Hungarian Heritage Review, 1987 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1987-03-01 / 3. szám
Hungarian JÍ>uppÍ£mpttt- by -ENDRE HARASZTI ü HUSZÁROK - MÁTYÁS KIRÁLY KORÁTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG. II. József király és császár 1789-ben alapította a „ vitéz ségi érmet”, amelynek első kiosztásánál a legtöbb érmet, vagyis 7 aranyat és 59 ezüstöt a „Barco”-, azaz a későbbi 10. huszárezred kapta. 1798- ban alakult az 5.sz. huszárezred, több huszártagozat részéből összevonva. (Ö- rök „tulajdonosa” Radetzki József gróf altábornagy lett.) Ugyanabban az esztendőben létesült a 7.sz. huszárezred, melynek „tulajdonosa” II. Vilmos német császár és Poroszország királya lett. A külföldi hadseregek főbb magyar huszár-eseményeiből megemlítem, hogy 1758-ban nyerte e \ gróf Bercsényi László a francia marsallbotot.Ekkor már ő volt a francia huszárság főfelügyelője. A poroszokkal szövetséges hannoveri választófejedelem seregébe ekkoriban jutott számos magyar huszártiszt. 1757- ben állítottak fel egy 121 főből szervezett önálló huszárköteléket, melynek létszáma később állandóan növekedett. Élén Asztalos Ferenc kapitány, majd Gyarmathy Mihály kapitány állott. Poroszországban Kőszeghy Ferenc óbester, majd Nagy Sándor óbester jutott önálló huszárezred élére. A XVIII. század második felének háborúiban, csatáiban — ezt szomorúan kell említenem, — igen gyakran mindkét hadviselő félnél ez a csatakiáltás harsogott: „Rajta, magyar,rajta!" A XVIII. század második felének kimagasló huszár hősei közül kiemelem Kováts Mihályt (1724-1779), a „porosz” kapitányból lett amerikai ezredesparancsnokot, ki W ashington lovasságában szolgált s aki azt üzente Washingtonnak, hogy .Jidelissimus ad mortem ”! (hűséggel mindhalálig). A híres Pulaskilégió lovassági kiképzőtisztje volt. Mint Pulaski helyettese nagy győzelmet aratott Charleston (South Carolina) felmentése során. Huszárai diadalt arattak, de ő hősi halált halt. A korszak kimagasló huszár főtisztjei voltak még: Rüsch III. RÉSZ János Tivadar („porosz” generális-főstrázsamester), Székely Mihály („porosz” generális-főstrázsamester), Werner Pál („porosz” altábornagy),Kőszeghy Ferenc („porosz” generális-főstrázsamester), Nagy Sándor („porosz” altábornagy, HávorLászló („spanyol” altábornagy), Pollereczky Ferenc A ndrás („francia” generális), Pollereczky JánosLászló („francia” főstrázsamester), Dessőffy Károly („francia” generális), Bercsényi Miklós Ferenc, (Bercsényi Miklós unokája, Bercsényi László fia, „francia” óbester), Bercsényi Ferenc Antal (Bercsényi László kisebbik fia, „francia” generális), Tóth Ferenc („francia generális) és Esterházy Bálint László („francia” generális). A magyar huszár főtiszteknek franciaországbeli kimagasló szerepét jellemzi, hogy pl. Zachar András az „Idegen hadakban” c. — említett — kötetében 14 oldalon át sorolja fel azokat, akik a francia „Szent Lajos-rend” magyar kitüntetettjei voltak. (445-458). A XIX. SZÁZADBAN tovább folytatódott a magyar huszár félelmetes és dicsőséges neve, hagyománya. 1800-ban alakult meg a 12. sz. huszárezred, melyet József főherceg, Magyarország nádora, mint „Palatínus” huszárezredet alapította. A 12-es sorszámot 1802-ben kapta. T ulajdonosa 1847-ben István főherceg, nádor lett. (Később, 1901-ben VII. Edward angol király volt a tiszteletbeli „tulajdonosa”.) A szövetségeseknek 1814-ben történt párizsi bevonulása alkalmával I. Ferenc császár a bevonuló csapatok élére a „Palatínus” magyar huszárezredet rendelte. A hanyatló Napóleonnak így keserű szájízzel kellett tudomásulvennie, hogy bukásánál magyar huszáregyenruhába öltözött kemény legények „álltak őrt”. A huszárokat általában toborzás sál szervezték be az ezredekbe. Egészen 1828-ig életfogytiglanig szolgáltak. Ekkor leszállították a tényleges szolgálat idejét 14 évre, azonban ez a valóságban csak 1843-ban lépett életbe. Huszárjaink hazafias érzését legjobban igazolja az, hogy az 1848-49 évi szabadságharcban csak egyetlenegy huszárezred kis részei álltak Ausztria oldalán, a többi huszárok mind a honvédhadseregben küzdöttek. E pontnál kell kiemelni Lenkey János honvédtábornok nevét. (1810-1849). Ő először a Württenberg huszárezredben volt százados, majd Galíciában állomásozott. 1848-ban a hazai mozgalmak hírére, legénységével együtt elhatározta, hogy Magyarországba szökik. Tervét meg is valósította és századát — Fiáth Pompeius főhadnaggyal egyetértésben hazavezette. A szerbek ellen harcolt. 1849. áprilisában lett tábornokká kinevezve. A világosi fegyverletétel után őt is Aradra vitték, de elméje elborult s ezért nem végezték ki. Kossuth Lajos megbecsülte hős honvédhuszáijainkat. Sokan áldozták közülük életüket a hazáért s a fegyverletétel után sokan lettek Magyarország kivégzett, börtönbe került mártírjai. A 48-as huszártiszt díszegyenruhája még sokban átvette a M ária T erézia-korabeli huszáröltözetet, de — bár a dolmány és mente jellegzetes, vitézkötéses sújtásai még mindig bőven borították, a csákó — bár még magas volt, — de jelentősen kisebbedett és hasonlatos lett a gyalogos honvéd csákójához. A szablya és a tarsoly ugyancsak jellegzetes felszerelése volt a tisztnek, közhuszámak egyaránt. Mindez kiegészült még a pisztollyal. A Bach-korszak említésreméltó huszár-vonatkozása az volt, hogy 1852-től kezdve a huszár szolgálati ideje 14 évről 8, majd — valamivel későbbi időben — folyt, a köv. old. 26 HUNGARIAN HERITAGE REVIEW MARCH 1987
