­mezey Mihály volt sárospataki főbíró, Holnholzer Hugó, Varga Ferenc alispán, felesége és Ist­ván fia; Juhos Lajos őrnagy, Karafiáth N. százados, Drahos Ernő ügyvéd, Dénes Lajos szá­zados, Zágonyi Károly főhad­nagy (később springfieldi hős, polgárháborús ezredes). Langer Ignác orvos, Hirschler I. keres­kedő, Zichy Oftó gróf, Spelle­­tich Bódog alispán, Ámon Fe­renc, Binder A., Reményi Ede hegedűművész és felesége, Rad­­nich István (aki 666 holdat vá­sárolt), Zsamay Pál, Fejérváry Miklós, Szirmai Pál, Hainer Ig­nác, felesége és fia: Hainer Jenő (aki Lincolnból /Nebraska/ kép­viselő lett), Xántus János (egy évig), Dobozy Imre, felesége és 9 gyermeke (később polgárhá­borús katona, cipész, farmer, akinek utódai még bírják a 215 holdat, amit az ősük szerzett New Budán). A következő években a fér­fiak kb. 1 tucat rönk-házat húz­tak fel kalákában. Kezdték be­keríteni, művelni földjeiket, de mire élvezhették volna munká­juk gyümölcsét, sorozatos csapások érték a New Buda-i magyarokat. 1851. október 6-án májzsugorodásban meghalt Új­házy felesége. A boldogtalan férj többé nem lelte helyét New Budán. 1852. március 9-én még elment St. Louisba, hogy Kos­suthtal találkozzék és rábírja a New Budán való letelepedés­re. A kormányzó azonban nem akart az Isten háta mögött, él­ve eltemetkezni. Ezt tudva, Új­házy még Kossuth hajójával délre utazott, hogy a melegebb Texasban keressen magának és kíséretének helyet. 1853 márci­usában Újházyné holttestével indult el a tucatnyi karaván Texasba. Kerényi Frigyes költő csak 1854 nyarán követte őket. A további eltelepülők: Hainer Ignác (a modern nyelvek tanára lett Columbiában, a Missouri Állami Egyetemen), Jenő f\a (képviselő lett), Fejérváry Mik­lós és társai (Devanportba te­lepedtek át). A Rombauerek, a Fialák, a Lukácsok a nagy­városi tempóban fejlődő St. Louisba költöztek. A Madarász család előbb Floridába, majd Goodhope-ba (Missouri) költö­zött, ahol most is élnek leszár­mazottai. Reményi Ede ameri­kai hangverseny-kőrútra indult. Zágonyi Károly, Majthényi Ti­vadar, Mihalotzy Géza, Dobozy Péter, Mészáros Imre, Pomutz György, stb. beálltak az UNIÓ polgárháborús hadseregébe. Végül pedig, mikor 1867-ben Ferenc József általános am­nesztiát hirdetett, sokan vissza­tértek Magyarországra: Perczel Miklós, Majthényi József báró, gróf Zichy Ottó, Danes Lajos, Zágonyi Károly (?), Fejérváry Cecília, Radnich Imre és Xántus János. A gazdag Varga Ferenc, fe­leségével és István fiával be­költözött a 6-8 mérföldre fekvő megyeszékhelyre, Leonba, ahol leszármazottai most is élnek. Radnich István, aki 666 holdat gyűjtött, New Budáról Davis Citybe költözött, ahol bank­­igazgató és iskolaszéki elnök lett. Leszármazottjai ma is él­nek. Mint látjuk a nagy kísér­letből négy család maradt meg Davis City környékén, meg né­hány elhagyott magyar sír a New Buda-i temetőben. A há­zakat lebontották az új tulaj­donosok. Egyetlen Davis City-i házaspárt (Mr. és Mrs. Rex Snethen) találtunk, akik ismer­ték a Dobozy, Varga és Radnich leszármazottakat és a régi há­zakat. Ók őriztek meg néhány könyvet, cikket az iowai ma­gyarok 137 éves történetéről. Panaszkodtak, hogy magyarok már régóta nem látogatják New Budát. Illenék, hogy egy fel­­világosító emléktáblával jelöl­jük meg a magyar falu nevét. —Könnyű László: “Hungarians in the Missis­sippi Valley”. Az amerikai magyarság behatása a Mississippi folyó völgyében Amerika 200 éves történelmében—Minnesotától Louisianáig. An­gol, 128 oldal. $4.00 és 75<c postage. Megrendelhetők: HUNGARIAN EIGHTH TRIBE FOUNDATION P. O. Box 637 Ligonier, PA 15658 American Hungarian Review, 5410 Kerth Road, St. Louis, Missouri 63128. Page 7 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom